Százhét évig lappangott a kubista remekmű

Képző

Dénes Valéria festőművész életművéből alig több mint egy tucat festményt ismerünk, éppen ezért ha egy műve felbukkan a műkereskedelemben, akkor az általában 30-50 millió forintért talál gazdára. Galimberti Sándor második felesége a 20. század első felének legdrágább magyar festőnőjének számít.

A százhét év lappangás után előkerült, Bruges-t, a belga kisvárost ábrázoló monumentális festmény minden kétséget kizáróan az életmű legkiemelkedőbb darabja. A szakértők véleménye szerint talán évtizedenként egyszer bukkanhat elő az ismeretlenségből a magyar festészetet gazdagító, hasonló kaliberű remekmű.


denes__valeria___roofs_in_paris__ca_1912__600x651.png
Dénes Valéria: Párizsi háztetők, 1912 körül  

A csúcsdarab, amely felvillantja a torzóban maradt életmű elementáris erejét, a fauvizmus és a kubizmus szintéziseként jött létre. A felülnézetből megfestett mű, amely egyúttal a legnagyobb magyar kubista képnek tekinthető, átírja az eddigi ismereteinket a magyar kubizmusról.

1914-ben a Nemzeti Szalonban Dénes Valéria hetvenhét képet állított ki. Az első világháború kitörése után a házaspárnak menekülnie kellett Franciaországból, párizsi műtermükben maradt képeiket a francia rendőrség lefoglalta. 1915-ben tragikus körülmények között elhunytak, életművük megmaradt darabjai Dénes unokanővéréhez, a MA és a Nyugat holdudvarához tartozó Dénes Zsófiához kerültek, közülük 1944-ben huszonyolc mű bombázások áldozatául esett.

A festményt a Virág Judit Galéria kiállításán lehet megtekinteni május 2. és 14. között. Az árverést május 15-én a Budapest Kongresszusi Központban rendezik.