Jeles napok

December – Karácsony hava – Télelő – Álom hava

Jeles napok

Tóth János születésnapja – 1899

TÓTH JÁNOS (Zalaegerszeg, 1899. december 12. – Budapest, 1978. szeptember 30.): építész, festő, szakíró, a Göcseji Falumúzeum egyik létrehozója, tervezője. Tanulmányait a budapesti József Műegyetemen végezte, 1921-ben végzett, mint diplomás építészmérnök. Keszthelyen, a Gazdasági Akadémián tanult. Egy év múlva Szombathelyre ment, ahol városi főmérnök, majd tanácsnok volt 25 éven át. Ez idő alatt több középületet, emlékművet tervezett. Olaszországi tanulmányútja után 1932-ben indult első népi építészeti gyűjtőútjára. 1936-ban a szegedi egyetemen magántanári képesítést kapott. 1938-ban írt tanulmányát, Így épít a vasi nép, Le Corbusier meleg sorokkal üdvözölte. A Falusi épületek fejlődése a nyugati végeken című doktori értekezése 1940-ben, a Sághegy pincéi Szombathelyen 1942-ben jelent meg. A II. világháború után Budapestre költözött, a fővárosban is városépítészeti munkában vett részt. 1949-től az Ipari Épülettervező Vállalatnál, majd a Lakóépülettervező Vállalatnál dolgozott, végül 1966-ig – nyugdíjba vonulásáig – az Építésügyi Minisztériumban a népi műemlékek ügyével foglalkozott. Jelentős része volt a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum létrehozásában. Festőként művészetét a Balaton inspirálta.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Szent Lúcia – „Luca napja”

Szemünk fénye

Luca, Lúcia (latin Lucia) ókeresztény szűz vértanú (†304 körül) és a népi hiedelemvilág jeles alakja (december 13.). A syracusai Lúcia igen közel áll a másik szicíliai szent szűzhöz, Ágotához, szenvedéstörténetükben is sok a hasonlóság. Lúcia legendája azzal kezdődik, hogy anyjával, aki már tizenegy éve szenvedett vérfolyásban, elzarándokolt Ágota cataniai sírjához. Itt anyja meggyógyult, ő pedig álmot látott, melyben Ágota megmutatta neki az igaz utat. Álmából felébredve közölte anyjával, hogy nem megy férjhez pogány vőlegényéhez, mivel van már jegyese: Jézus Krisztus. Kikérte örökrészét is, és azt szétosztotta a szegények között. Elhagyott vőlegénye följelentette a hatóságoknál. Miután nem volt hajlandó megtagadni előttük a hitét, sem föladni szüzességét, a helytartó bordélyba akarta vitetni, de hiába. Lúcia teste csoda folytán úgy elnehezült, hogy 50 (!) ökörrel sem tudták odavontatni. Ekkor a szokott módon megkínozták: égették, fülébe olvadt ólmot öntöttek, fogait kiverték, forró olajjal, szurokkal öntözték, melleit szétroncsolták, végezetül tőrrel torkon döfték, de addig nem halt meg ezek után sem, míg az utolsó kenetet föl nem vette.
Lúciát a mártírok pálmáján kívül a nyakából kiálló tőrrel, a lábánál ökörrel ábrázolják. Különleges attribútuma az égő olajmécs és egy szempár: egy tál, benne két szem, vagy két szemet virágzó leveles ágacska. Ennek magyarázata az, hogy a Lúcia név a latin lux „fény, szem, szeme világa, szeme fénye” szóból ered.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

Szent Ottília

Vak sötétben

Szent Ottilia apátnő, Elszász patrónája, a szemfájósok és vakok védőszentje legendás életrajza szerint elzászi hercegi családban jött a világra – vakon. Ezért apja eltaszította magától, sőt, egy forrás szerint ki is adta a parancsot, hogy öljék meg, de anyja elviteti egy bajor apácakolostorba, ahol titokban nevelkedik (jól ismert mesemotívum ez). Úgy mesélik, hogy amikor megkeresztelték, látni kezdett. Atyja, aki időközben megbánta tettét, értesül leánya hol- és hogylétéről, elzarándokol hozzá, hogy bocsánatot nyerjen tőle. Mivel Ottilia szépséges leányzóvá serdült, kiveszi a kolostorból, és férjhez akarja adni. Talál is kérőt, de a szűz magát már Krisztus menyasszonyának tekinti, és megszökik hazulról. Apja és vőlegénye a nyomába erednek. Az üldözött egy sajkában átkel a Rajnán, de a túlpart hegyei közt egy sziklafal az útját állja, ahol üldözői már-már beérik. Ekkor a leány imájára a sziklafal meghasad, majd miután belép a nyíláson, a két férfiú szeme láttára összezárul, s a résből forrásvíz fakad. A bősz atya e csoda láttán ismét magába száll, és fogadást tesz, hogy ha leányát visszakapja, a helyszínen kápolnát emeltet, várkastélyát pedig kolostorrá alakíttatja és Ottiliának adja. Megtérése láttán megismétlődik a csoda, a hegy visszaadja a leányt. Az apa betartja a szavát, Hohenburg várából kolostort építtet Odilienberg néven, s leánya lesz első fejedelemasszonya. Legendája nem mulasztja el megemlíteni, hogy közbenjárására elhunyt apja hamarosan megmenekül a tisztítótűztől, s hogy ő maga, miután szentáldozás nélkül hal meg, csodálatosképpen még egyszer életre kel, hogy magához vehesse az oltáriszentséget.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

Szent Jodok

Jodok Bretagne szülöttje (†669?) Királyfi, majd pap, később remete. Elzarándokolt Rómába, ezért Jakab mellett a középkori búcsújárók védőszentjükként tisztelték. Jodokot segítségül szokták hívni a háztartás és parasztélet ügyeiben-bajaiban, továbbá pestis ellen. Szívesen választották járványkórházak patrónusául is. Tiszteletének egyetemesebbé válását Közép-Európában nyilván az gátolta meg, hogy névünnepe Luca napjával esik össze.
Kultusza leginkább a Rajna-vidéken virágzott, innen sugárzott szét Landshut közvetítésével az egész német-római birodalomban. Régi hazánkban is felbukkan: a karthauzi Vörösklastromhoz tartozá Lechnic egykori szász falu templomának (1419) védőszentje. Több középkori búcsúengedélye ismeretes. Népi hagyományvilágáról elsősorban a szlovák és lengyel kutatás hivatott számot adni. Elenyészett az erdélyi szász Grozspold (1378) és Schőnberg (1499) patrociniuma.

Bálint Sándor Ünnepi kalendárium (részlet)

 

Kolbányi Géza születésnapja – 1863

Egyik első repülőgépmotor- és repülőgép-tervezőnk, KOLBÁNYI GÉZA (Budapest, 1863. december 13. – Budapest, 1936. április 13.) a Felső Ipariskola elvégzése után egy kórház főgépészeként helyezkedett el. 1909-től foglalkozott a repülőgépek akkori fő problémájával, a megbízható és könnyű repülőgépmotor tervezésével. Az elkészült 60 lóerős motor minden tekintetben felvette a versenyt a hasonló külföldi konstrukciókkal, sőt, két eredeti megoldást is tartalmazott. Egyrészt, porlasztója a dúsabb vagy szegényebb benzinkeverék adagolását nem az akkor szokásos fúvóka-cserével oldotta meg, hanem a benzin és a levegő arányát a fúvókába épített kúpos csavarral szabályozta. Másrészt motorja gyújtásához elsőként használt akkumulátor telepet. Így megbízhatóbb működést ért el a szikra-induktoros dinamókkal működtetett motorokkal szemben. Amikor motorja már kifogástalanul működött, elkezdte a repülőgép szerkesztését. Az első gépet kivéve további öt alkotása a monoplán típust képviselte. A repülési kísérletek alapján – amelyek során a gépek összetörtek és egy halálos baleset is volt – egyre tökéletesítette elgondolásait és végül a Kolbányi VI. elnevezésű konstrukció utasokkal együtt sikeresen repült többször is. Anyagi források hiányában ezután abbahagyta a kísérletezést. Repülőgépem Rákoson című könyve csak halála után, 1937-ben jelent meg.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988 [Winkler László])

Obermayer Ernő születésnapja – 1888

OBERMAYER ERNŐ (Nagyszöllős, 1888. december 13. – Szeged, 1969. május 27.) paprikanemesítő mezőgazdász, akadémikus 1910-ben kezdte vizsgálni a paprika olajtartalmát. Először Kalocsán nemesített ki új paprikafajtákat, majd Szegeden ért el jelentős eredményeket a fűszerpaprika nemesítésében és termesztésében. A jelenleg termesztett csípős fajták 80%-a az ő kísérleteinek eredménye. A fűszerpaprika mellett szárazságtűrő étkezési paprikával is foglalkozott.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988, Magyar Életrajzi Lexikon)

December 13-án történt

Ma ünnepli születésnapját Balsai Móni színésznő, aki saját bevallása szerint nem versenyző alkat, hanem csapatjátékos, és aki színházi szerepei mellett olyan sorozatokban játszott, mint az Alvilág, a Mellékhatás vagy a Tündérkert, és olyan filmek épültek rá, mint a Liza, a rókatündér vagy az X – A rendszerből törölve.

Balsai Móni a Shirley Valentine-ban. Fotó: Horváth Judit
Balsai Móni a Shirley Valentine-ban. Fotó: Horváth Judit

Ünnep

Szent Lúcia – Luca napja – Luca, Lúcia ókeresztény szűz vértanú, a szemfájósok és a vakok védőszentje, a népi hiedelemvilág jeles alakja. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján
Szent Ottilia napja – Szent Ottilia apátnő, Elzász patrónája, a szemfájósok és vakok védőszentje. Bővebben olvashatunk róla erre a linkre kattintva. 

December 13-án történt

1308 A Szentszék engedélyezte az Első Remete Szent Pálról elnevezett rendnek az ágostonos regulát, és pápai jogú renddé nyilvánította az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet.
1545 Megkezdődött a katolikus egyház megreformálást eredményező tridenti zsinat.
1642 Abel Janszoon Tasman holland tengerész felfedezte Új-Zélandot
1848 A magyar szabadságharc megdöntésére induló császári herceg, Windischgrätz hadseregének előőrsei Bécsből elindulva átlépték a magyar határt.
1904 Just Sándor és Hanaman Ferenc szabadalmaztatta a volfrám izzószál gyártását.
1928 New Yorkban bemutatták George Gershwin Egy amerikai Párizsban című darabját.
1928 Megkezdődött Budapest utcai telefonhálózatának kiépítése. Az első nyilvános telefonfülke a Váci út 6. számú ház előtt létesült.
1943 A náci hadsereg katonái a görögországi Kalavritában kivégeztek minden 15 évnél idősebb férfit. A mészárlásnak 676 lakos esett áldozatul.
1974 Máltán kikiáltották a köztársaságot.
1991 Magyarország csatlakozott az Európai Szociális Chartához.
2001 A Fertő tó és környéke felkerült az UNESCO kulturális világörökségek listájára.
2016 Hivatalosan is megnyitották az Egészségügyi Világszervezet (WHO) budapesti központját.

December 13-án született

1553 IV. Henrik francia király, 1589–1610 között uralkodott
1797 Heinrich Heine német költő
1815 Veres Pálné, a magyar nőnevelés úttörője
1816 Werner Siemens német mérnök, gyáriparos
1858 Major J. Gyula zeneszerző, zongoraművész, karnagy
1863 Kolbányi Géza mérnök, a repülés egyik magyar úttörője

A Felső Ipariskola elvégzése után egy kórház főgépészeként helyezkedett el. 1909-től foglalkozott a repülőgépek akkori fő problémájával, a megbízható és könnyű repülőgépmotor tervezésével. Az elkészült 60 lóerős motor minden tekintetben felvette a versenyt a hasonló külföldi konstrukciókkal, sőt, két eredeti megoldást is tartalmazott. Egyrészt porlasztója a dúsabb vagy szegényebb benzinkeverék adagolását nem az akkor szokásos fúvókacserével oldotta meg, hanem a benzin és a levegő arányát a fúvókába épített kúpos csavarral szabályozta. Másrészt motorja gyújtásához elsőként használt akkumulátortelepet. Így megbízhatóbb működést ért el a szikrainduktoros dinamókkal működtetett motorokkal szemben. Amikor motorja már kifogástalanul működött, elkezdte a repülőgép szerkesztését. Az első gépet kivéve további öt alkotása a monoplán típust képviselte. A repülési kísérletek alapján – amelyek során a gépek összetörtek, és egy halálos baleset is volt – egyre tökéletesítette elgondolásait, végül a Kolbányi VI. elnevezésű konstrukció utasokkal együtt sikeresen repült többször is. Anyagi források hiányában ezután abbahagyta a kísérletezést. Repülőgépem Rákoson című könyve csak halála után, 1937-ben jelent meg. 1936. április 13-án halt meg Budapesten. Forrás: OSZK.

1873 Valerij Jakovlevics Brujszov orosz író, költő, esztéta
1887 Pólya György matematikus. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1888 Obermayer Ernő paprikanemesítő mezőgazdász, akadémikus. További információkat erre a linkre kattintva tudhatunk meg róla.
1898 Hevesi Erzsébet, az első magyar golfbajnok
1903 Jevgenyij Petrovics Petrov szovjet-orosz író
1903 Carlos Montoya spanyol származású amerikai gitárművész
1908 Gárdonyi László színész, érdemes művész
1908 Van Heflin Oscar-díjas amerikai színész
1923 Philip Warren Anderson Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus
1923 Antoni Tápies Wolf-díjas katalán szobrász és festőművész
1923 Robert Austerlitz romániai születésű amerikai nyelvész, az MTA tiszteleti tagja
1928 Jack Tramiel amerikai vállalkozó, feltaláló, a Commodore cég megalapítója
1928 Majoros János kétszeres Munkácsy Mihály-díjas keramikus, érdemes művész
1929 Christopher Plummer Oscar-díjas kanadai színész
1948 Henk Tamás Széchenyi-díjas villamosmérnök
1948 Ted Nugent amerikai rockzenész, gitáros
1953 Bogdándy Zoltán Szultán Munkácsy Mihály-díjas szobrász, grafikusművész
1953 Magyar Zoltán kétszeres olimpiai és háromszoros világbajnok tornász
1953 Stépán Gábor Széchenyi- és Bolyai-díjas gépészmérnök, akadémikus
1957 Steve Buscemi, amerikai színész, rendező
1959 Mohácsi János Jászai Mari-díjas rendező, színész, érdemes művész
1977 Balsai Mónika színész, a Liza, a rókatündér sztárja
1989 Taylor Swift tizenkétszeres Grammy-díjas amerikai énekesnő
1992 Blahó Gergely színész

December 13-án haltak meg

1250 II. Frigyes német-római császár
1466 Donatello olasz szobrász
1817 Kitaibel Pál, a botanika és mineralógia úttörő kutatója. Életéről és munkásságáról az OSZK honlapján olvashatunk bővebben.
1820 Gróf Széchényi Ferenc, a magyar nemzeti könyvtár – a jelenlegi Országos Széchényi Könyvtár – alapítója. További információk az OSZK honlapján olvashatók róla. 
1858 Szentpétery Zsigmond író, műfordító, színész, rendező
1863 Christian Friedrich Hebbel német költő, író
1894 Xántus János utazó, néprajz- és földrajztudós, az Állatkert megalapítója. További információkat erre a linkre kattintva tudhatunk meg róla.
1895 Jedlik Ányos magyar természettudós, a dinamó és a szódavíz feltalálója
1903 Kühne Ede mezőgazdász, a magyar mezőgazdasági gépgyártás megteremtője
1926 Strobl Alajos szobrász
1944 Vaszilij Kandinszkij orosz absztrakt festő- és képzőművész
1953 Feld Mátyás színész, színigazgató, színpadi szerző
1963 Rösler Endre Kossuth-díjas operaénekes, érdemes és kiváló művész
1984 Amerigo Tot magyar származású olasz szobrászművész
2008 Horst Tappert német színész, a Derrick című krimisorozat címszereplője
2009 Paul Samuelson Nobel-díjas amerikai közgazdász
2014 R. Várkonyi Ágnes Széchenyi-díjas történész, író, akadémikus
2016 Thomas Schelling Nobel-díjas amerikai közgazdász
2017 H. Szabó Sándor fotóriporter, légi fotós
2021 Buváry Lívia magyar színésznő, énekművész

#eztörténtma