Tizennégy kortárs író tizennégy, közgyűjteményben őrzött festményből inspirálódva szórakoztatja benne kalandos történetekkel a kisiskolás korosztályt. De az sem meglepő, ha a szülők is előszeretettel forgatják a könyv színes lapjait. A festménymesék szélesre tárják a múzeumi élmények kapuit, és a valódi műtárgyak segítségével fantáziadús és kalandokkal teli világokba kalauzolják az olvasókat.

A Képtelen képrablás című könyv létrejöttét egy kedvelt összművészeti program, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria kezdeményezésére született Textúra sorozat ihlette. Ezeken az eseményeken ismert színészek előadásában elevenednek meg kortárs írók rövid történetei, melyek a múzeumok kiállításain látható műveket keltik életre. A hatalmas közönségsikert a gyermekek számára is adoptálták Mini Textúra címmel.

A legkisebb művészetkedvelők a Pagony Kiadó, a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapest Bábszínház közös projektje során bábjátékok formájában ismerhették meg a festmények mesés, fiktív háttértörténeteit. A Képtelen képrablás mindezt könyvformába csomagolta, hogy bárhol és bármikor – akár közös családi program formájában –  átélhessük a páratlan művészeti élményt.

Az utóbbi időben a pandémia hatására több olyan könyv is megjelent már, amelyek korábban helyhez kötött élményprogramot segítenek mobilizálni vagy éppen írásos formában rögzítik átélhető tartalmukat. Bár az élő előadások hatását a kiadványok nem hivatottak pótolni, tartalmukat mégis érzékletesen tudják közvetíteni. 

Ha már ismerősek a Kuflik, a Babaróka vagy az Ovismesék szerzői, akkor bizalommal fordulhatunk a Képtelen képrablás kötethez. A szerzők között ugyanis Dániel András, Kiss Judit Ágnes és Vadadi Adrienn is szerepelnek, akik a szórakoztató történetek fordulatos szálainak megszövéséről lelkiismeretesen gondoskodnak.

Rubik Anna illusztrációja Bogdány Jakab: Gyümölcsök madarakkal és tengerimalaccal című festményéhez és Jeli Viktória: A varázsló kertje című meséjéhez
A Képtelen képrablás megannyi meséje azonban többet nyújt a megszokott olvasásélménynél.

Ezek a mesék segítenek a bázisukat képző képzőművészeti művek értelmezésében is, és megmutatják, hogy nemcsak a tankönyvekből ismert történetek bújhatnak meg egy-egy kompozíció mögött. Sőt a történetek azok számára is kapaszkodókat mutatnak, akik idegenkednek az absztrakt kompozícióktól.

A művek között egy 18. századi klasszikus festmény (Bogdányi Jakab), a magyar művészettörténet emblematikus alkotásai (Szinyei Merse Pál, Munkácsy Mihály) mellett zömében klasszikus modern sítusú kompozíciókat látunk, melyek között néhány elvonatkoztatott képtéma is megjelenik (Gadányi Jenő, Korniss Dezső). A kötet ezzel a funkcióval fontos missziót is betölt, mely a képértelmezés lehetőségeit segíti. Hiszen a képzőművészet is úgy válhat személyes élménnyé, ha megtaláljuk a kapcsolatot a műhöz.

A mesék megmutatják, hogy a fantázia és a képzelet számára nem szabhatnak határokat a képkeretek.

Ha belenézünk a festmények tereibe, mindig találhatunk újabb felfedeznivalókat bennük. Mert ahhoz, hogy egy műalkotást élvezettel tudjunk befogadni, több idő kell, mint amit manapság megszoktunk a képernyőkön végigfutó vizuális áradatban. Értésükhöz, átérzésükhöz nincs szükség előképzettségre, időre viszont igen. A mesék pedig pontosan ennek a feltételnek adnak biztos keretet. Akár a szövegek olvasása közben is nézegethetjük őket, így pedig egyre mélyebb rétegeikbe láthatunk. Mindemellett arra is buzdítják az olvasókat, a nézőket, hogy saját meséket is találjanak ki. A múzeumlátogatás új élménye lehet az, ha mesés történeteket költve közösen próbáljuk meg feltárni üzeneteiket.

A címadáshoz illő első történet egy képrablásról szól, ami ismerős közeget teremt a képernyőn edződött gyerekek számára.

Párhuzamként tűnik fel az Éjszaka a múzeumban című mozifilm, ahol szintén kalandos jelenetek elevenednek meg a kiállítóhelyek titkos életéről. Gimesi Dóra Vitéz Lászlóról szóló története összemossa a valóság és az elképzelt világ határait, ami egy bájáték esetében talán nem is annyira meglepő.

A népmesékből merített szereplők, a varázslatos átváltozások és fordulatok is felfedezhetők az egyes történetekben. Például Bernáth Aurél festett akváriumának zárt világából a nyílt tengerbe vágyó aranyhalak három kívánságát Vadadi Adrienn segítségével ismerhetjük meg. Harcos Bálint életre kelti Korniss Dezső festett sárkányát, Kertész Erzsi pedig egy elvarázsolt szamár iázásába zárt nyelvét dekódolja egy bohém festő fantáziájával.

A kedvelt állatos mesék műfaja is nagy szerepet játszik a kötetben.

Rókák, kutyák és madarak is feltárják bűvös világaikat. De több ízben is összefolyik a valóság a virtualitással vagy más korokkal, ami szintén izgalmas fantáziatréningre hívja az olvasókat. A kincskeresés felfedezőútjaira is ráléphetünk az olvasmányok világában, ami szintén érdekes párhuzamot von a megismerhető műtárgyakkal.  

Gévai Csilla rímbe szedett Rózsalovag-története frappáns zárása a művészi mesegyűjteménynek. Verse egy otthonos iskolai szituációból repít el a Rózsalovag irodalmi történetének rejtekeibe, mely az egész osztály képzeletét szárnyra kapja.

A könyvet Rubik Anna illusztrációi teszik még látványosabbá, aki a mesék fordulatos szálait rajzaival kelti életre.

A mesék a következő szerző-mű párosítások inspirációja alapján olvashatók:
Gimesi Dóra: Vitéz László és a képtelen képrablás – Ferenczy Károly: Plakátumok előtt
Kiss Judit Ágnes: A zenekar – Aba-Novák Vilmos: Körhinta
Kertész Erzsi: A legzöldebb álom – Bortnyik Sándor: Zöld szamár
Vadadi Adrienn: Aranyélet – Bernáth Aurél: Reggel (Ablak)
Berg Judit: A világ legdrágább kincse – Gadányi Jenő: Fantasztikus táj
Harcos Bálint: A kislovag és a sárkány – Korniss Dezső: Sárkányos
Bán Zsófia: Róka, Jaja és a varázskazetta – Roskó Gábor: Nézzük, mi újság a világban
Jeli Viktória: A varázsló kertje – Bogdány Jakab: Gyümölcsök madarakkal és tengerimalaccal
Nényei Pál: Agarak – Munkácsy Mihály: Az agár
Molnár T. Eszter: Most az egyszer én mesélek – Paizs Goebel Jenő: Aranykor (Önarckép galambokkal)
Dániel András: Utóidény – Bernáth Aurél: Riviéra
Kolozsi Angéla: Modellek – Szinyei Merse Pál: Léghajó
Szabó Borbála: Szerenád – Csontváry Kosztka Tivadar: Sétakocsizás Újholdnál Athénban
Gévai Csilla: Elszállt osztály – Gulácsy Lajos: Rózsalovag

Nyitókép: Rubik Anna illusztrációja Aba-Novák Vilmos: Körhinta című festményéhez és Kiss Judit Ágnes: A zenekar című meséjéhez