Irodalom
Hamarosan a képolvasást is tanítani kell?
Miért a mosolygós arc a legelterjedtebb emotikon? Mi a memodzsi? Hát a kamodzsi? Az emojik (emodzsik) világnapja alkalmából ezekről is szó esik.
„Egy álomszerű szövegminőséget próbálok létrehozni”
Jelena Glazova Sóvárgás című kötete nemrég jelent meg a Prae Kiadó gondozásában. Fordítója, Kis Orsolya indulásáról, művészetéről, a lett kortárs szcénáról és magyarországi látogatásáról is beszélgetett vele az 1749.hu oldalán.
Szvetlana Alekszijevics lesz az őszi könyvfesztivál díszvendége
A szeptember 29. és október 2. között zajló eseményre a Millenárison kerül sor.
Mesés művészet gyerekeknek – A Képtelen képrablás című könyvről
Képtelen képrablás címmel jelent meg a Pagony Kiadó látványos, képekben és fantáziadús történetekben gazdag kiadványa, mely legkedveltebb meseszerzőinek tollából, a Magyar Nemzeti Galéria legismertebb festőinek ecsetje nyomán állt össze.
„A hallgatás vagy a szépítés idővel sokkal nagyobb gondokat szül, mintha leülnénk a kicsikkel beszélgetni”
Pászt Patrícia műfordítóval, a Mesék a boldogságról című, kortárs lengyel gyerekdarabokat tartalmazó kötet szerkesztőjével Ayhan Gökhan beszélgetett a MeseCentrum oldalán.
„Ahol rokon lelkekre találok, ott hazaérkezem” – Interjú Farkas Wellmann Évával
Farkas Wellmann Éva költő már igen korán, tizenévesen elkezdett verselni. Mégsem tartozik a sokkötetes szerzők közé, évekig gyűjtögeti nyomtatásra érdemes munkáit. Nem megfelelési vágyból ír, ennek ellenére – vagy pont ezért – már számos kitüntetéssel, ösztöndíjjal elismerték irodalmi tevékenységét, tavaly a József Attila-díjat is megkapta. Idén bekerült a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatóságának KMI 12 programjába is, amellyel nemrég Sepsiszentgyörgyön járt.
Pátkai Marcell: Aki megette a Mona Lisát
Vajon tényleg minden lehet művészet és mindenki lehet művész? Az Aki megette a Mona Lisát szatirikus választ ad a kérdésre.
Egy véget nem érő folyamat – Interjú Fekete Richárd költővel
Az 1986-ban Pécsen született Fekete Richárd sok szálon kötődik az irodalmi élethez. Szerkesztőként a Jelenkor folyóirat online csapatát erősíti, továbbá tanítja és műveli is a kortárs lírát. Harmadik, Módosítás című verseskötete a napokban jelent meg. Jelenleg az Oláh János szerkesztői ösztöndíj kedvezményezettje. Pályakezdéséről, sokrétű munkásságáról kérdeztük.
A kizökkent idő. Kritika Hervé Le Tellier Anomália című könyvéről
Mi történik, ha ugyanaz a Párizs–New York-járat ugyanazokkal az utasokkal kétszer is leszállási engedélyt kér a JFK reptéren? Sárdi Krisztina kritikája Hervé Le Tellier Goncourt-díjas kötetéről az 1749.hu oldalán jelent meg.
Menthetetlen krimirajongó vagyok, és vállalom
Érdemes Agatha Christie-utánérzéseket olvasgatni, vagy a Sophie Hannah nevével fémjelzett Poirot-történetek úgysem közelítik meg az eredetiek kisujjeltartós brit báját?
Mit hagyunk magunk után? – Interjú Bonczidai Évával, a Magyar Kultúra főszerkesztőjével
Egy éve jött ki a nyomdából a Magyar Kultúra magazin első száma. A lap főszerkesztőjével, Bonczidai Évával beszélgettünk a lap alakulásáról, az offline média előnyeiről, a jövőbeli olvasóról.
Megjelent a MúzeumCafé legújabb száma
Milyen válaszokat adhatnak a múzeumok a klímaválságra? Ajánlások és kihívások az épület tervezésétől az ajándéktárgyak csomagolásáig, fenntarthatóság és ökológiai szemlélet – ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a MúzeumCafé 89. lapszáma.
„Egy kiveszőben lévő világ utolsó jelentkezése” – Egressy Zoltánnal beszélgettünk
Még csak az év közepénél járunk, de Egressy Zoltánnak idén már három könyve is megjelent: a Piszke papa tengeres meséi, A virágot jelentő deszkák és a Jolka harangja. Óvodásoknak szóló mesekönyvéről, első ifjúsági regényéről és egy zalai öregasszonyról szóló kötetéről is kérdeztem a szerzőt.
Jean-Jacques Rousseau francia filozófus 310 éve született
1712. június 28-án született az akkor önálló Genfi Városállamban Jean-Jacques Rousseau filozófus, író, zeneszerző, akinek radikális politikai eszméi a francia forradalomra és az utókorra is jelentős hatást gyakoroltak.
Tengerecki hazaszáll, és mesél. Kritika
A Cerkabella Könyvek Tengerecki – Kalandok Magyarországon című gyűjteménye kortárs meséket és mondákat közöl a magyar gyerekirodalom huszonhárom népszerű és (még) kevésbé ismert alkotójától, melyek egy-egy belföldi nevezetesség kialakulásának alternatív történetét mutatják be. Az antológiáról Kovács Gergely írt kritikát a MeseCentrum oldalán.
E. T. A. Hoffmann, a német romantika legsokoldalúbb alakja
Kétszáz éve, 1822. június 25-én hunyt el Ernst Theodor Amadeus Hoffmann író, zeneszerző, grafikus, a német romantika legnagyobb hatású alakja. Az ő történetéből készült a Diótörő és a Coppélia, és róla szól a Hoffmann meséi.