Keresés
A Kutya nem hobbi, hanem küldetés
Nem létező szabadidő-zenekar, amelynek „lelkei” együtt rezegnek és változnak. Ha lehetne, többet lépnének fel fesztiválokon, de így sem keseregnek, inkább fergeteges klubkoncerteket adnak. A Kutya Vacsorája három tagjával az idei utolsó koncertjük előtt beszélgettünk dalokról, lemezről és hitvallásról.
Miskakancsó és graffiti
Mi történik, ha a street art, graffiti, popkultúra találkozik a miskakancsóval, a ballada tragikumával, a geometrikus szőttes szigorú, zárt kompozíciós rendjével és minimalista színhasználatával? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Deák17 Galéria kiállítása, a Világló hagyomány.
A színekben otthon vagyok, a kompozícióért megküzdök
Vérbeli kolorista művész, aki első ránézésre az „új magyar festészet Bridget Jonesa”. Ha azonban benézünk a könnyed, „pop artos” világ ablakán, egy nagytudású festőt látunk, aki munkáival olyan fontos kortárs jelenségekre reflektál, mint a globális felmelegedés. Radák Eszterrel beszélgettünk.
Az első a gondolat, a második a szépség
A legfontosabb a munkában, hogy gondolat legyen benne. Azután jön az, hogy szép is legyen, mert anélkül a gondolat nem megy át. Ez az ars poeticája Csordás Zoltán Aranyrajzszög Díjas tervezőgrafikusnak, aki emblémákat, plakátokat, könyveket és megszámlálhatatlanul sok arculatot tervezett már – köztük a mi honlapunkét is. Vele beszélgettünk a design világnapján.
Mert mibennünk zeng a lélek
Martin György szépen zenélő gondolatát táncolja körül a csillagszeműek nagy családja az Erkel Színházban június 18-án, 19 órakor. A híres néptánckutató és -gyűjtő, táncfolklorista, néprajzkutató, a nemzetközi rangú magyar tánckutatás megteremtője idén lenne 85 éves. Ebből az alkalomból köszönti most őt sok egykori tanítvány, bizonyítva, hogy lám, nem élt hiába…
Medúzák, majmok, repülőhalak
Egzotikus állatok sokasága egy iparművészeti tárlaton? Ez nem is olyan meglepő, ha tudjuk, hogy a kiállítás a szecesszió sokszínűségét, irányzatait hivatott bemutatni. A megújuló kézműipar kedvelt motívumai az állat- és növényábrázolások voltak. Az Iparművészeti Múzeum A mi szecessziónk című kiállításának tárlatvezetése ezúttal zoológiai kérdéseket is szép számmal felvet.
Trianon, traumák, irodalom
A kerek évfordulók mindig remek alkalmat jelentenek a számvetésre. Főleg, ha olyan, a mindennapjainkat átszövő történelmi eseményről van szó, mint a trianoni döntés.
Kölcsey-szobrok az országban
Nem könnyű műfaj az emlékműszobrászat. Ha az alak túl élethű, akkor nem elég allegorikus, ha nagyon elvont, akkor nem felismerhető, ha ikonikus, akkor nem elég eredeti, ha viszont ötletes, akkor méltatlanul játékos. Nem folytatom, mert Kölcsey Ferenc bármely szobrára ránézünk, hasonló gondolataink támadhatnak.
Bagdy Emőke: Minden álomképhez elemi közöd van, ezért álmodod
Az álmok tényleg nem hazudnak? De milyen igazságokat ismernek? Üzennek valamit? Ha a pszichológus számára az álom egy eszköz, mihez kezd vele? – ezekről beszélgettünk dr. Bagdy Emőkével. A professzor asszony – ahogy az előadásaiból és könyveiből is megszerettük – most is közérthetően, a rá jellemző csodálatos derűvel osztotta meg velünk több évtizednyi klinikai szakpszichológusi pályájának idevágó tapasztalatait. Mellette biztonságban érzi magát az ember akkor is, ha az álmok sötét erdejébe merészkedik.
Mit ettek a szerzetesek?
Mi közük a szerzeteseknek a gasztronómiához? Kenyér, olaj, méz, sajt, sör, bor, gyógytea, likőr: a hétköznapok során eszünkbe sem jut, hogy ezek miképpen kötődnek a szerzetesrendekhez, pedig sok ételünk és italunk készítési módja és elterjesztése nekik köszönhető. Most mindebbe betekinthetünk, ha ellátogatunk a majki Kamalduli remeteségbe.
Az utolsó tűzijáték
Meddig tart a szülői hivatás? Mi történik, ha egy anya nem szereti a gyermekét? Gyűlölheti, lenézheti egy gyermek a szüleit? Lehet egy gyermek a meg nem valósult szakmai vágyak beteljesítője, vagy nem más, mint rivális? Ilyen kérdéseket vet fel Az utolsó tűzijáték című előadás, melyet január 8-án mutatnak be a Bethlen Téri Színházban Földes Eszter és Udvaros Dorottya főszereplésével.
5 régi vígjáték a borús napokra
Régebbi alkotásokat ajánlunk, amelyek közül egyikkel sem nyúlhatunk mellé, ha igazán szórakoztató filmélményre vágyunk.
Makovecz Imre, az országépítő
Idén lenne 80 éves Makovecz Imre építész, a Magyar Művészeti Akadémia alapítója és örökös tiszteletbeli elnöke. Könyvbemutatóval, koncerttel tisztelegnek emléke előtt, és első ízben adják át Makovecz Imre Díjat is. A közelgő eseményekről Makovecz Pál zeneművészt, a Makovecz Imre Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük.
Kertekben őrzött hagyomány
Nem mindegy, hogy éljük a hagyományt vagy őrizzük. Amikor karácsonyfát állítunk, bejglit sütünk, kokárdát tűzünk, húsvéti sonkát kínálunk, barátaink egészségére koccintunk, egyszóval éljük az életünket, azaz hogy éppen úgy éljük az életünket, ahogy a miénk lett, s eszünkbe sem jut, hogy hétköznapi vagy ünnepi dolgaikat mások másképp csinálják, s akár mi is tehetnénk másképpen, hát akkor benne vagyunk, ki sem látunk a hagyományainkból. Ha meg úgy teszünk, ahogy nem szoktunk, ahogy a szomszéd sem szokott, ahogy csak valamikor régen volt szokásban – táncházba járunk, nyeregbe szállunk, kiszebábut égetünk tavasszal, nos, akkor őrizzük. Hogy megmaradjon, hogy lássák, megtapasztalják majd azok is, akik utánunk jönnek. Fontos ez is, fontos az is.
Egy közülünk – Portréfilm a kardvívó Szilágyi Áronról
Az Egy mindenkiért, Muhi András Pires filmje érzékeny dráma élsportolói kínokról, tanácstalanságról. Arról, hogy nincs fenn és lenn, hanem csak ugyanannak az emberi sorsnak a különböző változatai léteznek, és ugyanaz az az örökké megválaszolatlan, mert talán megválaszolhatatlan, mégis napról napra megválaszolandó kérdés: ki vagyok én, és mi a feladatom. Mire születtem?
Egyedülálló a népzenei örökségünk
„Ha nincs éneklés, ha nincs népzene, ha nincs művészeti nevelés, akkor nincs egészséges felnőtt ember” – mondta dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a XLV. Schneider Lajos Népdaléneklési Verseny és a X. Országos Népzenei Tehetségkutató Verseny népzenei konferenciájának megnyitóján.
KulTúra a zsebedben
Összegyűjtöttük hat kultúrtörténeti és kulturális vonatkozású applikációt, amelyek akkor is jó szolgálatot tehetnek, ha van ötletünk, hogy hova mennénk, de akkor is, ha nincs.
„Miért maradjon meg a díszlet egy elporladt előadásból?”
Mi legyen a díszlettel és a jelmezzel, ha az előadás már nem kerül színre? Kényszer-e az újrafelhasználás, milyen lehetőségek és milyen korlátok rejlenek benne? Erről is beszélgetett Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, Remete Kriszta jelmez- és Khell Zsolt díszlettervező a Magyar Színházi Társaság Jó kérdés című beszélgetéssorozatának február 14-i alkalmán Seres Gerdával, a Kultúra.hu újságírójával. A beszélgetéshez Antal Csaba díszlettervező is hozzászólt, másnap pedig nyílt levelet tett közzé Facebook-oldalán a témához kapcsolódóan.
Filmezz a kertben!
Ha nyár, akkor jó idő, ha jó idő, akkor irány a szabad levegő! Kivéve, ha filmet akarunk nézni, ahhoz ugyanis moziba kell mennünk. Vagy mégsem? Cikkünkben összegyűjtöttük azokat a budapesti helyeket, melyek kertmozival várják a filmkedvelőket. Avagy itt az ideje, hogy a csillagos ég alatt nézzetek filmeket!
Aki őrzi a hagyományainkat
„Nem is tudnám máshogy elképzelni az életem. Számomra nagyon fontos, hogy minél több embert ráébresszek: ha elengedjük a gyökereinket, elveszünk” – mondta Laposa Julcsi népzenész, aki amellett, hogy zenél, énekel, népdalokat gyűjt és tanít, kiválóan beszél franciául, angolul, és olyan diplomát szerzett, melyet még senki Magyarországon. A csupaszív és tehetséges fiatallal beszélgettünk.