Apáczai Csere János születésnapja – 1625
Az első magyar enciklopédista, az erdélyi protestáns nevelő, APÁCZAI CSERE JÁNOS (Apáca, 1625. június 10. – Kolozsvár, 1659. december 31.) gyulafehérvári tanulóévei alatt tanárától, Bisterfeld János Henriktől kapott indíttatást az enciklopédikus tudás megszerzésére. A református egyház ösztöndíjasaként hollandiai egyetemeken tanult; itt ismerkedett meg Descartes és Ramus filozófiájával, itt szerzett teológiai doktorátust és feleséget is ekkor választott egy holland polgárlány személyében. Még Hollandiában írta első nemzeti nyelvű enciklopédiánkat a Magyar Encyclopaedia-t, amely 1655-ben Utrechtben jelent meg. Ekkor Apáczai már hazatért és a gyulafehérvári kollégium tanára volt. Haladó gondolatai és megnyilvánulásai ellenségeket szereztek számára, magára vonta II. Rákóczi György fejedelem haragját, aki büntetésül a leégett kolozsvári kollégiumba helyezte át. Apáczai 1656-os, Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról és a magyaroknál való barbár állapotuk okairól című beköszöntő beszédében fejtette ki hitvallását. Mint mondta, az iskola nem csupán téglafal vagy berendezés, hanem elsősorban „tanítók és tanulók rendezett társulása, akik az emberi életkörülmények szempontjából hasznos és szükséges ismereteket tanítanak és tanulnak”. 1658-ban egy akadémia-tervezetet terjesztett elő, ezt azonban már nem tudta a gyakorlati megvalósulásig vinni. Fiatalon, 34 évesen halt meg tüdőbajban.
A Magyar Encyclopaedia főként természettudományos, bölcseleti, matematikai kérdésekkel és az ember által létrehozott „csinálmányok”-kal foglalkozik; egyik nagy jelentősége a magyar szakkifejezések használata, miáltal az enciklopédikus ismeretek a latin nyelvet nem ismerő köznép számára is hozzáférhetővé váltak.
Apáczai nevéhez fűződik az első magyar nyelvű logika megalkotása (Magyar logikácska); felismerte a logikus gondolkodás kiemelkedő fontosságát.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Huzella Tivadar születésnapja – 1886
A szövettan és fejlődéstan szaktekintélye, HUZELLA TIVADAR (Nagyvárad, 1886. június 10. – Alsógöd, 1950. július 11.) tudományos és oktató tevékenységét a Kórbonctani Intézetben kezdte. Az első világháború alatti katonaorvosi szolgálata után 1921-ben Debrecenbe került az 1912-ben alapított tudományegyetem anatómiai intézetének megszervezésére. A mikroszkópos anatómia mellett szövettant és fejlődéstant is tanított. 1932-ben tért vissza Budapestre, a Szövet- és Fejlődéstani Intézet élére. A költségvetési keret szűkössége miatt egy amerikai mecénás támogatásával és saját jövedelméből is áldozva Alsógödön önálló biológiai kutatóhelyet alapított, ahol hivatalos kötöttségektől mentesen, saját elképzelései szerint dolgozhatott.
Oktatómunkája során a német iskolát követve általános biológiát tanított, ezzel a címmel könyvet is megjelentetett. Szenvedélyes mikroszkopizáló volt; metszeteken kívül élő szövettenyészeteket is vizsgált, azokon „microchirurgiás” műtéteket végzett és a sejtszaporodást mozgófilmre véve a hazai mikrokinematográfia megalapozója lett. Kutató morfológusként és biológusként is elsősorban orvosnak vallotta magát; hitvallását így fogalmazta meg: Az orvos hivatása, hogy az emberek életéből a diszharmóniát kiküszöbölje, hogy az emberek életét az egészség, a boldogság, a béke összhangjára felhangolja.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Oláh Pál születésnapja – 1921
OLÁH PÁL (Makó, 1921. június 10. – Budapest, 1969. május 16.): állatorvos, mikrobiológus, a kubai oltóanyag-termelés megszervezője. 1946-ban állatorvosi oklevelet szerzett. 1947-től a Szovjetunióban tanult, 1949-től a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, majd 1950-ben a Phylaxia Oltóanyag-termelő Intézethez került, ahol jelentős kutatómunkásságot végzett. 1962–67-ben Kubában dolgozott, megszervezte és irányította a kubai oltóanyag-termelést. Munkássága főként a háziállatok vírusok okozta fertőző betegségei elleni védőoltási eljárások kidolgozására irányult, folyóiratokban több szakközleménye jelent meg.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
A magyar ügyészség napja
Az első magyar királyi ügyészségi törvény 1871. évi kihirdetésének emlékére 1991 óta minden év június 10-én ünneplik A MAGYAR ÜGYÉSZSÉG NAPJÁt.
A kézművesség világnapja
A nagyszerű kézműves hagyományokat ápoló ország, Irán vetette fel 2010-ben az UNESCO égisze alatt, 1964-ben alakult Kézművesek Világtanácsának (World Craft Council) hogy szenteljék e napot A KÉZMŰVESSÉG ÜNNEPLÉSÉNEK. Az Erdélyi Kézmíves Céh és a Romániai Magyar Kézművesek Fóruma 2014-ben, a Kézművesek Világtanácsa megalakulásának 50. évfordulóján erősítette fel a mozgalom jelentőségét. A világnap fontos célkitűzése felhívni a figyelmet a tömegcikkek korában a kézművesség értékeire, identitásőrző és erősítő szerepére.
