Keresés
Sikerrel zárt a Szentendrei Teátrum
Hat szabadtéri helyszínen 41 előadás, köztük több hazai ősbemutató, új operaprodukció, ifjúsági és gyerekelőadás, valamint könnyűzenei koncert várta a közönséget a Szentendrei Teátrum idei, 50. évadában. A rekordlátogatottsággal és bevétellel záruló évad részleteiről Solymosi Heléna, a Szentendrei Kulturális központ ügyvezetője és Vasvári Csaba, a Szentendrei Teátrum igazgatója számolt be.
Pénteki kultúrrandi Rózsa Gábor rendező-producerrel
Első nagyjátékfilmjét családi összefogással alig ötmillió forintból forgatta, a Mentés másképpet már a nyitóhétvégén több ezren nézték meg a mozikban. Eddig szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy valaki önerőből, támogatás nélkül forgasson filmet, és forgalmazóként elhelyezze az országos mozihálózatokban. Erről az útról, gyerekkori filmélményekről és a fiókban fekvő történelmi filmtervről is beszélgettünk.
„A dalok ma is élők lehetnek” – Csengey Balázs és az „új” Cseh–Csengey-est
Beck Zoltán és Szűcs Krisztián nagy szenvedéllyel énekel a színpadon. Mintha szellemidézésen dolgoznának. Mintha csakugyan hinnék, hogy közénk szólíthatják a dalok szerzőit: Cseh Tamást és a tavaly harminc éve elhunyt Csengey Dénest.
„Boldogsághormon-atombombák robbannak bennem” – Madarász Isti a filmezésről
Lemondott a csillagász karrierről, négy éven át éhezett, hogy mozikban lóghasson, végül mára az Egy szerelem gasztronómiája, A Fekete Múmia átka és a Hurok után a Tündérkertben találta magát. Madarász Isti első alkalommal rendez történelmi filmet: a Báthory Gábor erdélyi fejedelemről készülő kosztümös filmsorozatot hatalmas várakozás előzi meg.
Cserna-Szabó András: Nekem ez kőkemény meló
Cserna-Szabó Andrást bátran nevezhetjük a magyar irodalom fenegyerekének. Minden újabb könyve feltűnést kelt. Az idei könyvhétre megjelent Zerkó, Attila törpéje című regény alighanem az ez évi regénytermés egyik legszenzációsabb darabja. Írói munkájáról, életkörülményeiről, terveiről faggattuk.
„Vagy eszméletlen meleged van, vagy fázol, vagy bedobnak a tóba” – Nagy Katica színművész a filmek és a szinkronok világáról
Koltai Lajos legújabb mozijában Nagy Katica játssza a női főszerepet. A 27 éves színésznő régóta áll reflektorfényben, ám a Semmelweis-filmhez hasonló munkában még nem volt része. A hangja is ismerősen cseng a filmkedvelőknek, és bár leggyakrabban törékeny nőket alakít, alapvetően belevaló, kemény csaj. „Ösztönösen tudatos.”
Petőfi, a hetyke bajszú látnok
Horváth Júlia Borbálát, ahogyan egykor újságíróként, szépíróként is a titokzatos, intellektuálisan izgalmas érdekli. Egy PK. Panther nevű uszálynak „köszönhetően” hasonló elképzelésekkel csöppent bele első Duna-kötete témájába. A folyó kalandos történetei áthömpölyögtek könyve lapjaira, amely lassan regénytrilógiává dagad. Mindez októberben folytatódik a kremsi írórezidencián a Magyar Írórezidencia csereprogramjának keretében.
„Megújulni képes, egyedi feladatokat vállaló zenekar vagyunk”
Új alapokra helyezné a működését, és markánsabb arculatot adna a Duna Szimfonikus Zenekarnak Szklenár Ferenc. A 60 éves fennállását ünneplő együttes művészeti vezetőjével „hallgatható zenéről”, a Duna Palotából való kiköltözésről és távlati vállalásokról is beszélgettünk.
„A cimbalom emblematikus magyar hangszer” – Lukács Miklós nyitottságról, tanításról, költészetről
Világpolgár, aki Európától Amerikán át Ázsiáig a földkerekség minden pontján otthonos. Fő jellemvonása a nyitottság. A magyar zene, a cimbalom megbízólevél nélküli nagykövete. Meghatalmazója a közönség, a kollégák, a tanítványok, valamint a siker.
Pénteki kultúrrandi Borsi Flóra vizuális alkotóval
Borsi Flóra szürreális képei az identitás, a kapcsolatok, az érzések és az álmok vizualizációi. Kompozíciói személyes benyomásaiból születnek meg, fotóinak alanya saját arca és teste.