Irodalom
M. Nagy Miklós: A műfordítás szellemi utazás
„A fordításban az az élvezet, hogy látsz valamit, ami elsőre megoldhatatlannak tűnik, végül viszont találsz rá valamilyen megoldást” – mondja M. Nagy Miklós József Attila-díjas műfordító, a Helikon Kiadó irodalmi vezetője és főszerkesztője. S bár a műfordító több évvel ezelőtt fordította le Jack Kerouac Úton című regényét magyar nyelvre, az 1951-ben írt változat, az eredeti tekercs még ma is megannyi kérdést vet fel az olvasókban.
József Attilának még a neve is titok
Ha az Isten a „legyen” szó kimondásával teremtette a világot, akkor a nyelv előbb létezett, mint a teremtés. És ha József Attila az origo, ami körül a kortárs költészet a mai napig toporog, akkor József Attila neve egyfajta LOGOSZ. Nem „csak áruvédjegy”.
Az utak rétegei
Mint mindent, ezeket a rétegeket is a rómaiak rakták le a legalaposabban; ők persze a görögöktől tanulták, bár érdekes módon híres görög útépítésekről nincs tudomásunk, igaz, a filozofáláshoz elég volt saruban battyogni a porban.
Egy írónak össze kell szednie magát, ha olyan megrendítő történetet akar létrehozni, amilyeneket az élet produkál
Rakovszky Zsuzsát játékra hívtuk: kíváncsiak voltunk képzeletbeli időutazásaira, gyerekkori meséire és hogy vajon milyen filmet forgatnának az életéről.
Regős–Vértesi: Mindig is evidens volt a közös alkotás
„A Feri látomásos naplóbejegyzéseiből írtam szabályos formában verseket, ő pedig a szövegeimből dalokat” – meséli Regős Mátyás a Patyik Fedon élete, a Tiki, valamint a Lóri és a kihalt állatok című könyvek szerzője. Barátjával, Vértesi Ferenccel, a Mordái és a Giliszta együttes zenészével már több mint tíz éve alkotnak együtt. Eleinte Cseh–Bereményi-előadásokkal járták a különböző helyeket, azonban az idei magyar költészet napja óta már saját, Fedon-dalok című műsorukkal lépnek a közönség elé. Barátságról, alkotópárosokról, zenéről, irodalomról és az ablakon visszamászó képzeletbeli barátról szól a beszélgetés.
Milyen könyveket vigyünk el magunkkal egy utazásra?
Kérdésünkre Csorba Lóránt, a Lóci Játszik frontembere, Bánki Beni költő, slammer, dalszövegíró, Juhász Anna irodalmár, Fuchs Benjamin (Filo), a magyar underground zenei szcéna kiemelkedő előadója és a már világsztárrá vált Arató András válaszolt.
Csinszka: költő, feleség és múzsa
Százharminc éve, 1894. június 7-én született Boncza Berta, Csinszka néven Ady Endre és Márffy Ödön felesége és múzsája. Habár elsősorban viharos magánéletéről ismeri az utókor, ő maga is sokat és szívesen gyakorolta magát a művésztekben: festett, fényképezett és verseket írt.
Bánki Beni: Tanítani megyek és én is tanulok
„Éppolyan sikeres volt a workshop az elit suliban, mint a hegesztőknél” – meséli Bánki Beni, a KultUp csapat fiatal tagja. A költő és slammer rendhagyó irodalomórákkal járja az ország iskoláit.
Bemutatták Kertész Imre Lét és írás – Feljegyzések 1959–1973 című művét
Kertész Imre Lét és írás – Feljegyzések 1959–1973 című művét mutatták be szerda délután a Kertész Imre Intézetben.
Átmesélt órák
Kortárs gyöngyszemek, illetve a magyar gyerek- és ifjúsági irodalom nagy klasszikusai egyaránt szerepelnek a Kulturális és Innovációs Minisztréium által szerevezett, KIMesélő elnevezésű felolvasómaratonon.
A megújult Jeles napok tartalomszolgáltatás bemutatója az OSZK-ban
Június 5-én délután 6 órakor az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kiállítóhelyén rendezték meg a Jeles napok tartalomszolgáltatás bemutatóját, amelyen elsőként Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója köszöntötte az egybegyűlt közönséget, majd beszédet mondott Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának elnöke. A megújult tartalomszolgáltatást Sudár Annamária, az OSZK munkatársa és a honlap főszerkesztője mutatta be a jelenlevőknek.