nyelvészet
Egy szó, mint száz ‒ Bittarisznya, bitbatár, pendrájv
A szómagyarító honlap immár 11 éve működik, és eddig 15 717 magyarítás érkezett 13 439 idegen szóra. A kezdeményezés hazánkban egyedi és igen népszerű. Hogy miért? Nos azért, mert ha megkérdezünk egy átlag nyelvhasználót, hogy mit tart napjainkban a legnagyobb nyelvművelő feladatnak, akkor nagy valószínűséggel százból kilencven azt fogja válaszolni, hogy az idegen szavak elleni küzdelmet.
Csak üres retorika?
Gyakran hallani politikusok vagy más vitázó emberek szájából a fenti mondatot, amikor a másik ígéreteit, állításait szeretnék hiteltelenné tenni. Természetesen ezekben az esetekben nem kérdésként hangzik el a mondat, hanem lekicsinylő kijelentésként: Ez csak üres retorika!
Egy szó mint száz – Nyaralás last minute-en
A nyelvhasználók közül sokan megállnak egy pillanatra gondolkodni, amikor azt a cikkcímet olvassák az újságban, hogy Városháza-gate. Ugyan mit jelenthet? Egy kissé távolabbról kell kezdeni a szó felfejtését.
Az irgalomról – és más efféle lomról
Visszaszorulóban lévő fogalmaink, mint például az irgalom, az alázat vagy az erény vajon érzésként, viszonyként, magatartásformaként is kivesznek az emberből?
Alanyi jogon: Túlbonyolított szövegek csapdájában
Avagy mit tegyünk, ha hivatali levelet kell értelmeznünk?
„Mit szólna ehhez Desiré?"
Kosztolányi Dezső Nyelv és lélek című kötete az anyanyelvhez való sorsszerű kötődésről, a magyar nyelv birtoklásának katartikus élményéről, korának hétköznapi vagy bizarr nyelvi jelenségeiről tartalmaz szellemes, szórakoztató, bár több esetben tudományosan megkérdőjelezhető esszéket. Vajon milyen nyelvi jelenségek foglalkoztatnák ma, a XXI. század első évtizedeiben?
Nyelvi tévhitek: Alanyi jogon
Ez nekem túl elvont! – hangzik el az ember szájából akkor, ha egy ügyet, problémát nagy erőfeszítésünkbe kerül megoldani, megérteni. Ilyenkor valójában referenciahiányban szenvedünk: tárgyi tudás híján nem feltétlenül tudjuk összekapcsolni az összetartozó fogalmakat, viszonyokat, és minden erőfeszítésünk ellenére a siker távolinak tűnhet. A nyelv is szolgáltat példát olyan esetekre, amelyekben – gyakorlat és elemzés ide vagy oda – elvontabb jelentésekkel találkozunk.
Egy szó, mint száz – Mi köze a tutyimutyinak a mutyihoz?
Bizonyára sokan ismerik Móra Ferenc saját gyermekkorát felidéző történetét, amikor könyves- és mézeskalácsboltosnak adják a szülei. Újdonsült eladóként azonban felsül, mivel beleszeret a Csontos Szigfrid című könyvbe, azt olvassa árusítás közben, és amikor azt valaki meg akarja venni, arra kéri, vigyen el inkább ingyen egy mézeskalácsot. Több sem kellett a „pulyaseregnek”, mentek is csőstül, s kimondták a bűvös szót: Csontos Szigfrid, és már vitték is a potyamézeskalácsot.
Nyelvi tévhitek: Alanyi jogon
A legtöbben fellélegeznek a középiskola után: soha többé nyelvtan! Akadnak persze azért olyan elvetemültek, akik mélyebbre ássák magukat abban, ami sokak számára – sajnos – unalmas. Pedig bizony a nyelvtanban benne van minden, amit tudni kell a világról, épp ezért megjelenik benne a félreértés is – például az alany kapcsán.
„Csak az olvassa versemet..." − Mérlegen a kreatív írás
Mintegy húsz évvel ezelőtt a tanítványaim elképedve hallgatták, hogy vannak országok, ahol a vers- és prózaírást egyetemi szakként oktatják vagy kurzusokon lehet elsajátítani a szépírás művészetét. Ma már itthon is kedvünkre válogathatunk az íróképzők, a versíró-tanfolyamok, a kreatívírás-kurzusok között.
Egy szó, mint száz: a bikaeb, a cetló és az egérpinty
Mik azok az egyszer használatos szavak, és mire valók?
Magyar sikerek a nyelvészeti diákolimpián
A világjárvány miatt idén rendhagyó módon, online rendezték meg a 18. Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpiát július végén.
Egy szó mint száz: trikrek a fedélzeten
Tikkasztó hőség. Hiába a klíma az autóban, a várakozás a piros lámpánál semmiképpen nem a legjobb időtöltés. De egyszer csak az előttem álló autó hátoldalán felvillanyozó feliratot veszek észre: Trikrek a fedélzeten.
Nyelvi tévhitek: a zöldre festett rácsos kapu és a fára mászott macska
Miért énekelhetjük teli torokból, őszintén, nyelvhelyességi hibától mentesen, hogy zöldre van a rácsos kapu festve, és miért nem fogalmazhatjuk meg ugyanilyen felhőtlenséggel, hogy a macska föl van mászva a fára? A nyelvi babona újabb részletéről rántjuk le a leplet!
Így írtunk mi
Tollat ragadtam, hogy papírra vessem a gondolataimat. Rovom a sorokat, és nem használok sorvezetőt. Vajon ötven év múlva egy iskolás mennyit fog érteni a fenti mondatokból? Ír-e még tollbamondást? Tudja-e majd, mit jelent a jó tollú író vagy a tollforgató?
A zöldre festett rácsos kapu és a fára mászott macska – Nyelvi tévhitek 1.
A magyar anyanyelvűek magabiztosan tudják, hogy nem használjuk „a macska föl van mászva a fára” szerkezetet. Az érvek gyakran ezek: furcsán hangzik, magyartalan, ilyen csak a németben van. A nyelvész ilyenkor felteszi a mutatóujját, összehúzza a szemöldökét, és jelentőségteljesen megállapítja, hogy azért ezt nem esszük olyan forrón.