Jeles napok
A gellérthegyi csillagvizsgáló felavatása – 1815
A Gellért-hegy tetején – a mai Citadella helyén – 1815. október 19-én ünnepélyes keretek között, József nádor jelenlétében felavatták a Pest-budai Egyetem csillagvizsgálóját, amely a XIX. század első harmadának egyik legjobban felszerelt, legkorszerűbb intézménye volt.
Ebben az időszakban a csillagászati észlelő műszerek terén korszakváltás zajlott. A megelőző korszak igen nagyméretű, de aránylag könnyű fafelépítésű műszereit tágas észlelő termekben helyezték el. A XIX. század elején kialakult műszertípusok másféle épületeket, szilárdabb felállítást követeltek meg. Előtérbe léptek az égbolt minden irányába állítható eszközök, amelyek forgatható kupolák alatt kaptak helyet. Ennek a modern obszervatórium típusnak legkorábbi képviselője az 1789-ben alapított Gotha-seebergi csillagvizsgáló volt, amelyet a magyarországi születésű Zach Ferenc Xavér tervezett és szerelt fel. A gellérthegyi csillagvizsgáló alapítása és tervezése olyan ember nevéhez fűződik, aki Zach Ferenc barátjaként hosszabb időt töltött Gothában. Pasquich János az új berendezéseket a müncheni Utzschneider, Fraunhoffer és Reichenbach cégtől rendelte meg. Ennek a műhelynek ez volt az első komolyabb megrendelése, viszont feladatát olyan sikerrel oldotta meg, hogy későbbi jó hírét éppen a budai obszervatórium részére végzett munka alapozta meg.
Pasquich vázlatai alapján az épület tervezését Pollack Mihály végezte el. Az Urania névre keresztelt csillagvizsgálót 1849-ben az osztrák ágyútűz súlyosan megrongálta. Az intézmény 1867-ben végleg megszűnt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990, [ifj. Bartha Lajos])
Pfeiffer Mihály születésnapja – 1721
PFEIFFER MIHÁLY (Késmárk, 1721. október 19. – Késmárk, 1809. november 7) orvosdoktor, Késmárk tiszti orvosa, a magyarországi indigógyártás kezdeményezője. Atyja gyógyszerész volt, középiskoláit szülővárosában végezte, majd 1736-ban Debrecenbe ment a magyar nyelv elsajátítása és tanulmányainak folytatása végett. A költészeti és logikai osztályba járt. Egy év múlva visszatért szülővárosába, ahol teológiai, bölcseleti és humanisztikai tantárgyakat hallgatott. Atyjától tanulta a gyógyszerészetet, ami később az orvosi tudományok iránt is felkeltette érdeklődését. 1741-ben, hogy tervét megvalósítsa, Jénába ment és az ottani akadémián bölcseletet, természettant, vegytant és orvosi tudományokat hallgatott. 1743-ban Halléban tanult, majd innét Jénába tért vissza, ahol 1745. április 24-én orvosdoktorrá avatták. Az akkori orvoshiány miatt szülővárosa azonnal főorvossá választotta. Híre csakhamar elterjedt messze vidékre is, még az akkor lengyel uralom alatt álló szepességi kolostorok is igénybe vették segítségét. Kedvelt tudománya volt a vegytan, ismereteit gazdag könyvtára által is gyarapította. Igyekezett az indiai indigót helyettesítő növényt (Isatis tinctoria L.) hazánkban meghonosítani. Kizárólag kísérleteinek kívánt élni, ezért 1776-ban lemondott a főorvosi állásáról és az indigó-termesztésnek szentelte magát. Kísérleti célra Bécsbe is küldött példányokat. Ennek eredményeképpen II. József császár a nagyban való termesztést szabadon engedélyezte a kincstári földeken. Pfeiffer szülővárosában maradt és ott folytatta kísérletezéseit egészen addig, amíg ebben megakadályozták őt a napóleoni háborúk kitörése, továbbá József császár és II. Lipót halála, a központi támogatás elapadása.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái; MEK)
A magyar–bolgár barátság napja
2016 szeptemberében a magyar országgyűlés és a bolgár parlament október 19-ét a magyar-bolgár barátság napjává nyilvánította.
A bolgár ortodox egyház ezen a napon Rilai Szent Jánost ünnepli, akinek ereklyéit az országba III. Béla vezetésével betörő magyar sereg 1183-ban magával vitte Esztergomba. A legenda szerint az érsek, Bánfi Lukács nem hitt a szent közbenjárásában, és többször is nyilvánosan megtagadta azt. Lukács nyelve egy alkalommal megdagadt, hangja eltűnt, megnémult. Csak miután bűnbánatot gyakorolt és megérintette az ereklyét, nyerte vissza a hangját. Béla ezután úgy döntött, hogy visszaszállíttatja az ereklyét Bulgáriába, ami meg is történt 1194-ben.
Október 19-én történt
Ma ünnepli hetvennyolcadik születésnapját Bánsági Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, aki az elmúlt évtizedekben számos fővárosi és vidéki színház előadásaiban nyújtott emlékezetes alakítást, de a Bizalom, a Szenvedély, a Mephisto, a Hanussen, A rózsa énekei és a Szabadság, szerelem című filmekben is láthattuk. Lánya, Gáspár Kata szintén a színészi pályát választotta.
Október 19-én történt
1453 Az utolsó angol kézen lévő franciaországi város, Bordeaux feladásával véget ért az 1337-ben kezdődött százéves háború.
1815 A Gellért-hegy tetején, a mai Citadella helyén József nádor jelenlétében felavatták a Pest-budai Egyetem csillagvizsgálóját.
1832 Az amerikai Samuel Morse felvázolta távírójának első terveit.
1846 Pesten megnyílt a legendás István Főherceg Szálloda.
1845 Drezdában bemutatták Richard Wagner operáját, a Tannhäusert.
1884 Budapesten Erzsébet Kórház néven 120 ággyal megnyílt a Magyar Vöröskereszt kórháza.
1947 Magyarországon – Európában hetedikként – megindult a totójáték.
1984 A lengyel kommunista belbiztonsági szervek négy munkatársa elrabolta a Szolidaritás melletti kiállásáról és kormányellenes megnyilatkozásairól ismert Jerzy Popiełuszko katolikus papot, akinek megkínzott holtteste október 30-án került elő.
1989 Az Országgyűlés elfogadta a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényt, ezzel ismét legális lett a többpártrendszer.
2007 Lisszabonban az Európai Tanács elfogadta az Európai Unió intézményrendszerét megreformáló szerződést.
2014 Boldoggá avatták a katolikus egyházat 1963–1978 között vezető VI. Pál pápát.
2024 Az 1957-ben indult magyarországi lottó történetének rekordnyereményét érte el egy fogadó egy öttalálatos szelvénnyel: mintegy 6,613 milliárd forintot nyert, ami 33 heti halmozódást követően alakult ki.
Október 19-én született
1721 Pfeiffer Mihály orvosdoktor, a magyarországi indigógyártás kezdeményezője
1754 Jean-Baptiste Regnault francia festő
1862 Auguste Lumière francia kémikus, fivérével, Louis-val a filmművészet és a filmgyártás úttörője
1869 Góth Sándor színész, rendező és műfordító, színészpedagógus
1885 Tihanyi Lajos festő, grafikus, a magyar avantgárd kiemelkedő alkotója
1899 Miguel Ángel Asturias Nobel-díjas guatemalai író, költő és diplomata
1913 Forrai Miklós Liszt Ferenc-díjas karnagy, érdemes művész
1916 Vészi Endre Kossuth-díjas író, költő
1924 Somogyvári Pál magyar színész, a Nemzeti Színház örökös tagja
1937 Rózsa János Kossuth-díjas filmrendező, a magyar mozgókép mestere
1939 Sándor Pál Kossuth-díjas filmrendező, producer
1940 Csete Ildikó Magyar Örökség díjas textilművész
1940 Michael Gambon ír-angol színész
1945 John Lithgow kétszeres Golden Globe-díjas amerikai színész
1947 Bánsági Ildikó Kossuth-díjas színésznő, a nemzet művésze
1951 Kiss Péntek József felvidéki magyar író, rendező, tanár
1953 Janicsák István magyar zenész, a Z’Zi Labor zenekar vezetője
1966 Jon Favreau amerikai színész, rendező, forgatókönyvíró, producer
1969 Trey Parker amerikai animációsfilm-rendező
1973 Nyári Szilvia magyar színésznő
1976 Litkai Gergely humorista, forgatókönyvíró
1982 Matthieu Taponier francia forgatókönyvíró, filmvágó
1989 Janicsák Veca magyar énekesnő
Október 19-én halt meg
1216 Földnélküli János angol király, a Magna Charta kiadója
1678 Samuel van Hoogstraten holland festő
1745 Jonathan Swift ír–angol származású író, a Gulliver utazásai szerzője
1870 Frivaldszky Imre zoológus, botanikus, a Természettudományi Társulat egyik alapítója
1907 Podmaniczky Frigyes báró, politikus, író, akadémikus, „Budapest vőlegénye”, aki meghatározó szerepet játszott Budapest világvárossá fejlesztésében
1920 John Reed amerikai újságíró, író, az 1917. októberi szovjet forradalom szemtanúja és krónikása
1926 Victor Babeș román orvos, bakteriológus
1909 Cesare Lombroso olasz orvos, büntetőjogász, kriminológus
1937 Lord Ernest Rutherford, Nobel-díjas új-zélandi-brit fizikus
1943 Camille Claudel francia szobrásznő, Rodin múzsája
1943 Stein Aurél Ázsia-utazó, nyelvész
1953 Lehotay Árpád színész, rendező, színészpedagógus
1963 Buday Dénes zeneszerző, operettek, sanzonok és filmzenék komponistája
1978 Gig Young Oscar-díjas amerikai színész
1983 Rotter Lajos repülőgép-tervező és -vezető
1989 Király István irodalomtörténész, akadémikus
1994 Balázs Dénes földrajztudós, utazó, földrajzi író
1997 Lázár István magyar író, szerkesztő, publicista, szociográfus
1997 Orosz Júlia Kossuth-díjas opera-énekesnő, szoprán
2000 Kati Horna magyar születésű mexikói fotóriporter, a spanyol polgárháború megörökítője
2001 Kulka János karmester
2018 Oszamu Simomura Nobel-díjas japán kémikus, a zöld fluoreszkáló fehérje (GFP) felfedezője
2020 Spencer Davis angol rock-zenész, gitáros, a Spencer Davis Group vezetője
2020 Enzo Mari olasz ipari formatervező művész, számos olasz világmárka tervezője
2021 Leslie Bricusse Oscar-díjas brit dalszerző
