Keresés
Tíz fiatal magyar fotós, akikre érdemes odafigyelni
Augusztus 29. a magyar fotográfia világnapja, ez alkalomból pedig olyan, harmincas éveikben járó fotósokat mutatunk, akiknek erős vizuális nyelvük és mondanivalójuk van, ráadásul egyedi lencsén keresztül képezik le a világunkat.
Találd meg a belső békéd: szakrális helyek húsvéti elvonuláshoz
A húsvéti ünnepek során egy kis csendre, elvonulásra, természetre és lelki feltöltődésre vágyóknak a hosszú hétvége kiváló lehetőséget kínál valamelyik hazai kálvária vagy zarándokhely felkeresésére. Ezekből ajánlunk most néhányat.
Hírmozaik – április 13.
A mohácsi csata és a Batthyány család kapcsolatát feldolgozó történelmi dolgozatokkal pályázhatnak a fiatalok, pásztorünnepet tartanak a Néprajzi Múzeumban, és Sárospatakon gyűlnek össze a Kárpát-medencei tárogatóművészek.
Szirtes Edina „Mókus”: A magyar népléleknek szüksége van az együtt éneklésre
Közös éneklésre várja a közönséget a Libabőr Szent Iván éjszakáján, a hagyományos koncertek kereteit átlépő eseményen a fellépők és a nézők egyetlen kórussá alakulnak.
A festőművész, aki „visszatalált” a szobrászathoz – Péterfy László 90
Ma – május 2-án – ünnepli kilencvenedik születésnapját Péterfy László Kossuth-díjas festő- és szobrászművész, aki többek között Szent Istvánról, Bethlen Gáborról és Kós Károlyról készített köztéri szobrot, de Makovecz Imre számos épületét – például a paksi Szentlélek katolikus templomot vagy a győri bencés apátság kápolnáját – is az ő alkotásai díszítik.
Róth Miksa színes ablaküvegek és mozaikok nyelvére fordította a történelmet
Az 1944. június 14-én elhunyt Róth Miksa díszítőművészetével, opálosan csillogó ablakaival kiszínezte a történelmi Magyarországot, „fényjátékaival” elmesélte ezeréves történetünket. Talán ő az a művészünk, aki a történelmi Magyarország legtöbb városában hagyta ott a kézjegyét.
A szalamandra szeme – Megérkezett az Úgyfest első epizódja
Bonczidai Éva író, dramaturg, újságíró, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője a Barcsay-díjas képzőművész Krizbai Gergely, azaz Krizbo vendége a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Úgyfest című sorozata első részében, ahol nemcsak izgalmas dolgokról beszélgetnek, de az elhangzottak illusztrációjául egy közös festmény is születik.
Hírmozaik – április 19.
Nemzetközi Monotánc Fesztivál, BeporZOO a Fővárosi Állat- és Növénykertben, világszerte több mint száz helyszínen az Orgonák éjszakája, Éder Enikő Poór Lili-díjas.
Mautner Zsófi: A kultúra az életünk sava-borsa, ami mindent és mindenkit összeköt
Június 20-án, Szent Iván éjszakájához legközelebb eső szombaton ismét Múzeumok Éjszakája, melynek fókuszában idén a gasztronómia és a kultúra kapcsolata áll. Az Ízekbe zárt történetek tematikájú rendezvény nagykövetével, Mautner Zsófi gasztronómiai szakíró-műsorvezetővel beszélgettünk.
A Hansági Múzeumtól a kolorádóbogárig – Egy nap a Szigetközben és környékén
Ha aktív pihenésre vágyunk, kitűnő választás lehet a Szigetköz és környéke, ugyanis Magyarország legnagyobb szigete nemcsak történelmi emlékekben és kultúrkincsekben gazdag, de gyönyörű tájakban, holtágakban és ártéri erdőkben is bővelkedik, amelyeket akár kerékpár- vagy a vízitúra keretében is felfedezhetünk.
Tétre, helyre, befutóra: a magyar lóversenyzés Kincsemtől Overdose-ig
Alice Walker szerint a lovak szebbé teszik a tájat. Hát még a lóversenypályák – tehetjük hozzá. A budapesti lóversenypálya főtribünjét például Feszty Adolf építész álmodta meg, még 1878-ban, de ne szaladjunk ennyire előre, mintha lóversenyen lennénk! Az első magyar lóversenyt 1827. június 6-án tartották, a győztes pedig a Széchenyi István nevelte Babieka nevű telivér lett.
(Szép)irodalmi fokhagymák
A reggeli a kertben volt a rokonoknál, akik befogadtak nyaralásra Balatonfenyvesen. Manci néni mindenfélét fölrakott az asztalra, Tóni bácsi a hajnali horgászat után jó étvággyal falatozott.
Papp János haikut suttog a csobánkai hársnak
Az ország egyik legkedveltebb színésze nemcsak játszani, hanem túrázni is szenvedélyesen szokott. Európa, Ázsia, Amerika vadregényes tájai mellett itthon végigjárta az Országos Kékkör teljes útvonalát és a Szent Jakab-utat. Talán az sem véletlen, hogy évtizedek óta az ő hangján szólal meg magyarul az idén százéves Sir David Attenborough.
Június 9-én történt
1916. június 9-én született – és 1993-ban hunyt el – Somogyi József Kossuth- és Munkácsy-díj díjas szobrász, aki 1953-ban készítette el első kiemelkedő művét, a Martinászt, amit a hatvanas években olyan ikonikus alkotások követtek, mint Szántó Kovács János bronzplasztikája Hódmezővásárhelyen, Zrínyi Miklós lovas szobra Szigetváron és a Mednyánszky-síremlék a Fiumei úti sírkertben. A köztéri szobrok mellett a terrakotta körplasztikák, a bronz kisplasztikák, a domborművek, az érmek, valamint a rajzok is művészetének fontos részét képezték.
Május 5-én történt
„Nemegyszer ért bennünket is az a vád, hogy hogy merünk hozzányúlni a népzenéhez, de mi egy idő után szerettük volna a saját zenénket játszani. Ha ezt az irányt választja az ember, mivel elég szűk mezsgyén mozog, nyilván tudnia kell tartani a mértéket, hogy ne csináljon giccset. Mi, úgy hiszem, úttörők voltunk ebben a műfajban” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvannegyedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas énekes, gitáros, zeneszerző, Szarka Gyula, a felvidéki Ghymes együttes alapító tagja, aki a zene mellett borászkodással is foglalkozik.