Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat a közös történelmi gyökerekre való tekintettel választotta a magyar szent király neve napját a MAGYARORSZÁGI LENGYELEK NAPJA országos ünnepéül. Szent László (1077–1095 uralkodott Magyarországon), anyai ágon a lengyel Piast-dinasztia leszármazottja, Vitéz Boleslaw lengyel király dédunokája volt. Ezen a napon a hazai lengyelek szentmisén vesznek részt, ünnepélyes koncertet rendeznek és átadják a Szent László-díjat, valamint a „Magyarországi Lengyelekért” elnevezésű díjat is.

Az ENSZ Közgyűlése 2017-ben döntött arról, hogy a MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK (kkv) NAPJÁNAK nyilvánítja június 27-ét. Ezek a vállalkozások kulcsfontosságú szerepet kapnak a gazdaság világjárvány utáni újra indulásban, a munkahelyek létrehozásában, illetve a megélhetés javításában.
A mikro-, kis- és középvállalkozások minden eddiginél nagyobb mértékben függnek a támogató üzleti környezettől, különös tekinttette a finanszírozásra, valamint az információkhoz és a piacokhoz való hozzáférés támogatására. A magyar kormány kiemelten kezeli a kkv szektor támogatását, többféle módon segíti a vállalkozások hatékonyságának növelését, a munkahelyek megtartását, illetve új munkahelyek teremtését. Célja az is, hogy a vállalkozások egyre szélesebb körben építsék be üzleti folyamataikba és marketingkommunikációjukba a fenntarthatóságot és környezettudatosságot célzó elemeket.
A világnapot kinyilvánító ENSZ dokumentum megerősíti az Agenda 2030-ban szereplő fenntartható fejlődési célokat, amelyek megvalósításában kiemelt szerepe lehet a magánszektor különféle vállalkozásainak, a mikrovállalkozásoktól kezdve a szövetkezeteken át a multinacionális vállalatokig. A nemzetközi, a regionális és a nemzeti piacokon egyaránt összpontosítani kell a kkv szektorra, mivel világszerte az ilyen típusú vállalkozások felelősek a jelentős foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségekért.

„Csillagok között fényességes csillag”
E szavakkal „idvezli” a régi magyar énekszerző I. László királyunkat, a magyar lovagkor mintaképét, pogány ízű mondák és legendák vitézét, egykor a legnépszerűbb magyar szentet. László (uralkodott: 1077–95) 49 éves, és a soron következő keresztes hadjárat kiszemelt vezére volt, amikor az unokaöccsével, Kálmánnal, a későbbi „könyves” királlyal folyó viszálykodás közepette szélhűdés érte. 1095. július 29-én halt meg. Halálát követően kultusza szinte azonnal virágba szökkent. Sírja csodatévő zarándokhely lett, mondák és legendák fonták be már életében is legendássá nőtt alakját. Szentté avatását azonban csak III. Béla kezdeményezte 100 év múlva. III. Celesztin pápa az ő kérésére két bíborost küldött, hogy a király nagyváradi sírjánál történt csodákat felülvizsgálják. Miután több csodás gyógyulás szemtanúi lehettek, egy égi jel végképp meggyőzte az olasz csodaszakértőket. 1192. június 27-én, déltájban a váradi székesegyház fölött fényes csillag gyúlt ki, s ott lebegett a magasban két órán át. László napját a szokástól eltérően azóta sem halála, „égi születésnapja” évfordulóján üljük, hanem június 27-én, a csillagjelenés napján.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

A kormány határozata alapján 1992-től Szent László napján, június 27-én ünneplik Magyarországon A HATÁRŐRSÉG NAPJÁt. A korai magyar határőrizet megszilárdítása és a határvédelem megszervezése I. (Szent) László király nevéhez fűződik. Emlékét a határőrség ma is őrzi, a határőrök védőszentjüknek választották, ezért Szent László napja a határőrség napja is.

A katolikus egyház 1969 óta a szenteket haláluk napján ünnepli, így Nagy Szent Leó pápa november 10-én szerepel a liturgikus naptárban

Aranyváry (Aranyvári) Emília (Alsószécsénke 1838. június 14. – ?) Az első magyar primabalerina és az első női koreográfus. Tanulmányait François Crombénál, a pesti német színház francia balettmesterénél kezdte. 1848. május 20-án lépett fel először a Nemzeti Színházban, és abban az évben még két alkalommal aratott sikert. Ezután Bécsben tanult Gustave Careytól, 1853-ban májustól Párizsban folytatta tanulmányait Arthur Saint-Léonnál és a Theatre Lyrique-ben is táncolt, majd az év végén visszatért Bécsbe. 1854 tavaszától 1859-ig Bécsben és Pesten is fellépett, illetve Triesztben vendégszerepelt. Ez a hat év lett a magyar balettművészet első fénykora. 1854. június 27-én mutatták be Doppler Ferenc zenéjére számos népi alakot felvonultató Toborzók című művét. A kétfelvonásos darabban szóló, páros és karaktertáncok (polka, stiriai, markotányosnőtánc) is szerepeltek. 1856 márciusában a pesti Nemzeti Színházhoz szerződött, kiemelkedő szerepei a Négy évszakból az Ősz és a Gizella (Giselle) címszerepe voltak. 1859-ben feltehetőleg anyagi problémák miatt felmondott. Egy ideig vidéken (Arad, Szeged, Kolozsvár) lépett fel, majd Olaszországba ment, Bologna, Modena, Ferrara, Torino, Ancona és Róma színpadjaira. 1864-ben a londoni Her Majesty’s színházba szerződött egy évadra. Ezután járt még Fiumében, Bresciában és Pármában is prímabalerinaként, az utolsó róla ismert hír szerint 1871. január végén Firenzében tartózkodott.