magyar történelem
A művészlány, aki kereste Istent és megtalálta – Baska Barbara dokumentumfilmjéről
1964-ben egy kiváló festő úgy döntött, hogy másoknak is megmutatja azt a pillanatot, amikor 1947-ben szüleivel és testvéreivel együtt elmenekült Felvidékről. Szekéren, szalma alatt új élet felé vették az irányt, s ezzel a döntéssel a család mintha újra megszületett volna.
Ezeket a magyar filmeket várjuk még idén
A magyar film már így is erős évet tudhat maga mögött, elég csak Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmjére gondolni, amely alig egy hónapja nyerte el kategóriájának fődíját a Velencei Filmfesztiválon. Az év hátralévő részében is izgalmas alkotásokra számíthatunk. Mutatunk közülük hatot.
Mértéktartó és megfontolt – így élt I. Rákóczi György erdélyi fejedelem
Háromszázhetvenöt éve, 1648. október 11-én halt meg I. Rákóczi György, a „bibliás őrálló fejedelem”, akinek uralkodása alatt élte Erdély utolsó aranykorát.
Viharos idők – Hatvany Helga a Hatvany család legendás örökségéről szóló könyvéről
Mindazok számára, akik szeretik a magyar irodalmat, ismerősen cseng Hatvany Lajos báró neve. Ő volt az, aki részt vett a Nyugat című lap megalapításában, és támogatta többek közt Adyt, Tóth Árpádot és József Attilát. E nemes lelkű férfi kései utóda, Hatvany Helga most megjelent könyvéből egy valaha mesésen gazdag família története bontakozik ki.
Ausztria megvívott egy teljesen felesleges háborút – Hermann Róbert történész a szabadságharcról
Reménytelen vállalkozás volt a szabadságharc? Mekkora a történészek felelőssége egy-egy történelmi személy megítélésében? Ki volt az egyetlen magyar főúr, akit hazaárulás vádjával kivégeztek? Hermann Róbert történészt, a Magyar Történészi Társulás elnökét kérdeztük.
Mit köszönhetünk Ráday Gedeonnak?
Háromszáztíz éve, 1713. október 1-jén született a Nógrád vármegyei Alsóludányban Ráday Gedeon író, irodalomszervező, mecénás. Nevéhez fűződik a rímes-időmértékes verselés meghonosítása hazánkban, illetve Zrínyi Miklós eposzának felfedezése.
„Vagy ne született volna, vagy ha született, örökké élne” – Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király 490 éve született
1533. szeptember 27-én született Báthory István, az önálló Erdély első jelentős fejedelme, akiben a lengyelek is egyik legnagyobb királyukat tisztelik.
„Tollammal én embert ütök”
A pákozdi csata, a magyar szabadságharc első nagyobb ütközete politikai-erkölcsi hatása révén jelképpé vált. Vajon miért volt sorsdöntő ez az összecsapás? Hogyan lett a honleányokból honvédlány? És milyen hadszínterei voltak Petőfi életének? A Talpig magyar e heti adásából kiderül. Podcastajánló.
Könyvtár a magasban – szétszóratott kincsek
Hunyadi Mátyás (1443–1490) legendás könyvtárának kötetei külföldön is híresek. De vajon hogy bizonyítható be egy régi, kézzel írott könyvről, hogy a királyi könyvtárba tartozott? És miért vásárol valaki méregdrága könyveket olyan nyelven, amelyen olvasni sem tud?
Így lett merénylet áldozata Erzsébet királyné
Százhuszonöt éve, 1898. szeptember 10-én gyilkolta meg egy anarchista Erzsébet osztrák császárnét és magyar királynét, avagy ahogy becenevén emlegették, Sisit.
Hatáskeltés empátiával – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Pozsonyban
A pozsonyi belvárost tizenöt perc sétával a Duna mentén elhagyva, a forgalmas utat egy alkalmi zebrán átszelve a végletek különös világába csöppenünk. Csöndes a Žižkova utca, ide nem ér el az építkezések zaja, és a turisták forgataga is elkerüli.
Egy korábban ismeretlen nép tagjait azonosították régészek a Balaton mellett
A teljes genetikai állományt felölelő vizsgálatoknak köszönhetően azonosították, hogy az itt élők vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, járványos betegségben hunytak el, és egy, a kutatók által Jelenának elnevezett balatonkeresztúri nő arcrekonstrukciója is elkészülhetett.
Újabb szenzációs lelettel gazdagodott a szentendrei Tarsolylemezek kiállítás
A leletmentő feltárás során előkerült tarsolylemez különlegessége, hogy a tarsoly szerves maradványai is meglepően jó állapotban maradtak meg az egyébként a mezőgazdasági munkálatok miatt részben bolygatott, roncsolt sírban.
Merre forog a lemez? – Beszédes epizód a populáris zene és a szocializmus közös történetéből
Az 1970-es évek végére a magyar „könnyűzene” exportértéke fontossá vált a kádári kultúrpolitika számára. Fő korifeusainak figyelmét az üzleti lehetőségek a nyugati terjeszkedés felé terelték, miközben ideológiai megfontolásból rövid pórázon kellett tartani a felforgató új zenei irányok képviselőit.
„1956-ot nevezték már ellenforradalomnak is, az is a hőseink meggyalázása volt”
Mint azt a G7 hírül adta, az új orosz történelemtankönyv szerint a fasiszta Magyarország volt katonái fogtak fegyvert az 1956-os forradalomban, és rengeteg gyilkosságot követtek el. A Telex megkeresésére Demeter Szilárd kultúrpolitikus, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója kommentálta a kiadványt.
Félretett dobozokból elfeledett életművek kerülhetnek elő
A fényképezést az 1910-es évektől kezdődően kifejezetten ajánlják a nőknek mint megélhetést és egyéniségük „szabad, bátor, nyílt kifejeződését” is biztosító foglalkozást, de ez nem volt mindig így. E. Csorba Csilla művészettörténésszel a 20. század eleji magyar fotográfusnőkről beszélgettünk.