Charles_Lindbergh,_wearing_helmet_with_goggles_up.jpg

Jeles napok

Jeles napok

Takáts Gyula születésnapja – 1911 – A Digitális Irodalmi Akadémia tagja

Takáts Gyula (Tab, 1911. február 4. – Kaposvár, 2008. november 20.)

Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító, kritikus. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

*

1911. február 4-én született Tabon, Somogy megyében. Kaposvárott járt középiskolába, majd – miközben festeni is tanult – a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. 1934-ben tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett, földrajz, geológia és filozófia tárgykörben. 1939-től tíz éven át tanított munkácsi és kaposvári középiskolákban. 1949-től Kaposvárott a Rippl-Rónai Múzeum igazgatója, később a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője volt, míg 1971-ben nyugdíjba nem ment. Tab és Kaposvár díszpolgára (1971, 1973). 1957-től a Magyar P.E.N. Club tagja és 1994-től alelnöke. 1985-től a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke, 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja.

...

Takáts Gyula munkássága, noha a líra középponti szerepét, dominanciáját nem lehet kétségbe vonni, mind művészileg, mind tudományosan igen sokirányú volt. A szerző első epikai kísérlete még a világháború idején, 1942-ben jelent meg. A Vágják a berket című kisregényben – a gyakran életképszerű novellákat előlegezve (Kinek könnyebb? 1963) – a Balaton mellett élők sajátos életmódja válik témává; a természet modern civilizáció előtti érintetlensége nosztalgikusan jelenik meg, az archaikus-naiv létmegértés tragikumtól sem mentes felbomlása óhatatlanul értékvesztéssel is jár. A Polgárjelölteket (1945), részint a Színház az „Ezüst Kancsó”-ban című (kis)regényt (1957) hasonlóan összetett értékszerkezet jellemzi, ám e művek nem a táj jellegének festői érzékeltetése, de a kisváros világának ironikusan távolított, lélektanilag és hangnemileg árnyalt megalkotása révén képezik a prózai életmű egy másik vonulatát.

A tündérhal és a háló (1968) úgy gondolja újra a rege műfaji hagyományait, hogy eközben sajátos népmesei világa mintegy átvezet Takáts Gyula népszerű gyermekvers-köteteihez, részint ifjúsági regényeihez. A Szántó Piroska illusztrálta Rózsává lett róka (1958) és Dorombol a hold (1973) című könyvek éppúgy szoros összefüggésben vannak a szerző verseinek jó részét átható idilli atmoszférával és bensőséges hangnemmel, mint ahogy az Egy flóbertpuska története (1967), illetve a Vitorlás a berken (1971) is elválaszthatatlan a természet gyermek számára feltáruló, értéktelített eszméjétől.

Takáts Gyula doktori értekezésében és későbbi tudományos munkáiban, tanulmányaiban (A somogyi Nagyberek, 1934; Somogyi pásztorvilág, 1986; Csokonai Somogyban, 1991) általában a berki emberek életmódjáról, szokásairól, a Dunántúl történetéről és irodalmi-kulturális emlékeiről szól. Jelentősebb esszé- és tanulmánygyűjteményeiben (Képek és versek útjain, 1961; Egy kertre emlékezve, 1971; A harmónia keresése, 1979; Tükrök szava – betűk arca, 1985) szintén ott munkál szűkebb hazájának talajt jelentő tapasztalata és szeretete, de személyesebb hangú, főként irodalmi tárgyú emlékezéseiben, vallomásaiban és jegyzeteiben megállapításai mindig az esztétikai tapasztalat általánosabb látókörébe ágyazódnak. A kortársak mellett mindenekelőtt Csokonairól, Rippl-Rónairól ír szívesen s hozzáértéssel, továbbá Berzsenyi-esszéi jelentősek, melyekből két kötetet is összeállított (Hódolat Berzsenyi szellemének, 1976; Az igazi poézis keresése, 1994). Műfordításai közül Janus Pannonius-, Horatius- és Petrarca-tolmácsolásai emelhetők ki, valamint a Carmina Buranából és Taurinus Istvántól fordított részletek.

Takáts Gyula életművének jelentőségét kritikai-irodalomtörténeti visszhangja mellett számos díj is tanúsítja.

Hosszú betegség után, 2008. november 20-án hajnalban hunyt el Kaposvárott.

Bengi László: Takáts Gyula életrajza (részlet)

Szent Veronika

Veronika, moldvai csángó alakjában Viron, legendabeli asszonyalak, aki a középkori jámbor néphagyomány, majd nyomában a keresztúti ájtatosság hatodik állomása szerint kendőjét nyújtja a kereszthordozástól verejtékező Jézusnak: a kendőn rajtamaradt az Üdvözítő képmása. A kései legenda a vérfolyásos asszonnyal (Máté 9, 20), nyugaton néha Mártával, keleten pedig a Nikodémus apokrif evangéliumában feltűnő Kananeus Berenikével azonosítja, amelyből a verum ikon (= hiteles képmás) szóval való összecsengése következtében a Veronika név alakult ki. A legenda még azt is tudni véli, hegy a nagybeteg Tiberius római császár hall egy judeai csodatevőről, Jézusról, és már csak tőle vár gyógyulást. Ezért követet küld Jeruzsálembe, aki azonban már csak akkor érkezik meg a szentvárosba, amikor Jézust keresztre feszítik. Megismerkedik Veronikával, aki egy kendőn Jézus képmását őrzi. Meg akarja vásárolni. Veronika nem válik meg tőle, de kész arra, hogy a császárt fölkeresse. Tiberius a kép láttára meggyógyul, erre a kincset drága foglalattal látja el.
A legenda más változata szerint a Tiberiust meglátogató Veronika Péter és Pál római környezetébe került. Halálos ágyán a később Veronika kendője néven híressé vált képmást Péter utódára, Kelemen pápára hagyta.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)

Rákellenes világnap

2000 februárjában Párizsban tartották az első rákellenes világkongresszust. A résztvevők február 4-én történelmi dokumentumot írtak alá, amely világméretű összefogásra szólít fel a halálos kór ellen. A Rákellenes Alapítványt (Párizsi Charta) a világ minden részéről összegyűlt vezető kormányzati tisztségviselők, a legjelentősebb rákkutató társaságok és szervezetek vezetői, orvosvezetők, betegképviselő civil szervezetek és az ipar reprezentánsai látták el kézjegyükkel. Ennek emlékére a kongresszus február 4-ét RÁKELLENES VILÁGNAPpá nyilvánította.

A Magyar Technikai Egyesület megalakulása – 1866

Az egyesület megalakulásának előzményei 1866. február elejére nyúlnak vissza, amikor Hollán Ernő országgyűlési képviselő és mérnöktársai abból a célból, hogy Magyarországon a „technikai ügy anyagi és szellemi érdekeit” előmozdítsák, a tervezett Magyar Technikai Egyesület alapító közgyűlésének engedélyezése tárgyában a Magyar Királyi Helytartótanácshoz folyamodtak. A közben kitört osztrák-porosz háború miatt az Egylet megalakulása s alapszabályainak jóváhagyása késedelmet szenvedtek s csak az 1866 augusztus 5-én és folytatólag augusztus 6-án és 7-én a Köztelken megtartott első közgyűlésén mondhatta ki megalakulását. Kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályok melletti működését azonban csak a magyar-osztrák kiegyezés és a magyar alkotmányos élet helyreállítása után, az 1867. május havában megtartott második közgyűléssel kezdte meg. Az Egylet címe 1871-ig Magyar Mérnök Egylet, ettől az időponttól kezdve pedig Magyar Mérnök- és Építész-Egylet volt. Célja a technikai tudományok, valamint az építőművészet ápolása és fejlesztése s a magyar mérnöki és építészi kar érdekeinek az előmozdítása.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Dr. Lósy-Schmidt Ede (szerk.): Technikai Lexikon)

Éhik Gyula születésnapja – 1891

ÉHIK GYULA, (Kolozsvár, 1891. február 4. – Budapest, 1964. december 28.): zoológus, az interdentális homológia törvényének kidolgozója. 1914-ben a budapesti egyetem bölcsészkarán doktori oklevelet szerzett. 1914-től a győri, majd a lőcsei főreáliskola tanára volt. 1919-től a Magyar Nemzeti Múzeum állattárában dolgozott, 1937-től a Természettudományi Múzeum helyettes főigazgatója, 1940-től az állattár vezetője volt. 1949-ben nyugdíjba vonult, de nyugdíjazása után is, 1955-ig dolgozott az állattárban. 1943-ban egyetemi tanári címet kapott, 1948-ig tartott egyetemi előadásokat. A hazai kisemlősök rendszertani, anatómiai, ökológiai, élettani sajátságait tanulmányozta. Megalkotta az interdentális homológia törvényét; felismerte a prémes állatok magyarországi tenyésztésének nemzetgazdasági jelentőségét. A Természettudományi Múzeumban nagymértékben bővítette a hazai kisemlősök gyűjteményanyagát.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Február 4-én történt

1902-ben ezen a napon született Charles Lindbergh amerikai pilóta, író, feltaláló és felfedező, aki 1927. május 20-án, huszonöt évesen elsőként repülte át az Atlanti-óceánt, másodpilóta vagy navigátor segítsége nélkül. Lindbergh New Yorkból indult Spirit of Saint Louis nevű, Ryan NYP típusú repülőgépével, majd 33 és fél óra múlva, 5810 kilométer megtétele után május 21-én szállt le a párizsi Le Bourget repülőtérre.

Ünnepek, emléknapok

A rákellenes küzdelem napja / Rákellenes világnap – Annak emlékére, hogy az első rákellenes világkongresszus résztvevői 2000. február 4-én írták alá Párizsban a korunk egyik legpusztítóbb betegsége elleni világméretű összefogásra felszólító dokumentumot. Az OSZK honlapján többet is megtudhatunk róla.

A testvériség nemzetközi napja – Megrendezéséről az ENSZ Közgyűlése 2020. december 21-én határozott a vallás- és kultúraközi párbeszéd támogatása érdekében.

Szent Veronika ünnepe – A Jézus által meggyógyított jámbor asszony törölte le kendőjével Jézus vérző-verejtékező arcát, amikor az a Golgotára vezető úton összeroskadt a kereszt súlya alatt, és a megváltó arcképe a vásznon maradt. Részletesebben is olvashatunk róla erre a linkre kattintva.

Február 4-én történt

1774 Mária Terézia királynő mezővárosi rangot adott Kiskunfélegyházának.
1866 Megalakult a Magyar Technikai Egyesület. Az OSZK honlapján többet is megtudhatunk róla.
1882 Lezajlott az első helyszíni telefonközvetítés Magyarországon. A farsangi íróbálon a Nemzeti Színházból odavezetett „sodronyokon” át a Vigadó fülkéiben az érdeklődők Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját hallhatták.
1934 Gömbös Gyula kormánya felvette a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval.
1938 Bemutatták Walt Disney Oscar-díjas alkotását, a Hófehérke és a hét törpét.
1945 Az Oktogonon végrehajtották a háborús bűnösöket felelősségre vonó népbíróság első halálos ítéleteit.
1946 Hivatalba lépett Nagy Ferenc, a második Magyar Köztársaság első miniszterelnöke.
1989 Megalakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amely február 10-én kezdte meg működését.
2003 Megszűnt a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK), jogutódjává a Szerbia és Montenegró nevű államszövetség vált.
2004 Megkezdte működését a Facebook internetes közösségi hálózat.
2022 A koronavírus-járvány miatti szigorú biztonsági intézkedések közepette kezdődött meg Pekingben a XXIV. téli olimpia.

Február 4-én született

1573 Káldi György, az első teljes katolikus magyar Biblia fordítója
1688 Pierre Carlet de Chamblain Marivaux francia regény- és drámaíró
1746 Tadeusz Kościuszko lengyel szabadsághős
1808 Josef Kajetán Tyl cseh drámaíró, a cseh nemzeti himnusz szerzője
1844 Petschacher Gusztáv osztrák származású építész. Életéről az OSZK honlapján olvashatunk részletesebben.
1891 Éhik Gyula zoológus, az interdentális homológia törvényének kidolgozója.

Kolozsváron született. 1914-ben a budapesti egyetem bölcsészkarán doktori oklevelet szerzett. 1914-től a győri, majd a lőcsei főreáliskola tanára volt. 1919-től a Magyar Nemzeti Múzeum állattárában dolgozott, 1937-től a Természettudományi Múzeum helyettes főigazgatója, 1940-től az állattár vezetője volt. 1949-ben nyugdíjba vonult, de nyugdíjazása után is, 1955-ig dolgozott az állattárban. 1943-ban egyetemi tanári címet kapott, 1948-ig tartott egyetemi előadásokat. A hazai kisemlősök rendszertani, anatómiai, ökológiai, élettani sajátságait tanulmányozta. Megalkotta az interdentális homológia törvényét; felismerte a prémes állatok magyarországi tenyésztésének nemzetgazdasági jelentőségét. A Természettudományi Múzeumban nagymértékben bővítette a hazai kisemlősök gyűjteményanyagát. Budapesten halt meg 1964. december 28-án. Forrás: OSZK.

1898 Tóth Aladár Kossuth-díjas zenetörténész, kritikus
1900 Jacques Prévert francia költő, a Hulló falevelek című Kozma József-sanzon szövegének írója
1902 Charles Lindbergh amerikai pilóta, aki 1927-ben elsőként repülte át egyedül az Atlanti-óceánt
1911 Takáts Gyula Kossuth- és József Attila-díjas költő, író. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1911 Püski Sándor könyvkiadó
1912 Macskássy Gyula rajzfilmrendező
1918 Gulyás Lajos református lelkész, az 1956-os forradalom mártírja
1926 Grosics Gyula olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat tagja
1935 Sváby Lajos Kossuth-díjas festőművész
1943 Kerezsi Gyöngyi Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész
1944 Páncsics Miklós olimpiai bajnok labdarúgó, az FTC örökös bajnoka
1947 Máté Péter zeneszerző, énekes
1948 Alice Cooper amerikai rockénekes
1948 Wichmann Tamás kétszeres olimpiai ezüstérmes, kilencszeres világbajnok kenus
1953 Kelecsényi Csilla Ferenczy Noémi-díjas textiltervező
1953 Kitaró Grammy-díjas japán zeneszerző
1956 Marton Katalin színésznő
1963 Balogh Anikó színésznő
1968 Patartics Zorán Ybl Miklós-díjas építész
1972 Dióssy Klári televíziós műsorvezető, tanár
1974 Komáromi Anett színésznő

Február 4-én halt meg

211 Septimus Severus római császár
1884 Czilchert Róbert orvos, mezőgazdász, gazdasági szakíró
1894 Antoine-Joseph Adolphe Sax belga hangszerkészítő, a szaxofon feltalálója
1915 Armand Peugeot francia nagyiparos, a Peugeot autógyár alapítója
1972 Haltenberger Mihály geográfus. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1979 Harangi Imre olimpiai bajnok ökölvívó
1983 Karen Carpenter popzenész, énekesnő, dobos, a Carpenters duó tagja
1990 Bognár Rezső kétszeres Kossuth-díjas kémikus, akadémikus
1995 Patricia Highsmith amerikai írónő
2006 Dalnoki Jenő olimpiai bajnok labdarúgó
2008 Gergely János Széchenyi-díjas orvos, immunológus, akadémikus
2010 Taub János Kossuth-díjas színházi rendező
2012 Csurka István kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus
2012 Sebestyén János Liszt Ferenc- és Erkel Ferenc-díjas csembaló- és orgonaművész, érdemes művész
2013 Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festőművész
2022 Nagy Bálint Kossuth-díjas építész

#eztörténtma

Ez is érdekelheti

Csurka István szerint politika nélkül nincs semmi

Bohémként írt és kritikusan politizált: kilencven éve, 1934. március 27-én született a kétszeres József Attila-díjas Csurka István.

Emléktáblát avattak Taub János rendező egykori lakóhelyén

Emléktáblát avattak szerdán Taub János (1927–2010) Kossuth-díjas rendező, színházcsináló, színészpedagógus egykori lakóhelyén Budapesten.

Idegenek a vonaton: a közös titkok bilincse

Patricia Highsmith Idegenek a vonaton című regényét, amelyből Alfred Hitchcock 1951-ben filmet forgatott, Craig Warner írta színpadra. A darabot a Rózsavölgyi Szalonban Szarka János rendezésében a napokban mutatták be Józan László és Porogi Ádám főszereplésével.

Hat legendás magyar rajzfilm a Macskafogótól Ruben Brandtig

Mézga család, Dr. Bubó, Szaffi és Fehérlófia: ezek az alkotások mindenkiben kedves emlékeket idéznek fel. A Nemzeti Filmintézet idén meghirdette az animáció évét – idézzük hát fel a legnagyobbakat!