Június 18-án történt

1890-ben ezen a napon két híressé vált Ferenczy is felsírt Szentendrén. A szülők, mindketten festőművészek – Ferenczy Károly és Fialka Olga –, az ikerpár fiú tagját Béninek, a lányt Noéminek nevezték el. Ferenczy Béni Nagybányán, majd Firenzében, Münchenben és Párizsban tanult. Kísérletező művész lévén éppúgy közel állt hozzá a kubizmus, mint a szecesszió, szobrain pedig a klasszicista stílus dominál. Grafikusként és illusztrátorként is a legjobbak között tartják számon, kisplasztikái és éremművészete is kiemelkedő. Ferenczy Noémi a két világháború közötti magyar művészet és a kor európai falikárpit-művészetének legjelentősebb alakja. A húszas éveket Erdélyben töltötte, sokat járt Lipcsében, Rómában, Berlinben is, végül Budapesten telepedett le. Külföldi kiállításain nagy sikert arattak kárpitjai, sokat meg is vettek, így életműve jelentős részét határainkon túl őrzik. 1940-41-ben készítette el Nyíregyháza városának Szent Istvánt ábrázoló tíz négyzetméteres kompozícióját.

Ünnep

A gyűlöletbeszéd elleni küzdelem nemzetközi napja – 2021 óta rendezik meg az ENSZ Közgyűlésének döntése nyomán. A fenntartható gasztronómia világnapja – 2016 óta ünneplik az ENSZ Közgyűlésének döntése nyomán.

A világnap célja, hogy elgondolkodjunk azon, miképp kímélhetjük meg erőforrásainkat. Érdemes minél kisebb ökológiai lábnyomú élelmiszereket választanunk, egyes ételek fogyasztása pedig kifejezetten természetvédelmi hatással bír. Fontos, hogy kiálljunk a hagyományos és minőségi ételek védelme mellett, a helyi termelők és a gasztronómiát képviselő közösségek piaci szerepének és jelentőségének emelése mellett egyaránt. A fenntartható fejlődés érdekében arra is figyelmet kell fordítani, hogy az elfogyasztott ételeink olyan alapanyagokból készüljenek, amelyeket helyi, organikus és fenntartható módszerekkel termelnek meg, illetve dolgoznak fel. További részletek az OSZK oldalán.

Június 18-án történt

1684 Lotharingiai Károly a Szent Liga csapatai élén elfoglalta Visegrádot, a Buda visszafoglalására indított török elleni hadjárat egyik fontos állomását.
1757 Mária Terézia osztrák császárnő és magyar királynő megalapította a katonai Mária Terézia-rendet, amely a Habsburg Birodalom legjelentősebb katonai kitüntetése lett.
1815 Az Elba szigetéről visszatért Napóleon seregei Waterloonál döntő vereséget szenvedtek az angol-holland-porosz haderőtől.
1887 Pakstól délre, a biskói révnél elsüllyedt egy komp, közel 250 ember meghalt.
1927 Németországban Adenaunál megnyitották a világ legnehezebb autóverseny-pályáját, a Nürburgringet.
1933 Nyíregyházán felavatták az akkori legnagyobb teljesítményű vidéki rádióállomást.
1938 A Nemzeti Színház William Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékának előadásával megnyílt a Margitszigeti Szabadtéri Színpad.
1940 Charles de Gaulle francia tábornok Londonban közzétette híres felhívását a francia ellenállásra, s bejelentette a Szabad Franciaország megalakulását.
1953 Kikiáltották az Egyiptomi Köztársaságot, amelynek első elnöke Mohamed Naguib volt.
1979 Bécsben aláírták a szovjet–amerikai fegyverzetkorlátozási, úgynevezett SALT-II megállapodást.
1983 A Challenger űrrepülőgéppel kozmikus útra indult az első amerikai női űrhajós, Sally Ride asztrofizikus.
1993 A Seychelle Köztársaságban népszavazáson szentesítették az új alkotmányt, amely bevezette a többpártrendszert, ez a nap nemzeti ünnep.
2010 Óriási vihar csapott le Mezőhegyesre: egész utcákon szakította le a szél a tetőket, kidőltek a fák, teljesen elpusztult a termés. Az agrárkárokat 3,5-4 milliárd forintra becsülték.
2023 A Titanic roncsainak megtekintésére indult Titan mini-tengeralattjáró eltűnt az Atlanti-óceán északi részén. Az OceanGate által üzemeltetett merülőhajó balesetében öten haltak meg.

Június 18-án született

1332 V. Ióannész bizánci császár
1715 Maróthi György, a debreceni református Kollégium egyik legkiemelkedőbb tanára, több tudományágban is a felvilágosodás képviselője.

1739-40-ben, éppen a nagy pestisjárvány idején, alapította négyszólamú énekkarát, a máig működő, híres Kántust. 1741-ben elkészítette a felvilágosodás nevelési törekvéseit megvalósító tanügyi tervezetét, amely az egész XVIII. század folyamán megszabta a kollégium tanítási rendjét. 1739-ben megjelent Arithmeticája ugyancsak a „század tankönyve” lett a számtan tantárgyban, egyszersmind megvalósítva a magyar nyelvű oktatás gondolatát. 29 évet élt, kollégiumi működése pedig csupán hat és fél évre terjedt – mégis évszázadokig terjedt a hatása. Forrás és további részletek az OSZK oldalán.

1845 Charles Louis Alphonse Laveran Nobel-díjas francia orvos és parazitológus
1859 Hollós László botanikus, akadémikus 1865 Baumgartner Alajos tudománytörténész, középiskolai tanár.

Számos középiskolában, majd polgári iskolai tanárokat képző főiskolán tanított. A hazai szakirodalomban az elsők között dolgozta fel az ókori matematika történetét, majd újrafordította Euklides Elemek című művének első hat könyvét. Az érettségiző diákok számára máig mintaértékű fizikatörténetet írt, tanulmányai jelentek meg a modern fizika számos kérdéséről. Foglalkozott iskolatörténettel, művészettörténettel és zeneelmélettel is.További részletek az OSZK honlapján.

1866 Korányi Sándor orvos, belgyógyász, akadémikus
1868 Horthy Miklós tengerésztiszt, politikus, 1920-44-ben Magyarország kormányzója, államfő 1869 Kőrössy Albert Kálmán építész, a Hauszmann Alajos, majd Lechner Ödön által fémjelzett építészeti irányzatok követője.

Nagyobb önálló művei a budapesti Kölcsey Gimnázium és a Könyves Kálmán körúti gimnázium (amely később a Néprajzi Múzeumnak adott otthont). További részletek az OSZK oldalán.

1890 Ferenczy Noémi Kossuth-díjas gobelinművész, festő, érdemes művész
1890 Ferenczy Béni kétszeres Kossuth-díjas szobrász és grafikus, kiváló művész
1918 Szittya Károly olimpiai bajnok vízilabdázó, edző
1918 Franco Modigliani olasz származású Nobel-díjas amerikai közgazdász, akadémikus
1918 Jerome Karle Nobel-díjas amerikai fizikai kémikus
1924 Bródy András Széchenyi-díjas közgazdász, a közgazdaság-tudományok doktora
1924 Máriássy Judit József Attila-díjas írónő, újságíró, forgatókönyvíró
1927 Ilosfalvy Róbert Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes (tenor), érdemes művész
1927 Vajda György Széchenyi- és állami díjas gépészmérnök, akadémikus
1929 Jürgen Habermas német filozófus, szociológus
1932 Ehrlich Éva Széchenyi-díjas közgazdász
1942 Sir Paul McCartney angol rockzenész, énekes, basszusgitáros, zeneszerző, a Beatles együttes alapító tagja
1943 Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a nemzet művésze
1949 Lech Kaczynski lengyel politikus, 2005–2010-ben államfő
1951 Sax Gyula olimpiai bajnok sakkozó, nemzetközi nagymester
1954 Igric György Bánffy Miklós-díjas hangversenyrendező, karnagy
1959 Pregitzer Fruzsina Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész
1962 Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, színházigazgató
1976 Horváth Lili Jászai Mari-díjas színésznő

Június 18-án halt meg

1037 Avicenna perzsa fizikus, filozófus
1649 Juan Martínez Montañés spanyol szobrász
1799 Johann André német zeneszerző és zeneműkiadó
1849 Rázga Pál felvidéki evangélikus lelkész, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja
1928 Roald Amundsen norvég sarkkutató
1934 Derkovits Gyula posztumusz Kossuth-díjas festő és grafikus
1936 Makszim Gorkij orosz író, publicista
1959 Ethel Barrymore Oscar-díjas amerikai színésznő
1959 Oblath Richárd matematikus, a matematikai tudomány kandidátusa
1964 Giorgio Morandi olasz festő
1971 Paul Karrer Nobel-díjas svájci kémikus
1974 Georgij Konsztantyinovics Zsukov szovjet-orosz hivatásos katona, katonai vezető
1992 Fügedi Erik Széchenyi-díjas történész
2004 Schöpflin Gyula író, műfordító, diplomata
2010 José Saramago Nobel-díjas portugál író, költő
2014 Stephanie Kwolek lengyel származású amerikai vegyész, a kevlár feltalálója
2019 Majoros Gábor Ybl Miklós-díjas építész
2022 Molnár Sándor Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festőművész

#eztörténtma

Június 18-án történt

Ezen a napon történt

Ünnep

Június 18-án történt

Június 18-án született

Június 18-án halt meg