ÁRPÁD-HÁZI SZENT HEDVIG (1373 –1399. július 17.) Nagy Lajos magyar és lengyel király leánya volt, aki őt négyéves korában férjhez adta a nyolcéves Vilmos ausztriai herceghez, ezt követően mindkét gyermek Bécsben nevelkedett Hedvig hatéves koráig. Ekkor Magyarországra hozták, édesapja őt szánta a trónra. Nagy Lajos halála után azonban az idősebb leányt, Máriát választotta magyar királynőnek az özvegy és a nemesek, Hedviget pedig Lengyelország királynőjévé koronázták 1384-ben. A lengyelek az osztrák Vilmost nem fogadták el, kiűzték az országból, mikor érvényesíteni akarta a házassági szerződést. A litván nagyfejedelem, az akkor még pogány Jagelló László lánykérését azonban örömmel vették, azzal az ígéretével, hogy megkeresztelkedik, népét is keresztény hitre téríti, valamint egyesíti a két országot. Miután a Habsburgok mindent megtettek, hogy elismertessék Hedvig és Vilmos házasságát, maga VI. Orbán pápa foglalt állást az ügyben: Hedvig és Jagelló – immár Ulászló – 1386-ban kötött frigyét minden kétséget felülmúlóan szentesítette.  A királynő nemcsak állami kötelezettségeinek tett maradéktalanul eleget, figyelmet fordított birodalmának elesettjeire, támogatta az árvákat, szegényeket, személyesen is ápolt betegeket, de a parasztság helyzetének enyhítését is fontosnak tartotta. A keresztény hit terjesztése életfeladata volt, munkáját nagyszabású eredményei fémjelzik. Művelt, nagy formátumú uralkodóként gondoskodott arról, hogy a megkeresztelkedett litvánok olyan lelki vezetőket kapjanak, akik közülük valók: Prágában alapított kollégiumot litván teológusok képzése céljából. A rutének megtérítését szintén az e nép számára fontos értékek: nyelvük, szertartásaik megőrzésének figyelembevételével kívánta megnyerni. A pápa, kérésére, 1399-ben engedélyt adott arra, hogy a krakkói egyetemen teológiai fakultást hozzanak létre. Már életében szentként tisztelték, boldoggá avatását már 1426-ban kezdeményezték, azonban a történelem sodrásában többször elakadt, majd ismét előtérbe került e szándék. 1997. június 8-án II. János Pál pápa avatta szentté, Krakkóban.

A katolikus egyház 1969 óta a szenteket haláluk napján ünnepli, így Lelliszi Szent Kamill július 14-én szerepel a liturgikus naptárban.

1989-ben rendezték meg először Budapesten. E nap elsődleges célja a cigányság azonosságtudatának, közösségi érzésének erősítése, valamint kulturális értékei és hagyományai felvállalásának erősítése. Cél továbbá az is, hogy felhívja a figyelmet a cigányság társadalmi szolidaritás iránti igényére, hangsúlyozva, hogy helyzetük javítása össztársadalmi ügy.  

KÁROLY ÁRPÁD, (Csikmenaság, 1924. július 18. – Szeged, 1987. április 25.): kertészmérnök, a magyarországi fólia alatti zöldségtermesztés egyik elindítója. Radnóton mezőgazdasági, majd Csíkszeredán középiskolai tanulmányokat folytatott. Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karán 1952-ben szerzett oklevelet. 1958-ig Gyulán a kertészeti középiskolában tanított és főkertésze volt a tangazdaságnak. 1958-tól a mosonmagyaróvári akadémia kertészeti tanszékén tanított, majd több termelőszövetkezet kertészetét szervezte meg. Kocséron az országban elsők között vezette be a fólia alatti zöldségtermesztést. 1973-tól Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézet tudományos igazgató-helyettese volt nyugalomba vonulásáig (1984). Az ország több területének zöldségtermesztési elemzését végezte el, valamint a zöldségtermesztés gazdaságosságát vizsgálta.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

A sikeres repülőgép-tervező és vezető, ROTTER LAJOS (Budapest, 1901. július 18. – Budapest, 1983. október 19.) 1923-ban szerzett gépészmérnöki oklevelet. Egyetemi tanulmányai alatt megnyerte a zürichi Orell Füssli cég helikopter-rendszerű repülőgépek műszaki megoldására kiírt nemzetközi pályázatát. Ennél, elsőként a világon, a forgószárnyakra épített hajtóművekkel kívánta kiküszöbölni a gépre ható forgatónyomatékot. 1921-ben a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület egyik alapítója volt. 1923-ban évfolyamtársával, Feigl Gyulával megalakították a Feigl-Rotter Repülőgépépítő Vállalatot (FEIRO). Először egy felsőszárnyas, zártkabinos, négyüléses utasszállító gépet készítettek el, a FEIRO DARU-t, majd egy kétszárnyú iskolarepülőgépet, a FEIRO DONGÓ-t, azonban egyiket sem tudták értékesíteni. Rotter ezután a Weiss Manfréd Repülőgép- és Motorgyárban francia repülőgépmotorok licenc alapján történő sorozatgyártásában vett részt.
1933-ban készült el 20 méteres fesztávolságú vitorlázó repülőgépe, a Karakán, amellyel megdöntötte az összes magyar vitorlázórepülő-rekordot; 1934-ben egyhuzamban több, mint 24 órán át repült Budapest fölött.
1936-ban meghívták a berlini olimpiára és lehetővé tették számára egy verseny-vitorlázógép megépítését – ez lett a 20 méter fesztávolságú Nemere, amellyel Rotter Berlinből Kielbe, a vízi olimpiai számok helyszínére repült; ez a 336 km-es távolság lett a céltávrepülés világrekordja.
Rotter élete végéig tevékeny részese volt a magyar sportrepülés fejlesztésének, emellett azonban más jellegű mérnöki tevékenységet is végzett: 1936 és 1947 között a Danuvia Fegyver- és Lőszergyárban, majd az Orion Rádió- és Villamossági Rt-nél; az utóbbinak műszaki igazgatója lett.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)