Több mint harminc síremlék újult meg az Új Köztemető 300-as parcellájában

Egyéb

A Nemzeti Örökség Intézete több mint 30 sírt újított fel a Nemzeti Gyászpark 300-as percellájában az 1956-os forradalom és szabadságharc eltiprásának emléknapjára. A Nemzeti Gyászpark az Új Köztemető legtávolabbi parcelláit, a 298-as, a 300-as és a 301-es parcellát jelenti.

Az Új Köztemető egyik leghíresebb parcellájában, a Nemzeti Gyászpark részeként ismert 300-as parcellában található sírok megsüllyedtek, feliratuk megkopott. A Nemzeti Örökség Intézete a parcella nyughelyeit négy ütemben újíttatja fel. A most elkészült részen olyan ismert 1956-osok nyugszanak, mint Maléter Pál, a forradalom egyik vértanúja, az 1956-os Nagy Imre-kormány honvédelmi minisztere, valamint Gimes Miklós újságíró, politikus, aki az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik vértanúja volt, és akit Nagy Imrével és Maléter Pállal együtt végeztek ki 1958. június 16-án.

Emellett megújult a síremléke többek között Szabó Jánosnak is, aki az 1956-os forradalom idején a budapesti Széna téri összecsapások során a szabadságharcosok legendás parancsnoka volt, és akit mindenki Szabó bácsi néven ismert.

A Nemzeti Gyászpark 300-as parcelláját a politikai változások közepette, 1989-ben vették használatba. A június 16-án a Hősök terén felravatalozott újratemetettek közül négyen kaptak itt díszsírhelyet: Gimes Miklós, Maléter Pál és Szilágyi József, valamint a börtönben tisztázatlan körülmények között elhunyt Losonczy Géza. A későbbiekben nemcsak más parcellákból, hanem más temetőkből is helyeztek át ide 1956-hoz kötődő személyeket, illetve a szabadságharc közelmúltban elhunyt kiemelt szereplői közül is több személyt (többek között Fónay Jenőt, Regéczy-Nagy Lászlót) helyeztek végső nyugalomra ezen a helyen. Itt látható a Jovánovics György alkotta emlékmű, amelynek alapkövét Nagy Imre újratemetésének napján tették le, és amit az alkotó „Halálműnek” nevezett.


6546084b810c4b38b01a148a.jpg
Gimes Miklós sírhelye

Az Új Köztemető Magyarország második világháború utáni történelmének egyik legfontosabb szimbolikus tere, a nemzeti emlékezet és gyász színhelye, az 1956-os forradalom és szabadságharc mementója. A temető 301 parcellából áll. Számsorban utolsó parcellája a leghíresebb, amely a mellette fekvő 298-assal és 300-assal, valamint a közeli Kisfogházzal, a kivégzések egykori helyszínével és még három vidéki (Márianosztra, Sopronkőhida, Vác) rabtemetővel együtt nemzeti emlékhely: a magyar történelmi emlékezetre máig ható események, a második világháború, a kommunista diktatúra, 1956 és 1989 mementója.

A Nemzeti Gyászpark üzemeltetője 2016 óta a Nemzeti Örökség Intézete.