néprajz
Az emlékezetnek kulturális megerősítő szerepe van
Honnan ered a kulturális emlékezet fogalma? Mikor alakul ki? Mire vonatkozik, és van-e jól meghatározható tartalmi kerete? Voigt Vilmos néprajztudóssal és szemiotikussal beszélgettünk a témáról.
Meghalt Voigt Vilmos néprajztudós
2025. június 8-án, életének 86. évében elhunyt Voigt Vilmos, az ELTE BTK professor emeritusa, a Folklore Tanszék majd a Néprajzi Intézet vezetője.
Néma zongora, minimozi és körösfői fabútorok mesélnek Bartókról
A Csalán út 29. szám alatti villa, Bartók Béla utolsó magyarországi lakhelye egyszerre emlékhely, koncertterem és múzeum.
Az Év Múzeuma 2025 díj esélyese: a csongrádi Tari László Múzeum
Az Év Múzeuma címnek, melyet a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület 1996 óta ítél oda, idén hat várományosa van. A versengés két kategóriában zajlik: kis és nagy múzeumok külön mérettetik meg magukat. A mezőny közgyűjteményei a művészettörténettől a régészetig, a pénzügyektől a színházig számos területet ölelnek fel. Következzen a kis múzeumok kategóriájából a csongrádi Tari László Múzeum!
Szolnok ispán öröksége címmel nyílt kiállítás
Közösségteremtő a Szolnok város első ismert említésének 950. évfordulója alkalmából rendezett, Szolnok ispán öröksége című kiállítás - közölte a közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár vasárnap a Szolnoki Galériában.
Miért haragszik Pongrác, Szervác és Bonifác?
A fagyosszentek egy hét lehűlést hoznak évszázadok óta májusban – nemcsak a Kárpát-medencében. Idén mintha előbb jöttek volna!
Sajnovics János óriási felháborodást keltett a magyar nyelv finnugor rokonságáról szóló elméletével
Kétszáznegyven éve, 1785. május 4-én halt meg Budán Sajnovics János csillagász, matematikus, jezsuita szerzetes, aki Demonstratio című munkájában elsőként vetette fel a magyar nyelv finnugor rokonságát.
Hogy kerültek viaszból készült testrészek a templomokba?
A templomokban, kegyhelyeken elhelyezett offerekhez az a hiedelem fűződött, hogy az a beteg testrész, amelyet ábrázol, meggyógyul, annak az asszonynak pedig, aki viaszból készült pólyás babát visz az oltárra, gyermeke születik.
Tülökverseny, kanászkoncert és felgyújtott trafik a népzenegyűjtés hajnalán
Milyen volt fonográffal dolgozni, kanászkoncerteken, tülkösversenyeken gyűjteni, és mi kellett ahhoz, hogy Bartók rájöjjön arra: a dallamok a népek közt oda-vissza vándorolva új és új életre kelnek?
Kettős életet élt a Bori notesz őrzője
Titkos kommunista létére bejáratos volt a Horthy-rendszer elitjébe, kutató létére kutatóintézetet oszlatott fel. Ki volt az az ember, akire Radnóti a Bori notesz verseit bízta?
Bőröndben utazik a Skanzen
Tíz éve járja az országot és a határon túli kistelepüléseket a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Bőröndmúzeuma. A múzeumpedagógiai nívódíjas foglalkozások 27 országhatáron túli és 52 hazai település iskolájába jutottak el az elmúlt tíz évben. Eddig több mint 11 ezer gyerek vett részt az órákon, amelyeken a magyar néprajzzal, életmóddal kapcsolatos ismereteket osztanak meg a diákokkal.
Mikszáth és Munkácsy is a nevét adta hozzá, pedig a monarchia PR-kiadványaként indult
Valódi tudományos értékű mű vagy politikai PR-kiadvány volt a közel két évtizedig kéthetente megjelenő, Jókai Mór szerkesztette Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben?
A zseni, aki pókokat rejtegetett a sörényében
A Néprajzi Múzeum legújabb időszaki kiállításán az utolsó polihisztorként is emlegetett Herman Ottó munkásságának kevésbé ismert oldalai is terítékre kerülnek.
Hogyan lehet szerencsés az új évünk?
Az óév utolsó és az új év első napjaihoz kapcsolódó babonákat gyűjtöttünk egybe, amelyekből kiderül, hogyan érhet utol minket a szerencse az új esztendőben.
Dikó, kástu, lükü és a hajlított ház
Haranglábak Göcsejből, régi, zsúptetős falusi házak, „szeges” településkép és sok más érdekesség egy letűnt világból – ezt kínálja a Göcseji Skanzen.