színháztörténet
A Csárdáskirálynő sikerének titka a gyógyvízben rejlik
Kálmán Imre két gyógyfürdővárosban írta a Csárdáskirálynőt: Marienbadban kezdte el, Bad Ischlben fejezte be. A kettő között pedig tombolt a háború.
Nem volt zenés darab, amely ennél a magyar operettnél több pénzt termelt volna
A darabot bemutató színház igazgatója annyira nem hitt A víg özvegy című Lehár-operettben, hogy a raktárból szedte elő a díszletet és a jelmezeket.
Francia irónia, robbanó angol ritmus és bécsi romantika egyetlen színpadi műfajba sűrítve – mi az?
Természetesen az „ezüstkori” operett, amely az Osztrák–Magyar Monarchia minden szegletében a populáris városi kultúra egyik alapkövét jelentette.
Szabálytalan és kíméletlen volt a Szegedi Egyetemi Színpad
A szegedi MASZK Egyesület felkérésére Jászay Tamás készített mélyinterjúkat a Szegedi Egyetemi Színpad egykori tagjaival, a kötet függelékében egyedülálló színház- és kortörténeti dokumentumként elérhetővé vált Szőnyi György Endre korábban kiadatlan filmnovellája is.
Magyar zsidó színházépítő a náci Németországban
Az erdélyi születésű Kaufmann Oszkár, a 20. század eleji Németország jelentős színházépítője több építészeti áramlatban is kiemelkedőt alkotott.
Molière vagy amit akartok: humor a színpadon
A humor a Magyar értelmező kéziszótár meghatározásában a „szellemes tréfálkozásban megnyilvánuló, mélyről fakadó derű”. A színpadon sincs ez másként.
A hűség sosem volt kérdés az erdélyi színjátszás nagy mesterének
Marosvásárhelyhez kötődő, öt évtizedet átívelő színészi és pedagógusi pályáján megannyi jelentős alakítást nyújtott, és színésznemzedékek indulását segítette.
Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene
Meczner János az Arany János Színház és a Budapest Bábszínház igazgatójaként két generáció színházi szocializációját határozta meg, intézményvezetőként és tanárként pedig jelentős szerepet játszott abban, hogy a szakmán belül emancipálódjon az ifjúsági és gyerekkorosztály, valamint a báb műfaja.
Erdélyi színháztörténet egy felvonásban
„Uram, ha sarokba szorították a kérdésekkel, és nem tud azonnal válaszolni, akkor szakítsa félbe a próbát valamilyen ürüggyel, menjen föl az irodába, és másnap igyekezzék válaszolni.”
Bűvészinasok a Vigadóban
Hetvenéves fennállását ünnepli a 20. századi magyar bábművészet kiemelkedő társulata, az Astra Bábegyüttes. A Vízvári László piarista paptanár vezette társulat témaválasztásaiban és bábtechnikai megoldásaiban is újítónak számított: a marionett és az árnyjáték kísérleti műhelyeként országos és nemzetközi elismertségre tett szert.
Székely Gábor: a modernkedő színházcsináló, aki nélkül nem lenne a Katona
Május 26-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Székely Gábor Kossuth-díjas rendező, a budapesti Katona József Színház alapító tagja.
Németh László és Perczel Zita leveleit is megvásárolta az OSZMI
Jelentős színháztörténeti dokumentumokat vásárolt Timár József színművész családjától az OSZMI, többek között Németh László és Perczel Zita leveleit.
Újabb kultúrkincseket tett szabadon elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár
Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából Kölcsey Ferenc prózai műveinek és hat, eddig ismeretlen verstöredékének, valamint Szendrey Júlia leveleinek és verseinek kéziratai, továbbá 19. századi fotográfiák, köztük az Egressy család dagerrotípiái váltak mindenki számára szabadon hozzáférhetővé és letölthetővé.
Csapnivaló színészből lesz a legnépszerűbb drámaíró
Kétszáztíz éve, 1814. március 8-án született Szigligeti Ede, a magyar színházművészet meghatározó egyénisége, a magyar népszínmű műfajának megteremtője, a Liliomfi írója.
Végre egy látványos kiállítás a színházi látványról
A színházi látvány önmagában is tud szép vagy gondolatébresztő lenni, de valódi jelentése, funkciója és hatása csak használat közben, azaz az előadáson érvényesül. Ezek után fölmerül a kérdés: legyen bár azonos a drámai alapanyag, összemérhetők-e a papírra vetett tervek egymással versenykörülmények közt?
Színháztörténet anekdoták és legendák ellenében
Jákfalvi Magdolna színháztörténész új könyve, A valóság szenvedélye az államosítás utáni évekkel foglalkozik, de mint a könyvbemutatót vezető Szabó-Székely Ármin, a helyszín, a Katona József Színház dramaturgja a szerzőt idézve fogalmazott: felfedezhető összefüggés a jelen színházi viszonyaival.