Jeles napok

Jeles napok

A humánum napja

Magyarországon 2001 óta Raoul Wallenberg születésének napja, augusztus 4-e hagyományosan a humánum napja. A svéd diplomata és társai embermentő tevékenységére emlékezünk ezen a napon, mindazokra, akik a vészkorszak idején önzetlenül mentették embertársaikat.
Wallenberg emlékét ma hazájában és Budapesten is számos emlékhely, utca, dombormű, szobor és emlékpark, egyesület őrzi. 2003-ban posztumusz Budapest díszpolgári címet kapott, a VIII. kerületben humán szakképző iskola vette fel nevét. A 2012-es Wallenberg emlékévben világszerte mintegy száz helyszínen szerveztek megemlékezést és kulturális programokat a svéd filantróp születésének 100. évfordulója alkalmából.
2012-ben az Igaz Emberekért Társaságának elnöksége, a Holocaust Közalapítvánnyal együtt – Raoul Wallenberg születésének centenáriuma alkalmából – megalapította a Helytállásért magyar embermentő elismerést. Az elismerő oklevelet olyan személyek vagy leszármazottjaik kaphatják meg, akik esetében kétséget kizáróan bizonyított, hogy a II. világháború idején zsidó emberek életét mentették meg. Az embermentők ünnepélyes köszöntése minden évben augusztus 4-én, Raoul Wallenberg születésnapján, a humánum napján valósul meg.

Utaló – Szent Domonkos

A katolikus egyház 1969 óta a szenteket haláluk napján ünnepli, de Havas Boldogasszony ünnepe miatt Szent Domonkos augusztus 8-án szerepel a liturgikus naptárban.

Sztrókay István születésnapja – 1869

SZTRÓKAY ISTVÁN, (Tolmács, 1869. augusztus 4. – Budapest, 1938. július 24.): mérnök, a budapesti városi közlekedés szakértője. Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte. Pályafutását a budapesti Városi Villamos Vasútnál kezdte. Részt vett a földalatti vasút tervezésében és építésében. A lóvasút villamosításakor, mint a budapesti Közúti Vaspályatársaság alkalmazottja irányította az átalakítási munkálatokat. Tervet készített a budapesti gyorsvasút-hálózat kiépítésére (1913, 1921). Az első világháború után, mint a Budapesti Egyesített Városi Vasutak vezérigazgató helyettese memorandumot dolgozott ki a fővárosi vasutak megváltására, ennek alapján alakították meg a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaságot (BSZKRT). A BSZKRT vezérigazgató-helyetteseként irányította az 1920-as években végrehajtott műszaki rekonstrukciót, többek között az áttérést az egységes felső vezetékes áramvezetési rendszerre. Egészségi állapota miatt 1929-ben nyugdíjba vonult. Német, francia és magyar nyelvű tanulmányokban foglalkozott a városi közlekedés kérdéseivel.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Frommer Rudolf születésnapja – 1868

A sokoldalú fegyvertervező, feltaláló, FROMMER RUDOLF (Pest, 1868. augusztus 4. – Budapest, 1936. szeptember 1.) nem készült műszaki pályára, a Kereskedelmi Akadémia elvégzése után a Tőzsdén, majd a Hitelbankban dolgozott, nyelveket tanult. 1896-ban lett a Fegyver- és Gépgyár Rt. cégvezetője – és itt is maradt nyugdíjazásáig. 1903-tól volt a gyár igazgatója. Ötleteinek, szabadalmainak köszönhetően lett a soroksári gyár világhírű – 1908-ban még Japánból is járt náluk kereskedelmi delegáció. Frommer megindította a kézi-, marok-, vadász- és gépfegyverek, valamint a sörétes puskák és az önműködő pisztolyok gyártását. Első szabadalma: Önműködően felhúzható és töltő, valamint biztonsági szerkezet lőfegyverek számára lett az alapja a róla elnevezett Frommer pisztolyoknak. 1914-18 között a hadiszállítások hatalmas fellendülést hoztak a gyárnak. Frommer a harmincas évek elejéig több, mint száz szabadalmat jelentett be, nagy részüket külföldön is. Az I. világháború után természetesen csökkent a kereslet a fegyverek iránt, de a profilváltáshoz is sok ötlettel járult hozzá a gyár vezetője. Háztartási mérleget, rajzeszközöket. esztergapadot, fúrógépeket kezdtek gyártani, a fegyverek közül pedig a légpuska és a vadászpuska maradt meg a termékskálán. A Frommer elgondolásai szerint gyártott lőfegyverek kiváló eredményeket hoztak használóiknak az Európa- és világbajnokságokon. Bár Frommer nem végzett műegyetemet, műszaki munkásságának elismeréséül a Mérnöki Kamara „tiszteletbeli mérnök” címmel tüntette ki.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993 [Németh József])

Augusztus 4-én történt

Járt az ELTE jogi karára, dolgozott segédmunkásként, volt rádiószerelő tanonc is. A ma születésnapját ünneplő Korniss Péter végül 1961-ben tette le fényképész szakvizsgáját, hogy aztán a magyar fotográfia történetének egyik legnagyobb alakjává váljon és az első fotóművésszé, aki Kossuth-díjban részesült.

4c391474-dfaa-4981-97c4-f7b37baf3987.jpg
Korniss Péter. Fotó: Czimbal Gyula / MTI

Augusztus 4-én történt

1863 Turócszentmártonban alakult meg a szlovákok első jelentős kulturális egyesülete, a Matica Slovenská.
1903 A vatikáni konklávé Giuseppe Sarto olasz bíborost választotta pápává, aki X. Pius néven tizenegy évig ült a pápai trónon.
1926 Véget ért az ún. Rákosi-per, amelyben Rákosi Mátyást lázadás vádjával 8 és fél év börtönre ítélték.
1974 Az Ordine Nero nevű újfasiszta szervezet Bologna és Firenze között felrobbantotta a Rómából Münchenbe tartó Italicus expresszvonatot. A merényletnek 12 halálos áldozata és 48 sebesültje volt.
1996 Atlantában véget ért az olimpiai mozgalom 100. évfordulóján rendezett XXVI., úgynevezett Aranyolimpia, amelyen a magyarok összesen 7 aranyérmet szereztek.
2000 Az Országgyűlés köztársasági elnökké választotta Mádl Ferencet, aki 2005. augusztus 4-ig látta el hivatalát.
2007 Elindult az amerikai Mars-kutató Phoenix szonda, melynek küldetése 2008 novemberében ért véget.
2020 Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatói bejelentették, hogy először találtak kísérleti bizonyítékot a Higgs-bozon két müonra bomlásáról.
2020 A libanoni főváros, Bejrút kikötői körzetét rendkívül erőteljes, vegyianyag eredetű robbanássorozat rázta meg, amelyben több mint 190 ember halt meg, és mintegy hatezren megsérültek.
2023. Budapesten átadták a felújított Lánchidat, amelynek rekonstrukciója két évig és öt hónapig tartott, és bruttó 26,7 milliárd forintba került.

Augusztus 4-én született

1792 Percy Bysshe Shelley angol költő
1821 Louis Vuitton francia divattervező és üzletember
1859 Knut Hamsun Nobel-díjas norvég író és költő
1868 Frommer Rudolf banktisztviselő, fegyvertervező
1884 Balázs Béla Kossuth-díjas költő, író, filmesztéta
1901 Louis Daniel Armstrong amerikai jazztrombitás, énekes és zeneszerző
1912 Raoul Wallenberg svéd diplomata, a vészkorszakban a magyar zsidóság mentője
1924 Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus, az első szabadon választott Országgyűlés elnöke 1990–1994 között
1937 Korniss Péter Kossuth-díjas fotóművész, a nemzet művésze
1943 Laura Biagiotti olasz divattervező
1944 Horvát János Pulitzer-emlékdíjas televíziós újságíró, szerkesztő, diplomata
1948 Dinnyés József zeneszerző, énekes-gitáros
1948 Giorgio Parisi Nobel-díjas olasz fizikus
1950 Jónyer István világbajnok, Prima Primissima díjas asztaliteniszező, a nemzet sportolója
1952 Demszky Gábor jogász, politikus, 1990–2010-ben Budapest főpolgármestere
1953 Halmai Péter Széchenyi-díjas közgazdász, akadémikus
1954 Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színésznő, a nemzet színésze
1955 Billy Bob Thornton Oscar-díjas amerikai forgatókönyvíró, színész és zenész
1958 Greg Foster amerikai gátfutó, az egyetlen, aki 110 méter gáton sorozatban háromszor nyert világbajnoki címet
1961 Barack Obama Nobel-békedíjas amerikai demokrata politikus, az Egyesült Államok 44., egyben első afroamerikai elnöke (2009–2017)
1968 Olga Neuwirth Wolf-díjas osztrák zeneszerző
1983 Greta Gerwig amerikai rendező, forgatókönyvíró, színésznő

Augusztus 4-én halt meg

1753 Gottfried Silbermann német orgona- és hangszerkészítő
1875 Hans Christian Andersen dán költő, meseíró
1941 Babits Mihály költő, író, műfordító, akadémikus
1961 Tildy Zoltán református lelkész, kisgazda politikus, 1946–48-ban államfő
1988 Tomanek Nándor Jászai Mari-díjas színész
1993 Gráber Margit festő, grafikus, érdemes művész
2003 Frederick Chapman Robbins Nobel-díjas amerikai gyermekgyógyász, mikrobiológus
2011 Gorka Lívia Munkácsy Mihály-díjas keramikus
2011 Varga Katalin József Attila-díjas író, számos népszerű gyermek- és ifjúsági könyv szerzője
2011 Sapszon Ferenc Liszt Ferenc-díjas karnagy, 1966–90-ben a Magyar Rádió Énekkarának karnagya

#eztörténtma

Ez is érdekelheti

25 lesz a 30Y

A jövő héten indul a nagykorúvá vált Ördögkatlan. A 18. alkalommal megrendezett összművészeti fesztivál több mint 600 programmal, új tematikákkal és megújult helyszínekkel várja az érkezőket. Az események július 29. – augusztus 2. között a szokásos helyszíneken: Beremend – Nagyharsány – Kisharsány – Mokos – Vylyan – Szársomlyói Szoborpark zajlanak.

Egy francia festőművész, aki Korniss Péter fotóinak ihletésére dolgozik

A párizsi születésű fiatal alkotó a hiányzó családmitológiáját fedezte fel a magyar fotográfus erdélyi képeiben, most közös kiállításuk nyílt.

Minden eddiginél több program lesz a Műtárgyak Éjszakáján

Hetven fővárosi helyszínen több mint száz programmal zajlik idén a IX. Műtárgyak Éjszakája Fesztivál május 22–24. között.

Korniss Péter kamerája ritka betekintést nyújt Novák Tata életébe

Novák Ferenc Tata márciusban lett volna 94 éves. Régi barátja, Szakonyi Károly szemszögéből tekinti át ezt a kalandos utat egy most készülő kötet, amelyet Korniss Péter fotográfiái gazdagítanak.