Tudomány
Élhetünk ötszáz évig?
Az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője, Vellai Tibor és kutatócsoportja kísérleti úton bizonyította, hogy az öregedés kulcsa az ugráló génekben rejlik. És úgy tűnik, a mozgó genetikai elemek blokkolásával az élőlények élettartama is növelhető. De mennyire science fiction az elképzelés? Halhatatlanná válhatunk? És mi motivál egy olyan tudóst, aki ezzel a témakörrel dolgozik? Erről kérdeztük az ELTE TTK genetikusát.
Száz éve találták meg a szobor alját, a felső része most került elő
II. Ramszesz fáraó csaknem száz éve felfedezett kolosszális szobrának hiányzó felső részére bukkant egy egyiptomi-amerikai régészcsoport a Minja városától délre folytatott ásatásokon – közölte az egyiptomi turisztikai és régészeti minisztérium.
Így kell eltáncolni a kengurukról szóló doktori disszertációt
Tizenhatodik alkalommal hirdette meg a Science című tudományos lap az eltáncolt PhD-tézisek versenyét. A Dance Your PhD! idei nyertese, a brazil Weliton Menário Costa a kenguruk szocializációját kutatta.
Jamamoto Riken japán építész kapja idén a Pritzker-díjat
A közösséget a középpontba állító japán építésznek, Jamamoto Rikennek ítélték idén az építészet legrangosabb elismerésének számító, százezer dollárral járó Pritzker-díjat.
A lengyel nemzet édesanyjaként él a köztudatban az Árpád-házi királylány
Nyolcszáz éve, 1224. március 5-én született Árpád-házi Szent Kinga lengyel királyné, Lengyelország és Litvánia védőszentje. A Magyar Nemzeti Bank tavalyi bejelentése szerint az Árpád-házi magyar szenteket felvonultató arany emlékérme-sorozat legújabb darabja neki állít emléket.
A baszk rokona lehet a 2100 éves leleten azonosított nyelv
A 2021-ben talált irulegi kéz a vaszkón írás egyik leghosszabb és legrégebbi szövegemléke – derül ki a Heritage Daily cikkéből.
Kecskemét egyik legrégibb temetőjére leltek a település belvárosában
A temetőre a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetének felújításához kapcsolódó munkák során bukkantak.
Angol kém vagy lengyel cigány gróf volt a magas szőke férfi?
Egyik sem. Erdős Kamillnak hívták, ám azért, hogy elfogadják egy olyan korban, amikor a cigány közösségek gyanakodva nézték a nagy bottal járó, fényképező idegent – pláne egy annyira idegen külsejűt, mint őt –, időnként különös, regényes személyazonosságokat költött magának. Tény, hogy nagy feltűnést keltett szőkeségével, zöld szalagos lókupeckalapjával, ezüstgombos botjával, amelyről a végegyházi telepen azt hitték, ha megnyom rajta egy gombot, kinyílik egy ejtőernyő, ő pedig azzal elrepül a kocsmából.
Gyilkosság áldozata lehetett Dánia legelső bevándorlója
Az ötezer évvel ezelőtt élt vittrupi ember csontvázát göteborgi kutatók vetették izotópos vizsgálat alá.
Mikszáth Kálmán kedvenc vendéglőse
Száznyolcvan éve, 1844. március 3-án született Gundel János, az egyik legnevesebb magyar szállodás- és vendéglősdinasztia alapítója. Nála vacsorázott Jókai Mór, Kemény János és Mikszáth Kálmán is – utóbbi tiszteletére alkotta meg a mára elterjedt palóclevest.
Több száz éves hajóroncs sodródott brit partra
A Brit-szigeteknél partra sodródott roncs koráról elsősorban faszerkezete árulkodik.
Újra felélénkült a kínai pandadiplomácia
Tizenhét év után mondott búcsút óriáspanda-párjának a madridi állatkert csütörtökön, miután szaporodási szakaszuk befejeztével visszatérnek származási országukba, Kínába.
Elveszettnek hitt középkori templomra bukkantak a velencei Szent Márk tér alatt
A térburkolat felújítása közben a 7–8. századból származó sírhelyet is találtak.
A meteorológia valójában társasjáték
A légkör nem lineáris, hanem kaotikus rendszer, ezért a mesterséges intelligencia sem tudja a meteorológusoknál pontosabban megjósolni a várható időjárást, mondja Gaál Áron szakértő. Interjú.
Meglepő adat látott napvilágot a fehérgólya-populációról
Mintegy tíz százalékkal növekedett a fehér gólyák száma Magyarországon egy 2023-ban végzett felmérés szerint.
Mindenkinek megvan a maga Mohácsa
A mohácsi vészről azok is tudnak valamennyit, akiket kevéssé érdekel a történelem. De mit is tudunk valójában erről a katasztrófáról? A közelgő ötszázadik évforduló újabb lendületet ad a kutatásoknak. Varga Szabolcs történésszel, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával és Bertók Gábor régésszel, a Janus Pannonius Múzeum igazgatójával, a mohácsi csatatérkutatás és az emlékpark tömegsírfeltárásának vezetőjével beszélgettünk.