Lénárd Fülöp születésnapja – 1862; Fizikai Nobel-díj: 1905
LÉNÁRD FÜLÖP [Philipp E. A. von Lenard] (Pozsony, 1862. július 7. – Messelhausen, 1947. május 20.): Egyetemi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Heidelbergben végezte. Rövid ideig Eötvös Loránd tanársegédje volt, ezt követően haláláig Németországban élt. A Magyar Tudományos Akadémia 1897-ben választotta levelező tagjává, ekkor még biztosan magyar állampolgár volt. 1901 és 1905 között minden évben javasolták a fizikai Nobel-díjra, melyet 1905-ben ítéltek oda a katódsugárzással kapcsolatos munkáiért. 1907-ben az Akadémia tiszteleti tagjává választotta. Köszönőlevelét „hazafias üdvözlettel” fejezi be, de ekkor már valószínűleg nem magyar állampolgár. Sajnálatos, hogy a század második évtizedétől kezdődően egyre erősebben torzultak nézetei, tudományosan és világnézetileg egyaránt. Ebben szerepet játszhatott, hogy a 43 éves korában elnyert Nobel-díj ellenére úgy érezte, hogy nem értékelik tudományos eredményeit. Starkkal, egy másik Nobel-díjas német fizikussal együtt később a náci ideológia támasza lett.
Az algyői kőolaj- és földgázmező felfedezése: Olajkitörés Tápén – 1965
A hatvanas évek elején az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt által végzett geofizikai, szeizmikus mérések mutatták ki az algyői boltozatot, amelyen a Tröszt 1965-ben megkezdte 1. számú kutatófúrását. Eközben ugyanezen a területen a Vízkutató és Fúró Vállalat által Tápén végzett vízfúrásnál olajkitörés következett be 1965. július 7-én. Az algyői 1. számú kúttal megkezdődött olajmező-kutatás így folytatódott egy nagyobb területen, ezt követte a feltárás és a termelés feltételeinek megteremtése. Az algyői kőolaj- és földgázmező Magyarország eddigi legnagyobb – nemzetközi mércével mérve is jelentős – szénhidrogén előfordulása, amelynek felfedezése fordulópontot jelentett a hazai szénhidrogénipar történetében.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990)
Angster József születésnapja – 1834
Hazánk legjelentősebb orgonaépítője, Angster József (Kácsfalu [Jagodnjak, Horvátország], 1834. július 7. – Pécs, 1918. június 9.) asztalos mesterséget tanult Eszéken, majd hosszas és változatos vándorévek következtek itthon és külföldön. 1856 és 1861 között Bécsben élt, 1858-tól a jónevű Titz Péter orgonagyárában dolgozott. Három évig Párizsban, a világhírű Aristide Cavaile-Coll cégnél bővítette ismereteit. Részt vett a Notre-Dame, a Saint Denis- és a Saint Sulpice-templomok orgonáinak készítésében. 1867-ben Pécsett nyitotta meg önálló műhelyét, első alkotása az új zsinagóga orgonája volt. 1876-ban készítette a kalocsai székesegyház orgonáját; ezért a művéért „A kalocsai érsek orgonaépítője” címmel tüntették ki. Orgonaüzemének fejlesztése és a manuális munka mellett jelentős szakirodalmi tevékenységet fejtett ki. A berlini Orgelbau Zeitungban és a pécsi Tanügyi Füzetekben több értekezése jelent meg. 1886-ban Pécsett adták ki Az orgona története, lényege és szerkezete című könyvét. A gyár 1893-ban és 1913-ban megjelent képes árjegyzékei tartalmazták az üzem rövid történetét, valamint az addig elkészült hangszerek listáját, típusát, rajzát. Angster József fiai már az 1890-es években bekapcsolódtak a gyár vezetésébe, amelynek kínálata 1899-től harmóniumokkal bővült ki. A gyáralapító halála után fiai mellett unokái folytatták a hangszerkészítést 1950-ig, a gyár államosításáig. A pécsi orgonagyár 83 éves fennállása során több mint 1200 orgonát és mintegy 3000 harmóniumot készített. A már említetteken kívül a leghíresebb Angster-orgonák a következő templomokban találhatók: pécsi székesegyház, budapesti Kálvin téri református templom, győri székesegyház, kassai székesegyház, budapesti Szent István-bazilika, kolozsvári református templom, szegedi Fogadalmi templom.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Mihály Dénes születésnapja – 1894
MIHÁLY DÉNES, (Gödöllő, 1894. július 7. – Berlin, 1953. augusztus 29.): gépészmérnök, a távolbalátás nemzetközileg ismert úttörője. Tizenhat éves korában szakkönyvet írt az automobilról. Műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Ez időben fordult érdeklődése a hangosfilm és a távolbalátás kérdései felé. Több távolbalátó rendszert dolgozott ki. Az 1919-ből származó „Telehor”-ja még szeléncellával és húros oszcillográffal működött, s több kilométer távolságra állóképek közvetítésére volt alkalmas, azaz alapjában véve képtávíró volt. Mivel találmánya továbbfejlesztésére hazai lehetőség nem mutatkozott, 1924-ben elfogadta a berlini AEG (Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft) meghívását, s ez időtől Németországban dolgozott. Az 1928-as berlini rádiókiállításon bemutatott televíziós vevőjén már az általa módosított Nipkow-tárcsát és fényreléként a ködfénylámpát alkalmazta. 1933-ban kihozott készüléke tükörkoszorús, ködfénylámpás elrendezésű volt. Ennek E. H. Traub fizikussal továbbfejlesztett változata volt a forgótükrös, kis kapacitású Kerr-cellával mint fényrelével dolgozó Mihály-Traub-féle vevőkészülék (1935). Ezzel a 240 soros képek 2,5 x 3 méter nagyságban voltak kivetíthetők. A hitleri uralom idején üldözötteket rejtegetett, internálták, s az ekkor kiújult tüdőbaja okozta később halálát.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Július 7-én történt
„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – válaszolta Gustav Mahler, mikor a New York-i Metropolitan Operába érkeztekor figyelmeztették az együttes a bécsinél alacsonyabb színvonalára. A cseh zeneszerző és karmester 1860-ban ezen a napon született.
Gustav Mahler zeneszerző, karmester portréja (1907). Fotó: Moritz Nähr
A csokoládé világnapja – A 2009 óta megrendezett ünnep dátuma arra utal, hogy a közép-amerikai eredetű kakaóbabot 1550-ben ezen a napon említik először európai források.
Boldog XI. Benedek ünnepe – a 194. római pápa, az első Domonkos-rendi katolikus egyházfő
Július 7-én történt
1704 Gyulafehérvárott összeült az erdélyi országgyűlés, amelyen a szabadságharcot vezető II. Rákóczi Ferencet másnap erdélyi fejedelemmé választották.
1789 Bécsben megjelent a Hadi és Más nevezetes Történetek című magyar nyelvű lap első száma.
1815 A napóleoni háborúk lezárultával XVIII. Lajos francia király és szövetségesei bevonultak Párizsba.
1912 I. Ferenc József uralkodó szentesítette a debreceni és a pozsonyi tudományegyetem felállításáról szóló törvényt.
1928 Amerikában forgalomba került az első szeletelt kenyér.
1941 Jugoszláviában megkezdődött a német megszállás elleni partizánháború.
1965 Először tört fel Algyőnél kőolaj. További részletek itt olvashatók.
1982 Magyarországot felvették a Világbankba.
1988 A Farkasréti temetőben örök nyugalomra helyezték Bartók Béla Amerikából hazaszállított hamvait.
2005 A londoni metróban 52 halálos áldozatot követelő, összehangolt öngyilkos robbantásos merényletsorozatot követtek el.
2007 Lisszabonban kihirdették a világ újabb hét csodájának listáját, amely internetes szavazás révén alakult ki.
2007 Megrendezték a klímaváltozás ellen meghirdetett Live Earth világkoncert-sorozatot.
2013 A Solar Impulse kísérleti napelemes repülőgépnek sikerült – hat szakaszban – átrepülnie az Egyesült Államokat.
2020 A Magyar Tudományos Akadémia 193., tisztújító közgyűlésén Freund Tamás akadémikust választották meg az MTA új elnökévé.
Július 7-én született
1207 Árpád-házi Szent Erzsébet hercegnő, II. András és Merániai Gertrúd lánya
1540 János Zsigmond, az első erdélyi fejedelem, II. János néven választott magyar király
1834 Angster József orgonakészítő mester. Itt többet tudhatunk meg életéről.
1843 Camillo Golgi Nobel-díjas olasz orvos, hisztológus, patológus
1860 Gustav Mahler osztrák zeneszerző, karmester
1862 Lénárd Fülöp osztrák–magyar Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár
Egyetemi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Heidelbergben végezte. Rövid ideig Eötvös Loránd tanársegédje volt, ezt követően haláláig Németországban élt. A Magyar Tudományos Akadémia 1897-ben választotta levelező tagjává, ekkor még biztosan magyar állampolgár volt. 1901 és 1905 között minden évben javasolták a fizikai Nobel-díjra, melyet 1905-ben ítéltek oda a katódsugárzással kapcsolatos munkáiért. 1907-ben az Akadémia tiszteleti tagjává választotta. Köszönőlevelét „hazafias üdvözlettel” fejezi be, de ekkor már valószínűleg nem magyar állampolgár. Sajnálatos, hogy a század második évtizedétől kezdődően egyre erősebben torzultak nézetei, tudományosan és világnézetileg egyaránt. Ebben szerepet játszhatott, hogy a 43 éves korában elnyert Nobel-díj ellenére úgy érezte, hogy nem értékelik tudományos eredményeit. Starkkal, egy másik Nobel-díjas német fizikussal együtt később a náci ideológia támasza lett. Forrás: OSZK
1869 Plohn József fotográfus, néprajzi gyűjtő
1873 Ferenczi Sándor pszichiáter, ideggyógyász, a magyar pszichoanalitikai iskola megteremtője
1887 Marc Chagall orosz–francia festő, grafikus
1893 Miroslav Krleža horvát író, költő, kritikus
1894 Mihály Dénes gépészmérnök, a távolbalátás nemzetközileg ismert úttörője. További információk az OSZK honlapján.
1899 George Cukor Oscar-díjas magyar származású amerikai rendező
1901 Székely János író, költő, Oscar-díjas filmforgatókönyv-író
1904 Berczeli Anzelm Károly költő, író, műfordító
1913 Simor Erzsi színésznő
1918 Réti Pál fotóművész
1932 Joe Zawinul Grammy-díjas osztrák származású amerikai billentyűs, jazz-zenész
1934 Bényei József Aranytoll díjas újságíró, író, költő, a debreceni Csokonai Színház egykori igazgatója
1939 Jelena Obrazcova orosz opera-énekesnő
1940 Ringo Starr, a Beatles együttes dobosa
1948 Barta Tamás, az LGT tragikus sorsú gitárosa
1948 Hadlaczky Gyula Széchenyi-díjas genetikus
1970 Szabó Győző Jászai Mari-díjas színész
1978 Dömötör András színész, rendező
Július 7-én halt meg
1573 Giacomo Barozzi da Vignola olasz barokk építész
1871 Flór Ferenc orvos, sebész, tiszti főorvos, akadémikus. Ide kattintva bővebben tájékozódhatunk a „legmagyarabb magyar orvosról”.
1879 Wenckheim Béla politikus, 1875-ben miniszterelnök
1890 Henri Nestlé svájci üzletember, a nevét viselő élelmiszeripari vállalat alapítója
1905 Borbás Vince, a 19. század legnagyobb magyar botanikusa, a magyar flóra- és növényföldrajzi kutatás korszerűsítője. Többet olvashatunk róla az OSZK honlapján.
1905 Ráth György jogász, művészettörténész és műgyűjtő, az Iparművészeti Múzeum szervezője és első főigazgatója
1930 Sir Arthur Conan Doyle angol orvos, író, a bűnügyi regény és a mesterdetektív Sherlock Holmes alakjának megteremtője
1948 Schulek János műépítész. Az érdeklődők ezen a linken tájékozódhatnak életéről és tevékenységéről.
1954 Csiki Ernő rovartani kutató. Itt részletesebben olvashatunk róla.
A budapesti Állatorvosi Főiskola elvégzése után, 1879-ben a Nemzeti Múzeum állattárához került, amelynek később igazgatója lett. 1898-ban részt vett Zichy Jenő harmadik ázsiai expedíciójában; ennek során Szibériából, Mongóliából és Kínából gazdag gyűjteményt hozott haza, többek között 250 gerinces állatot és kilencezer rovart. A 20. század elején Boszniában, Dalmáciában és Albániában járt gyűjtőúton. Az 1920-as években részt vett a tihanyi Biológiai Állomás megszervezésében. Kutatási területei az egyenesszárnyú rovarok, a levéldarazsak és főként a bogarak alak- és rendszertana voltak. Számos bogárcsaládról írt monográfiát. Forrás: OSZK
1956 Erdős Renée író, költő
1974 Majtényi Mihály jugoszláviai magyar író, színműíró, műfordító
1975 Simon István Kossuth-díjas költő, műfordító
1985 Harag György erdélyi magyar rendező, színész
1985 Pólya György matematikus, a heurisztika széles körű alkalmazója és népszerűsítője. További részletek az OSZK honlapján.
1988 Miskolczi László kétszeres Munkácsy Mihály-díjas festőművész
1989 Feleki László író, újságíró
2006 Syd Barrett brit rockzenész, gitáros, a Pink Floyd alapítója
2011 Manuel Galbán Grammy-díjas kubai zeneszerző és gitáros, a Buena Vista Social Club együttes tagja
2011 Szilvásy Nándor Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus, érdemes művész, a magyar kortárs plakátművészet meghatározó egyénisége
2013 Buda Béla orvos, pszichiáter, pszichoterapeuta, addiktológus
2015 Mednyánszky Ági színésznő, a Budapesti Operettszínház örökös tagja
2019 Ambrus Zoltán zenész, gitáros, színész, az Irigy Hónaljmirigy tagja
