Jeles napok
A kutyák nemzetközi napja
Colleen Paige, az USA elismert háziállatszakértője 2004-ben hozta létre a Nemzeti Kutyanapot, azt a dátumot választva, amikor 10 éves korában a családja hazavitte a menhelyről az első mentett kutyát. Az alapító célja, hogy felhívja a figyelmet az állatok kiszolgáltatottságára, ösztönözze az örökbefogadást, segítsen az embereknek jobban gondoskodni háziállataikról és felelősségteljesebb döntéseket hozni, amikor kutyavásárlásról vagy gondozásról van szó. Az emberek és a kutyák mindig is legjobb barátok voltak. Kutatások bizonyítják, hogy a kutyák segíthetnek a stressz oldásában, képesek az érzelmeket érzékelni, 100 szót és gesztust megtanulni. Speciális adottságaik révén komoly segítséget jelenthetnek az embereknek, hiszen számos kutya dolgozik, például a rendőrségi munkát támogatva, fogyatékkal élők társaként, sőt, életmentőként is.
A fenti célokkal azonosulva számos országban meghonosodott az augusztusi figyelemfelhívó kampány, így az eltelt több mint 20 év alatt a kezdeményezés nemzetközi jelentőségűvé vált.
Jeney Endre születésnapja – 1891
JENEY ENDRE (Radnót, 1891. augusztus 26. – Debrecen, 1970. augusztus 10.): patológus, higiénikus, mikrobiológus, egyetemi tanár, a bakteriológia, a környezet-egészségügy és a farmakológia szakértője. A kolozsvári tudományegyetemen szerzett oklevelet (1914). Kezdetben a kolozsvári egyetem általános kór- és gyógytani intézetében dolgozott (1914–19), azután a járványkórházban orvos (1919–20) volt, majd önálló hadtest-higiénikus, a szegedi egyetem általános kór- és gyógytani intézet kutatója és oktatója (1921–34). Közben 1922-ben a berlini Koch Intézetben folytatott tanulmányokat. Két ízben Rockefeller-ösztöndíjat kapott: 1923-ban a Columbia Egyetemre (New York), a Harvard Egyetemre (Boston); majd Angliába, Németországba, Dániába (1928) és a párizsi Pasteur Intézetbe nyert kutatási ösztöndíjat (1925). 1925-től Szegeden egyetemi tanárként oktatott. 1934-től nyugdíjba vonulásáig (1963) a debreceni tudományegyetem közegészségtani és gyógyszertani intézetének egyetemi tanára, dékán, egyúttal az Országos Közegészségügyi Intézet debreceni fiókállomásának igazgatója volt, valamint az 1945-ben szervezett Mikrobiológiai Intézet vezetője. A Magyar Higiénikusok Társaságának elnöki feladatait is hosszú időn át ellátta. Részt vett több folyóirat szerkesztésében. Főleg bakteriológiai, környezet-egészségügyi kérdésekkel, növényi festékek (flavonvegyületek) farmakológiai kutatásával foglalkozott. Kimutatta a májkivonat hatását a vörösvértest képződésére.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Balogh Béla születésnapja – 1909
A hajógyártás elméleti és gyakorlati szakembere, BALOGH BÉLA (Debrecen, 1909. augusztus 26. – Budapest, 1971, február 12.) gépészmérnöki oklevele megszerzése után a műegyetem mezőgazdasági géptani tanszékén volt fizetés nélküli gyakornok, majd két évig a Ganz-hajógyárban fizikai munkát végzett, míg megvalósíthatta régi vágyát, és 1935-től mérnökként vehetett részt a hajógyártásban. Ettől kezdve valamennyi jelentősebb hazai vagy külföldi megrendelésre készült hajó tervezésében részt vett.
Az első világháború után Magyarországnak már nem volt tengerpartja, viszont az olcsó és biztonságos áruszállítás érdekében olyan hajókra volt szükség, amelyek a Dunán és a tengeren is biztonságosan közlekednek és így az átrakodás szükségtelenné válik. Ezek voltak az úgynevezett Duna-tengerjárók, amelyeknek tervezésében Balogh Bélának is jelentős szerepe volt. Ezeken kívül számos áruszállító motoros hajót és dízelelektromos, lapátkerekes vontatót tervezett. Az ő és kollégája, Scharbert Gyula nevéhez fűződik a hazai úszódaru-gyártás bevezetése; ez a Ganz-gyár külföldön is keresett terméke lett.
1949-ben indult meg a budapesti műegyetemen a hajómérnök-képzés, ennek keretében Balogh először meghívott előadóként, majd 1953-tól egyetemi tanárként oktatott. 1955-ben jelent meg Vikár Tamással közösen írt, Hajók elmélete című könyve.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Augusztus 26-án történt
Ma ünnepli hatvanegyedik születésnapját Lux Ádám Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, akit többek között a debreceni Csokonai Színház, a szolnoki Szigligeti Színház, illetve a József Attila Színház és a Karinthy Színház darabjaiban, a Megszállottak, a Farkasasszony és a Magyar Golgota című filmekben, valamint számos népszerű tévésorozatban láthattunk, láthatunk.
Augusztus 26-án történt
1278 A dürnkruti csatában I. (Habsburg) Rudolf német király és Kun László egyesült seregei vereséget mértek II. Ottokár cseh királyra, aki holtan maradt a csatamezőn. A győzelemmel a Habsburgok megszerezték az osztrák hercegséget, és megalapozták közép-európai hatalmukat.
1789 A francia Nemzetgyűlés kiadta világtörténelmi jelentőségű deklarációját az emberi jogokról.
1849 Görgei Artúr, a magyar honvédsereg főparancsnoka, aki augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert, az orosz cár közbenjárására kegyelmet kapott, de száműzetésre ítélték.
1920 Az amerikai alkotmány kiegészítésével az amerikai nők megszerezték szavazati jogukat.
1943 Apor Vilmos védnöksége alatt a győri püspöki palotában megalakult a Katolikus Szociális Népmozgalom (KSzN), az 1944-ben létrehozott, majd 1989-ben újjáalakult Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elődszervezete.
1959 Angliában bemutatták a Morris Mini-Minor kisautót, amely hamar világsiker és kultikus jármű lett.
1966 Namíbia népe megkezdte a fegyveres harcot a dél-afrikai gyarmatosítók ellen a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) vezetésével.
1967 Először landolt Budapesten a Lufthansa német légitársaság repülője.
1972 Münchenben megkezdődött a XX. nyári olimpia, amelyen a magyarok hat aranyérmet nyertek. Az olimpián szeptember 5-én terrortámadás érte az izraeli olimpiai csapatot, 17 ember – köztük 11 izraeli sportoló – vesztette életét a merényletben.
1993 Megtartották az első Sziget Fesztivált a Hajógyári-szigeten Diáksziget néven.
2002 A dél-afrikai Johannesburgban megrendezték a Föld-csúcsot, az addigi legnagyobb ENSZ-tanácskozáson elfogadták a Johannesburgi nyilatkozat a fenntartható fejlődésről című dokumentumot.
2008 Oroszország elismerte a két grúziai szakadár régió, Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét.
2019 Egy oklahomai bíróság 572 millió dollár kártérítésre ítélte a Johnson & Johnson vállalatot az opiátválságban játszott szerepéért.
2020 Az új-zélandi Christchurchben életfogytiglani börtönre ítélték az ausztrál Brenton Tarrantot, aki 2019. március 15-én 51 iszlámhívőt mészárolt le a város két mecsetjében.
Augusztus 26-án született
1740 Joseph Michel Montgolfier francia feltaláló, a léghajózás úttörője
1743 Antoine Laurent Lavoisier francia kémikus, akadémikus
1880 Guillaume Apollinaire francia költő, író
1891 Jeney Endre patológus, higiénikus, mikrobiológus, egyetemi tanár, a bakteriológia, a környezet-egészségügy és a farmakológia szakértője
1898 Peggy Guggenheim amerikai műgyűjtő, a New York-i Iskola művészeinek pártfogója, a modern művészet leghíresebb gyűjtője
1906 Albert Bruce Sabin amerikai bakteriológus, a gyermekbénulás elleni védőoltás felfedezője
1909 Balogh Béla gépészmérnök, a hajógyártás elméleti és gyakorlati szakembere
1910 Kalkuttai Szent Teréz (Teréz anya) albán származású Nobel-békedíjas apáca
1913 Boris Pahor olaszországi szlovén író
1913 Bulla Elma Kossuth-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész
1913 Erdélyi János tipográfus, könyvművész
1913 Hajnal János festőművész, grafikus
1914 Julio Cortázar argentin író, költő
1918 Katherine Johnson amerikai matematikus, a NASA egyik első afroamerikai női matematikusa, az első amerikai űrmissziók közreműködője
1923 Hári Mária gyógypedagógus, a mozgássérültek oktatásának, nevelésének szakembere
1923 Holló Ferenc állatorvos, parazitológus, szerkesztő
1943 Detre Villő Ybl Miklós- és Ferenczy Noémi-díjas belsőépítész
1948 Ötvös Nagy Ferenc ötvös-iparművész, etnográfus, muzeológus, művésztanár
1953 Vikár András Ybl Miklós-díjas építész
1957 Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész
1960 Elekes Gyula Ferenczy Noémi-díjas erdélyi magyar zománcművész
1964 Lux Ádám Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész
1977 Vereckei Ákos kétszeres olimpiai és hatszoros világbajnok kajakozó
1983 Góbi Rita Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, táncpedagógus
1999 Patai Anna színésznő, énekesnő
Augusztus 26-án halt meg
1278 II. Ottokár cseh király 1253–1278 között
1713 Denis Papin francia fizikus és feltaláló, elsőként szerkesztett dugattyús gőzgépet
1723 Anton van Leeuwenhoek németalföldi természettudós és mikroszkópkészítő, a kísérleti örökléstan megalapítója
1813 Theodor Körner német drámaíró, író
1831 Tittel Pál, az egri, majd a gellérthegyi csillagvizsgáló vezetője
1921 Wekerle Sándor, Magyarország első polgári származású miniszterelnöke
1958 Ralph Vaughan Williams angol zeneszerző
1974 Charles Lindbergh amerikai pilóta, aki 1927-ben elsőként repülte át egyedül, leszállás nélkül az Atlanti-óceánt
1978 Bruno Eisner osztrák–amerikai zongoraművész, zeneszerző
1979 Mika Waltari finn író
1989 Irving Stone amerikai író
1998 Frederick Reines Nobel-díjas amerikai fizikus
2004 Horváth József Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész
2005 Csajka Gábor Cyprián költő, kritikus, grafikus
2010 Konyorcsik János kétszeres Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész
2011 Dobszay László Széchenyi-díjas zenetörténész, zeneszerző, karmester, zenepedagógus
2014 Gordos Géza Széchenyi-díjas villamosmérnök, az elektronikus szövegfelolvasó kifejlesztője
2018 Neil Simon Pulitzer-díjas amerikai író, forgatókönyvíró, producer
2021 Csíkszentmihályi Róbert Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrász- és éremművész, érdemes és kiváló művész, a nemzet művésze
2023 Gleb Panfilov orosz filmrendező
2024 Mihályi Győző Jászai Mari-díjas színész
