portré
Népzenegyűjtés, folklórkutatás, táncházmozgalom – Száz éve született Kallós Zoltán
„Én azért gyűjtöttem, mert gyönyörűnek találtam úgy az énekeket, táncokat, balladákat, mint a tárgyakat” – vallotta a száz éve, 1926. március 26-án született Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutató, népzenegyűjtő, múzeumalapító, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Rettegett balhorgaiért KO-királynak, legendás sportszerűségéért a ring lovagjának nevezték
Száz éve, 1926. március 25-én született Budapesten Papp László háromszoros olimpiai bajnok, profi Európa-bajnok ökölvívó, edző, a magyar sportélet egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakja, akit a világ sportújságírói 1999-ben a világ huszonöt legjobb sportolója közé választottak.
Kertész Mihály Hollywood aranykorának munkamániás kaméleonja volt
Gyerekként vizet és cukorkát árult a Népszínház utcában, Dániában siketnémának tettette magát, hogy munkát kapjon, majd Amerikában, már Michael Curtizként Oscar-díjat nyert a Casablanca rendezéséért. Kertész Mihály előszeretettel terjesztett saját magáról legendákat, és igazi munkamániás hajcsár volt.
Esterházy János az életét adta a felvidéki magyarság érdekeinek védelméért
Százhuszonöt éve, 1901. március 14-én született Esterházy János szlovákiai magyar politikus, a felvidéki magyarság mártírja, akit hamis vádak alapján halálra, majd életfogytiglanra ítélt a kommunista csehszlovák népbíróság, és miután a börtönében meghalt, tömegsírba temették a hamvait.
Venczel Verát az Egri csillagok Vicuskájaként zárta szívébe az ország
Nyolcvan éve, 1946. március 10-én született Budapesten Venczel Vera Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, aki pályája során közel száz színdarabban, legalább huszonöt filmben és több mint nyolcvan tévéjátékban, filmsorozatban szerepelt.
Habsburgnak született, de magyarként halt meg a „kis Rákócziként” is emlegetett József nádor
Kétszázötven éve, 1776. március 9-én született József nádor, „a legmagyarabb Habsburg”, akit a bécsi udvarban csak „kis Rákócziként” emlegettek és akinek fontos szerepe volt többek között az Országos Széchényi Könyvtár létrehozásában, a gellérthegyi csillagvizsgáló építésében, a Ludovika megalapításában, a Városliget és a Margit-sziget parkosításában.
Gézengúz, Jelbeszéd, Kertész leszek – Koncz Zsuzsa 80
Március 7-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Koncz Zsuzsa Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekesnő, érdemes művész, a magyar könnyűzene egyik legrangosabb képviselője, az első magyar aranylemez birtokosa.
Végigharcolta uralkodását, és tengeri hatalommá tette Magyarországot
Hétszáz éve, 1326. március 5-én született I. (Nagy) Lajos Anjou-házi magyar és lengyel király, akinek uralkodása alatt – legalábbis a köztudatban elterjedt legenda szerint – három tenger mosta Magyarország partjait.
Az Instagram-korszak a kollektív emberképünket is átalakította
Az elmúlt évtized alaposan átalakította a vizuális kultúránkat: a közösségi média szépen lassan uniformizálta, mit tartunk szépnek. A filterek, a mesterséges intelligencia generálta arcok és velük együtt a social media trendek alaposan átalakították a mindennapi képhasználatot. A kortárs vizuális kultúrában a portré szerepe új értelmet nyer.
Az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat „a cimbalom Liszt Ference”
Száznegyven éve, 1886. február 28-án született Rácz Aladár cimbalomművész, aki saját kezűleg építette át a hangszerét, klasszikus hangszerré avatta a cimbalmot, megalapította a Zeneakadémia cimbalom tanszakát, és akit Camille Saint-Saëns „a cimbalom Liszt Ferencének” nevezett.
Olyan átéléssel játszott, hogy néma Kata szerepében is be tudott rekedni
Tíz éve, 2016. február 25-én hunyt el Psota Irén kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, a nemzet színésze, akit számos színpadi szerepe mellett a Ház a sziklák alatt, a Mese a 12 találatról, az Iszony és a Szabadíts meg a gonosztól című filmekbenis láthattunk.
A Kelet-európai lét és az emberi kiszolgáltatottság sajátos hangú krónikása – Bodor Ádám 90
Február 22-én ünnepli kilencvenedik születésnapját Bodor Ádám Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, a Sinistra körzet, A részleg, Az érsek látogatása, Az utolsó szénégetők és a Verhovina madarai című kötetek szerzője.
A keresztény misztikából ihletődik, és a faliszőnyeg fogalmát is újraértelmezte Hager Ritta
Február 20-án ünnepli kilencvenötödik születésnapját Hager Ritta Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas iparművész, textiltervező, gobelinművész, akinek alkotásai többek között a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Magyar Iparművészeti Múzeumban és a Savaria Múzeumban tekinthetők meg.
Nádasi Ferenc számos neves balettművészünknek adta át tudását
Hatvan éve, 1966. február 20-án halt meg Nádasi Ferenc Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, az egyik legnagyobb magyar balettpedagógus, akinek keze alól olyan jeles magyar táncosok kerültek ki, mint Kun Zsuzsa, Fülöp Viktor, Róna Viktor, Eck Imre, Orosz Adél és Havas Ferenc.
Főként a kamarazenében alkotott újat a miniatúrák 100 éves mestere
Február 19-én ünnepli századik születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész. A kortárs zene világhírű alakjának tiszteletére február 15-én fesztivál kezdődött a Budapest Music Center (BMC) szervezésében, ennek keretében mutatják be a zeneszerző Die Stechardin című új egyfelvonásos operáját és a Kurtág-töredékek című dokumentumfilmet.
A slágergyáros, akit nem sok választott el attól, hogy bárzongorista maradjon
Hatvan éve, 1966. február 15-én halt meg Eisemann Mihály zeneszerző, karmester, zongorista, számos operett és filmzene – egyebek között a Miss Amerika, A cirkusz csillagai és a Bástyasétány 77, illetve a Hyppolit, a lakáj – betétdalainak, valamint számtalan máig örökzöld slágernek a komponistája.