Tizenhárom ország hetven résztvevőjével rendezik meg az Európa Tanács alá tartozó European Route of Historic Gardens éves rendszerben visszatérő szakmai fórumát, ehhez kapcsoltan idei közgyűlését és szakbizottsági ülését. A fórumnak, amelynek szervezésével a Magyar Kertörökség Alapítványt bízták meg, a Petőfi Irodalmi Múzeum ad otthont, fő témája az irodalom és a kertek kapcsolata.

Neves hazai és nemzetközi szakemberek részvételével rendezik meg az Európa Tanács történeti kerteket összekötő turisztikaiútvonal-programjának (European Route of Historic Gardens, ERHG) ötödik fórumát, amely ezúttal arra kereste a választ, milyen ihletet merített az irodalom a kertművészetből, illetve hogyan hatott egymásra a két művészeti ág.

Jakab Zsófia, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a megnyitón hangsúlyozta: a statisztikai számok igazolják, hogy a kertturizmus kiemelkedő lehetőséget jelent a magyar ágazat számára, és a hazai kertturizmus fellendítésére kiemelt feladatként tekint az MTÜ.

Jaume Dulsat, az ERHG elnöke
köszöntőjében emlékeztetett, az Európa Tanács által 2010-ben létrehozott, a Kulturális
útvonalakról szóló kibővített részleges megállapodás
lehetővé tette a
nemzeti, regionális és helyi kezdeményezéseknek kutatási és fejlesztési
együttműködések révén a kultúra és az idegenforgalom előmozdítását. A spanyol
szakember aláhúzta, Európa történeti kerteket összekötő
turisztikaiútvonal-programja óriási lehetőséget jelent a tagszervezetek
számára, hiszen olyan gyakorlati kérdésekben is tapasztalatot cserélhetnek,
mint a történeti kertek megőrzése és megújulása, illetve azok ökológiai és
gazdasági fenntartása. Jaume Dulsat elismerően szólt a magyar kertörökségi
értékekről, egyúttal köszönetet mondott a Magyar Kertörökség Alapítványnak a
szervezet fórumának, szakbizottsági ülésének és közgyűlésének megszervezéséért.

Herczeg Ágnes, a Magyar Kertörökség Alapítvány elnöke a fórum házigazdájaként kiemelte: az a tény, hogy az ERHG éves fórumának, szakbizottsági ülésének és közgyűlésének Budapest ad otthont, a hazai tájépítészeti szakma elismerésén túl előmozdíthatja a hazai kertturizmus fellendülését, elősegíti a határon átnyúló együttműködéseket és lehetőséget teremt egymás értékeinek és tapasztalatainak megismerésére.

Kalla Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese a köszöntőjében kitért arra, hogy a fórumnak helyet biztosító Károlyi-palota kertje a 20. században egyszerre volt múzeum és közösségi kert, padokkal, játszóterekkel és múzeumkert, ahol szabadtéri koncerteket, rendezvényeket tartottak. A jelenleg is zajló megújulásnak köszönhetően a kastély- és a Károlyi kert egybenyitásával megvalósul a kert eredeti egysége, amelynek eredményeként jövő tavaszra ismét visszatérhet az irodalom a kastélypark fáinak hűvös árnyékába – húzta alá a főigazgató-helyettes.

A fórummal egy napon tartja idei közgyűlését a European Route of Historic Gardens, amelyen a 2023-as költségvetésen és a jövő évre tervezett programokon túl három új tagjelöltről is szavaztak a résztvevők. Az új, ukrán, görög és grúz tagokkal együtt immáron 27 teljes jogú tagból áll a szervezet, amelyek 41 történeti kertet képviselnek 10 európai országban.

Az Európa számos országából érkező résztvevők a hivatalos program mellett bepillantást nyerhetnek Budapest történeti kertörökségébe: a budai Vár megújult kertjeinek megtekintését követően sétát tehetnek a Normafán, ahol a szervezők felidézik a részvevőknek a magyar főváros egyik legkedveltebb kirándulóhelyének történetét, ahol több mint 180 év elteltével újra felcsendül Bellini Normájának ikonikus áriája egy élő előadáson.

Fotók: Kultúra.hu/Beliczay László