recenzió
„Ki van a bőröm alatt?” – Kopriva Nikolett verseiről
Kopriva Nikolett még egészen fiatal lírikus, Amire csak a fák emlékeznek című debütkötete azonban máris meggyőz bennünket arról, hogy volt értelme a költészet nemes hivatását választania.
A csend legmélyén – Légrádi Gergely: Alkalomadtán
Tolsztoj műve, az Anna Karenina a következő, ismert tétellel kezdődik: „A boldog családok mind hasonlítanak egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.” Légrádi Gergely új, Alkalomadtán című regénye Tolsztoj kezdőmondatának második felét illusztrálja.
„Úgy lenne jó verset írni” – Erdész Miklós Egy műkedvelő versei című kötetéről
Erdész Miklós kötetét nem könnyű észrevenni egy jól megpakolt könyvespolcon. Semmi hivalkodó nincs rajta, vakondszürke borítója különösen illik az október eleji párás reggelekhez és az egyre hamarabb leszálló estekhez. A sötétes alapon fekete betűkből azt olvassuk össze: Egy műkedvelő versei.
„A gyorsabb vég megoldás lenne” – Jánoki-Kis Viktória elbeszélései
Jánoki-Kis Viktória Átlépsz velem a víz fölött című első kötete igazi meglepetés a kortárs témákat feldolgozó kisepika kedvelőinek. A negyvenéves szerző az építőmérnöki karrierjét adta fel az írás kedvéért, s ezt a döntését csak helyeselni tudjuk.
Van, akinek a szívét kell kitépni – Izer Janka Ezért nem alszom nálad című kötetéről
Talán felesleges amellett érvelni, hogy minden írói pályakezdés figyelmet érdemel. A 26 éves Izer Janka Ezért nem alszom nálad című debütkötetére vonatkozóan azonban fokozottan érvényes ez az állítás.
Megyek meghalni hozzád – Nagy Zsuka valóságköltészete
A nyíregyházi Nagy Zsuka a lírikusi középnemzedék egyik legizgalmasabb képviselője. Pigment című, az Orpheusz Kiadónál megjelent kötetét olvastuk.
Kisember a történelem forgatagában. Cserna-Szabó András: Zerkó, Attila törpéje
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Cserna-Szabó András új regénye, a Zerkó, Attila törpéje az idei Ünnepi Könyvhét egyik legnagyobb meglepetése. A több mint húsz kötetet jegyző író ezúttal az időszámításunk utáni V. századba kalauzol el bennünket.
Pátkai Marcell: Aki megette a Mona Lisát
Vajon tényleg minden lehet művészet és mindenki lehet művész? Az Aki megette a Mona Lisát szatirikus választ ad a kérdésre.
A halszem mindent lát – Mezei Gábor Száraztenger című verseskötetéről
A gyöngyösi születésű, friss Móricz Zsigmond-ösztöndíjas, idén negyvenéves Mezei Gábor több szálon kötődik a szépirodalomhoz. Egyrészt az ELTE tudományos munkatársa, másrészt a MŰÚT irodalmi rovatvezetője, ezenkívül rendkívül figyelemre méltó költő, akinek harmadik, Száraztenger című lírakötete a napokban jelent meg a Kalligram Kiadónál.
Élő irodalomtörténet
Miért vakult meg a fél szemére Kölcsey? Tényleg extravagánsan öltözködött Szendrey Júlia? Petőfi orosz kém volt? Valóban Berzsenyié az irodalomtörténet egyik legbunkóbb beszólása? Ilyen kérdésekre keresi a választ Milbacher Róbert legújabb kötete, a Legendahántás, melyet Kolozsi Orsolya tanároknak éppúgy ajánl, mint a diákoknak.
Az Ügy és az Élet – Szentmártoni János: A katarzis nyomában
Szentmártoni János kötetbe válogatta 1998 és 2020 közötti írásait, beszédeit, interjúit. Sokféle műfajú, sokféle alkalomra szánt és különböző alkotói energiáit mozgósító munkákat helyezett egymás mellé. Ám éppen ez a sokszínűség világít rá, hogy voltaképpen mindig ugyanarról beszél: az Ügyről. Az Irodalom örök ügyéről, amely iránt már kamaszként elköteleződött.
Feledés és emlékezés – A Magamat rajzolom középre című könyvről
Berta Ádám sokoldalú, termékeny, sikeres irodalmár. A Baumgartner-díjas szerző dolgozott az Európa Könyvkiadó főszerkesztőjeként, jelenleg a 21. Század Kiadó főszerkesztője. Az 1974-ben született író, műfordító 2008-ban publikálta első novelláját, azóta hét prózakötete jelent meg.
A pacal örök – Gasztroabszurd az RS9 Színházban
Mikor érkezik el a pacal ideje? A Neptun Brigád A pacal ideje című előadása szerint mindig is aktuális volt, és ma is minden időnek alkalmasnak kellene lennie a pacal számára. Ficzere Béla (többek között a pacal szerepében) annyira meggyőzően érvel mellette, hogy még a belsőségektől idegenkedők is kedvet kapnak egy pacalvacsorához.
Az elvesztett szőlőtábla összerakása – Zsille Gábor: Készülődés
Mire készülődik a költő a negyvenes évei végén? Zsille Gábor hatodik verseskötete címét fejtegetve okkal merülhet fel: meddig látni előre, s meddig hátra a közmondásos B oldalról, ahonnan – megint közmondásosan – messze már az indulás lendülete, de messze még a révbe érés nyugalma, biztonsága?
Nevet adok magányomnak
Egy kézen meg lehet számlálni, hogy az utóbbi harminc évben debütáló költők közül hányan tettek le az asztalra olyan erős, egységes, kiforrott verseskötetet, mint Bék Timur Aszterión című munkája.
Nálunk, Rodostóban – Szálinger Balázs Mikes Kelemen-verseiről
Világjárvány, önkéntes karanténok és lezárások idején Szálinger Mikes Kelemen alakjában talála meg a kényszeres emigráció és elzártság eminens figuráját.