A legjobb magyar rocklemezek szubjektív listája az Illéstől a Ricséig

Devil's Masquerade

Az elsőnek választott album nem itthon látott napvilágot, ugyanis a Syrius Az ördög álarcosbálja Ausztráliában jött ki 1971-ben. A zenekar – egyetlenként Magyarországról – ismertebb lett a távoli kontinensen, mint hazájában. A kenguruk földjére az innen elszármazott Charlie Fischer producer hívta meg őket. Huszonkét várost érintő turnét, tévéfelvételt szervezett a bandának, amelyik felléphetett az Odyssey Fesztiválon, olyanok társaságában, mint a Pink Floyd, a Black Sabbath, a Deep Purple, a Chicago. Létezik magyarázat, amely szerint, itthon nem akarta kiadni a lemezgyár az albumot, amit aztán terjesztésre megvásárolt az ausztrál kiadótól, a zenekar pedig élt Fischer ajánlatával. Így valósulhatott meg az első magyar progresszív rock lemez, ami ráadásul mindmáig mértékadó mű.

Honfoglalás

A P. Mobil Honfoglalása, ha úgy vesszük, születésekor lemezre kerülhetett volna. Tudniillik 1978. október 26-án a Magyar Rádió rögzítette a Láng Művelődési Központban adott koncertjüket, ahol előadták a rockszvitet. A felvételből azonban akkor nem lett lemez, csak 1998-ban, amikor CD és kazetta formájában látott napvilágot, Az „első” nagylemez '78. címmel, vinylen pedig 2023-ban. A rádió sosem játszotta a felvételt. A mű stúdióban felvett változata 1984 őszén került boltokba, a Rocklegendák 3. talányos című Mobil-album A oldalán. Éppen annyit várt a lemezgyár, hogy az István, a király taroljon, így a Honfoglalás lemezpremierje csekély visszhangot kapott.

Fehéralbum

Az Illés Human Rights (1971) LP-jén kapott helyet az első rockszvit, ami megjelent magyar hanghordozón. A Syrius Széttört álmokját egy évvel korábban sugározta a rádió, azonban lemezen sosem jött ki. Miként az Illés Goodbye London korongja sem 1970-ben – majd csak 2018-ban a Moiras Records gondozásában –, lévén a zenekart BBC-s interjúja miatt letiltották a fővárosi színpadokról, a mozivászonról, kitiltották dalaikat a rádióból. A lemez tulajdonképpen a Szép lányok, ne sírjatok soundtrack albuma lett volna. Ennek másik fele került rá a Human Rights B oldalára. A lényeg persze az A, amelynek összekötő szövege (Mensáros László előadásában) az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának kezdő öt pontja. Itt szerepel első ízben (az István, a király bevezetője) a Te kit választanál, ami érzékelteti az anyag szellemiségét. Nem csoda, ha Erdős Péter, mintegy ellenpontként, a megbilincselt Angela Davis képét tetette a tasakba. A feketebőrű amerikai aktivista fegyverével agyonlőttek négy embert, köztük egy bírót, egy félresikerült bírósági szabadítás alkalmával. Erdős ragaszkodott ahhoz, hogy neki ajánlják az oratóriumot.

Vadászat

Póka Egon, Tátrai Tibor és Földes László közös remekműve a Hobo Blues Band duplalemeze, a Vadászat (1984). Hobot a Jethro Tull Thick as a Brick albuma ihlette. Ezen Ian Anderson egy elképzelt fiú versein keresztül mutatja be korát. Ezt hallgatva vázolta fel a szövegíró a Vadászatot, majd a kidolgozott szövegeket egy taxiban felejtette, s írhatta újra fejből. Eztán állt neki a dalok komponálásának a Póka-Tátrai-tandem. Mivel kevés stúdióidőt kaptak, a számok felvételkor nyerték el végleges formájukat. Ekkor már nem Bródy szövegeit vizslatta legalaposabban a cenzúra, hanem Földesét (a Beatricével és a P. Mobillal már végeztek). Miként a legendárium őrzi, így utasította embereit Aczél György: Ez nem az István, a király, elvtársak. Itt oda kell figyelni! Odafigyeltek. Kiszedték Faludy György: Ballada a senki fiáról ál-Villon versét, Petőfi Sándor két költeményét: A farkasok dala, A kutyák dala, valamint a Kex Zöld sárga számát.

Color

A Color úttörőnek számít abban, hogy nem budapesti zenekarként országos népszerűségre tett szert, s adott ki több lemezt. Ráadásul tették ezt progresszív rockzenekarként. 1977-ben, miután nyertek a Ki mit tud? vetélkedőn, ezüstérmet vehettek át a Metronom’ 77-en ‒ az átkeresztelt Táncdalfesztiválon. A sikerre tekintettel Erdős Péter lemezszerződést ajánlott. No, nem Color-lemezre, hanem hogy kísérjék Szűcs Judith első, Táncolj még! albumán az énekesnőt. A következő esztendőre elkészültek saját anyagukkal, amit meghallgatva Erdős nem lelkesedett, nem bízott a progresszív muzsika sikerében. Amely siker végül akkora lett, hogy Svédországba is meghívták a csapatot ‒ ahonnan csellistájuk nem tért haza.

Edda Művek 1.

A fővárostól távol (180 kilométer, néha több) indult az Edda Művek. A miskolci banda első korongjával példátlan nagyot robbantott, a csöves közönség kedvence lett. Debütáló albumuk (1980) nagyon hamar bearanyozódott, majd platinalemez lett. 1979-ben a Közgáz Klubban mutatkoztak be Budapesten, majd fél évre rá a Piramis előzenekaraként léptek színpadra, a Nagy Buli lemezfelvételén, az Ifiparkban. Jó időben, jó helyen, mert rögzíthettek egy kislemezanyagot (Minden sarkon álltam már / Álom). Első önálló koncertjüket elszervezték, így az egy időben zajlott a Piramis kisstadioni bulijával, amiért az Eddán 176 fizető néző lézengett. 1979. szeptember elején a Budai Ifjúsági Parkban jártam először Edda koncerten, azonnal behúzott a produkció. Szokás szerint tíz órakor elhangzott az Il Silenzio, mire a fellépők rendre abbahagyták a koncertet. Nem úgy az Edda. Honnan ismerhette volna egy Miskolci zenekar a szokást? Persze ismerték…

Baj van!!

A Baj van!! bár 2002-ben jelent meg, az anyag a Tankcsapda 1989-es demója volt eredetileg, amit újrajátszott az új felállású zenekar. Eredendően Lukács László gitározott és énekelt, Tóth Laboncz Attila „Labi” basszusozott és Buzsik György dobolt. 2002-ben Lukács mellett, aki basszgitárra váltott, Molnár levente Cseresznye gitározott, a dobok mögött Fejes Tamás ült. A zene egyenes folytatása a magyar punknak, a Beatricének. A szövegek pedig már egy más generáció hangján szólnak. Lukács Laci 22 évvel fiatalabb Nagy Ferónál, tehát a Ricse első rockos korszakában mindössze tíz volt. Ő a Katicabogárkát még csupán gyermekdalként ismerte. Noha a rendszerváltást követően könnyebben lehetett karriert építeni, az országos sikerhez vezető utat hendikeppel kezdte a Tankcsapda, amely indulás ellenére 36 éve nincs párja a műfajban.

Játékok

Az East jóval a rendszerváltás előtt indult Szegedről. Tán az egyetlen nem fővárosi együttes, amelyik komoly nemzetközi sikert ért el, mind Nyugat-Európában, mind Japánban, bemutatkozó lemezével, a Játékokkal (1981). E szvit folytatása a következő, Hűség (1982) című korong. Utána a progresszív rock helyett szintetizátoralapú, újhullámos muzsikát játszottak a Rések a falon (1983) albumon. A Játékokat megelőzően instrumentális zenét produkált a csapat. E korszakukat rádiófelvétel őrzi, az Álmok (1980). Tulajdonképpen már azóta énekesben gondolkodtak, amikor a jazzrockról a progrockra váltottak, majd alapos kutatás után ráleltek a konzis Zareczky Miklósra. A Syrius után az East bizonyult elsőként képesnek világszínvonalon képviselni a magyar progresszív rock szcénát.

Héjavarázs

A Ghymes nem vidékről, hanem a határon túlról, Felvidékről indult, s jutott a csúcsra. Ennek megfelelően az első négy lemezük Csehszlovákiában, később Szlovákiában jelent meg. Mígnem a Tűzugrás (1996) címűt a Budapesti Yellow Stúdióban rögzítették. Ekkor alakult ki a zenekar, Szarka Tamás és Gyula jellegzetes, magyar népzenét idéző megszólalása. A 2002-es Héjavarázs pedig már kiérdemelte a MAHASZ Arany Zsiráf-díját, world music kategóriában. Nem kizárólag a szakma, a közönség is díjazta a Ghymest, az album ugyanis, mindössze három hónap alatt platina minősítést kapott. A csapat meglehetősen termékeny alkotómunkát folytatott, 23 nagylemezt adtak ki. A Szarka testvérek mellett folytonosan változtak a zenésztársak.

Időrabló

Az Omega hetedik albuma (1977) a zenekar legsikeresebb munkája. Ugyan az 1979-es Gammapolis közel 700 ezer példányban kelt el itthon, az Időrabló angol változata, a Time Robber egymilliónál több vásárlót vonzott világszerte. Ez az első korongjuk, amit nyugati hangstúdióban rögzítettek producerük, Peter Hauke irányításával. Hauke dolgozta ki az együttes space rock korszakának hangzását, amely meghozta a hatvanas évek vége óta várt nyugati sikert. A producer 1973-tól dolgozott az Omegával. Első munkájukon az Élő Omega és az Omega V. dalaiból válogatott, kihagyva a szimfonikus szvitet, s kirángatta a gödörből a Presser Gábor, Laux József és Adamis Anna távozása után apátiába került, a Magyar Hanglemezgyártó vállalatnál kegyvesztett csapatot.

Loksi

Hogy a Loksi (1980) lenne az LGT legjobb lemeze, nyilván sokan vitatják. Legtöbben a Bummm! címűre esküsznek. Joggal, mert az a korong szintén örök érvényű, világszínvonalú. Azonban a Loksi, túl azon, hogy hihetetlenül egységes ‒ mint a legtöbb Locomotiv-album ‒ elképesztően sokszínű, ragyogóan tükrözi a négy muzsikus előadói, szerzői egyéniségét. Ráadásul Sztevanovity Dusán, Hobo Vadászata mellett, megalkotta a magyar nyelvű dalszövegírás másik csúcsművét. A Loksi szövegeit, a szocialista kultúrpolitika parancsának megfelelően, ahogy más zenekarokét, nem engedték megjelentetni, sem a hátsó, sem a belső borítón. Mégis túljártak a cenzorok eszén, amikor részleteket nyomtattak ki egy csatolt lapon, ezzel a címmel: „Jegyzőkönyv a rosszul érthető sorokról.”

Hétfő (Hét fő)

Az első magyar duplalemezt a Bergendy adta ki 1973-ban, Hétfő (Hét fő) címmel. A zenekar hét taggal működött. A következő két koronggal együtt (Ötödik sebesség, Fagypont fölött) a banda progresszív korszakát őrzi, ekkor a Blood, Sweat & Tears, a Chicago, az If, a Black Flag játszotta, fúvósokkal megerősített jazzrockba hajló muzsikát produkáltak, illetve kacérkodtak a Tower of Power, Earth, Wind & Fire funky stílusával (Kikapcsolom az idegrendszerem). Az első magyar pop-rock fesztiválon, 1973-ban Diósgyőrött a Bergendy aratta a legnagyobb sikert. Persze ehhez kellett Hajdu Sándor slágere, az Iskolatáska. Ami kirí a csapat élettörténetéből. Elég összevetni a Hétfő egyik csúcskompozíciójával, a Munkadallal.

V’Moto-Rock II.

Demjén Ferenc a Bergendy után a V’ Moto-Rockban folytatta. Pontosabban a kettő között megjelent szólólemeze, a Fújom a dalt (1977), amit Bergendy-lemezként vettek fel, de Demjén név alatt jött ki. A V’ Moto-Rock nem ott folytatta, ahol Rózsi abbahagyta. Az első lemezen még ők sem találták a hangjukat, de a másodikkal (1980) annál inkább: nyugati hangzásnak megfelelő, szintetizátoralapú rockzenét őriznek a mikrobarázdák. Persze a koronát Demjén elképesztő hangja tette fel a produkcióra. A következő album még hagyján, ám aztán az egyre több szinti és gépdob, és végül egy Szibériát érintő szovjet turné megpecsételte az együttes sorsát, ugyanis feloszlottak. Menyhárt János gitáros azóta Rózsi zeneszerzője és zenekarvezetője.

Betiltott dalok

A Beatrice Betiltott dalok című lemeze azért a plusz egy, mivel 1979-ben nem jelenhetett meg. Egészen 1993-ig kellett várni, amíg a Megkerült hangszalag alcímet viselő CD boltokba került. Másfél évtizedig kazettán terjedt az egykori demófelvétel, amelyről az hírlett: egyetlen éjszaka alatt vették fel. Sok mindent ráfogtak a Ricsére, például hogy punkzenekar. Erről annyit: a Kőbányai Ifjúsági parkban, a koncert előtt angol diáklányokkal akadtunk össze barátaimmal. Ilyesmi a hetvenes évek végén meglehetősen ritkán történt, a béketáboron belül főleg NDK-s csajok látogattak Budapestre. Az angolok hírét sem hallották a Beatricének, biztosítottuk őket: igazi punkbanda. Majd megszólalt a Ricse, a lányok pedig megnyúlt arccal hallgatták a magyar punkot, ami igazándiból keményrock volt.