Jeles napok

Október – Mindszent hava – őszhó – magvető hava

Jeles napok

Szent Wolfgang

Wolfgang, magyar megfelelője Farkas bencés, Regensburg püspöke, 971 táján misszionáriusként hazánkban is járt. Boldog Gizellát, Szent István feleségét ő nevelte. Kultusza főleg a XV. század folyamán a felső-ausztriai Sankt Wolfgang bencés apátságból ágazott ki, amely sírja révén búcsújáró hely is volt. Tisztelete az egész német–római birodalmat, de hazánkat is meghódította.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)

A reformáció emléknapja

Luther Márton (Martin Luther) a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora, német ágostonrendi szerzetes 1517. október 31-én függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé. Luther téziseiben elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását. Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette. Ezt követően Luther III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem védelme alatt élt Wartburgban, ahol 1522-ben lefordította németre az Újszövetséget. Nézetei hosszas harcok árán utat törtek és az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a nála is radikálisabb, Kálvin János (Jean Calvin), genfi reformátor vezette irányzat a református vallás alapja. A történelemi protestáns felekezetek A REFORMÁCIÓ EMLÉKNAPJÁN emlékeznek meg az ellenreformáció áldozatairól, köztük a gályarabnak eladott prédikátorokról.

Polgári demokratikus forradalom magyarországon – Őszirózsás forradalom

A polgári demokratikus forradalom előzménye az elhúzódó I. világháború miatt érzett elégedetlenség a munkások, a katonák, a radikális és liberális polgárság és az értelmiség jelentős csoportjaiban. 1918. október 25-én, amikor már a Monarchia széthullása küszöbön állt, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Függetlenségi és 48-as Párt és a Polgári Radikális Párt megalakította a Magyar Nemzeti Tanácsot. A Károlyi Mihály elnökletével létrejött testület 12 pontos kiáltványa követelte a háború azonnali befejezését, az ország teljes függetlenségének megteremtését, mélyreható demokratikus reformok bevezetését, valamint a nemzetiségekkel való megbékélést az ország területi integritásának sérelme nélkül. A tüntetők azonosultak a Nemzeti Tanács céljaival, és Károlyi miniszterelnökké történő kinevezését követelték. IV. Károly – ellentétben az általános várakozással – nem Károlyi Mihály grófot nevezte ki miniszterelnöknek: Megalakult a Hadik-kormány. Válaszként tüntetés kezdődött Budapesten, amely az éjszaka folyamán felkelésbe csapott át. A Nemzeti Tanácsot támogató felfegyverzett munkás- és katonatömegek elfoglalták a középületeket és elfogták a főváros katonai parancsnokát, követelték az önálló magyar köztársaság kikiáltását, megakadályozták egy menetszázad frontra indítását, kiszabadították a politikai foglyokat. 1918. október 31-én reggel győzött az „őszirózsás forradalom”, hatalmas tömeg ünnepelt az utcákon. A katonák a letépett K. U. K. sapkajelvények helyére, a civilek kabátjuk gomblyukába őszirózsát tűztek, így teremtették meg a forradalom szimbólumát.Az uralkodó és a homo régiusként Budapesten tartózkodó Habsburg József főherceg október 31-én Károlyi Mihályt nevezte ki miniszterelnöknek. Károlyi a Nemzeti Tanács három pártjának képviselőiből megalakította kormányát. Ugyanezen a napon halt meg Tisza István, akit a felkelő katonák egy csoportja lőtt agyon otthonában. Károlyi kinevezésének hírére aznap és november első napjaiban a vidéki településeken is sorra alakultak meg a nemzeti tanácsok, amelyek támogatásukról biztosították a polgári demokratikus átalakulás és a nemzeti függetlenség kormányát. A polgári demokratikus forradalom eredményeképpen 1918. november 16-án a kormány proklamálta a köztársaságot.

 

Jámbor Lajos születésnapja – 1869

JÁMBOR LAJOS (Pest, 1869. október 31. – Budapest, 1955. november 6.): építész, a magyar szecessziós építészet jeles alakja, Lechner Ödön építészeti formavilágának egyik továbbvivője. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. Eleinte Hauszmann Alajos irodájában működött, majd Alpár Ignác mellett a városligeti történelmi épületcsoportok művezetőjeként dolgozott. Később Lechner Ödön tervezőirodája alkalmazásába állt. 1897-ben Bálint Zoltánnal társulva építészeti irodát nyitott. Bálint Zoltánnal közösen alkotott főbb műveik: a párizsi világkiállítás magyar pavilonja, a debreceni megyeháza, a volt Legfőbb Állami Számvevőszék (ma Külügyminisztérium). Az 1902 tavaszán Lechner Ödön vezetésével megalakított Magyar Építőművészek Szövetségének 24 alapító tagja közé tartozik.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Kandó Kálmán fázisváltós próbamozdonyának első magyarországi próbafutása – 1923

A világ első villamos mozdonyát a berlini ipari kiállításon mutatták be 1879-ben, amely mindössze 3 lóerős volt. Az elektrotechnika akkori fejlettsége nem tette lehetővé, hogy a villamos vontatás a gőzmozdonyokkal felvegye a versenyt. Két nagy jelentőségű találmány nyitotta meg az utat a villanymozdonyok bevezetése előtt. Az egyik a Zipernowsky-Déri-Bláthy által 1885-ben feltalált transzformátor, a másik a Ferraris-motor. Ezek a találmányok szolgáltak alapul Kandó Kálmánnak a villamos vontatás terén végzett úttörő munkájához.

Kandó a Ganz gyárban kezdte kísérleteit, 1896-ban, egy egyméteres nyomtávú próbapályán. 30 éves korában, 1902-ben munkatársaival megoldotta a világ első nagy távolságú, nagy feszültségű, váltakozó áramú, fővonalú villamosítását az olasz Valtellina-vonalon. A pályát nagy emelkedők és számos alagút tette nehézzé, de a villamos mozdonyok könnyedén megbirkóztak a nehézségekkel. Sajnos, Magyarországon ekkor még nem ismerték fel a vasút villamosításában rejlő lehetőségeket, a Ganz gyár még az olasz sikerben rejlő lehetőségeket sem aknázta ki. Kandó viszont tovább folytatta kutatásait. A megoldandó probléma lényege az volt, hogy a vasút villamosítást olyan rendszerben kell végrehajtani, amelyben ugyanazt az áramot lehet felhasználni, amely az egyéb fogyasztás céljaira a közhasználatú erőművekben bárhol rendelkezésre áll.

Az 50-es periódusú, ipari váltakozó áram közvetlen felhasználását a Kandó által kidolgozott fázisváltós mozdony tette lehetővé. A rendszer lényege a mozdonyon elhelyezett forgó gép, amelyet az egyfázisú, 16 kV-os, munkavezetékről vett áram táplál és amely mint szellemesen egybeépített egyfázisú szinkron motor és háromfázisú generátor egyrészt a primér oldalon egységnyi teljesítmény tényezővel dolgozik, másrészt állandó maximális hatásfokkal háromfázisú áramot szolgáltat a hajtó indukciós motor számára.

A fázisváltós rendszer első, 2700 lóerős próbamozdonya 1923. október 31-én futott végig az e célra ideiglenes felszereléssel ellátott Budapest Nyugati pályaudvar és Alag közötti fővonalszakaszon. Az 1924. évi, Londonban tartott Első Energia Világkonferencián már a rendszer életképességét kétségtelenül igazoló eredményekről számolhatott be Verebély László, Kandó munkatársa. A szerény alagi próbaüzem egyszerre az érdeklődés középpontjába került. Szakértők, külföldi vasutak és gyárak képviselői keresték fel és tanulmányozták az új rendszert.

A próbamozdonyt további kísérletek alapján 1928-ban átalakították. Harminckét Kandó-féle fázisváltós mozdonnyal kezdték meg a menetrendszerű üzemet 1932 őszén az első magyar villamosított pályán: a Budapest-Hegyeshalom vonalon, 1934 októberében pedig a villamos vontatás vette át a hegyeshalmi vonal egész forgalmát. Ezen a téren Magyarország két évtizeddel előzte meg a hasonló külföldi törekvéseket.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók, Zrínyi, Budapest, 1958)

Október 31-én történt

Ma van a reformáció napja annak emlékére, hogy a hagyomány szerint 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét.

Martin Luther (1483-1546) clouant a la porte de l'eglise du chateau de Wittenberg en allemagne ses 95 theses sur le pouvoir et l'efficacite des indulgences le 31 Octobre 1517. Gravure 19e siecle, colorisee. ©PrismaArchivo/Leemage (Photo by leemage / Leemage via AFP)
Luther Márton kifüggeszti a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit, 19. századi színezett metszet. Fotó: Leemage via AFP

Ünnep

A reformáció emléknapja – Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
Regensburgi Szent Wolfgang ünnepe – A sváb származású püspök jótékonyságával kiérdemelte a „Nagy Alamizsnás” nevet
Takarékossági világnap – A világ takarékpénztárainak 1924. október 31-én tartott első kongresszusa Milánóban döntött megtartásáról.
A városok világnapja – Az ENSZ Közgyűlése 2013-ban október 31-ét A városok világnapjává nyilvánította. Bővebben lásd az OSZK honlapján.
Halloween ünnepe – A mindenszenteket, november 1-jét megelőző naphoz kapcsolódik az Egyesült Államokból indult, angolszász eredetű halloween ünnep október 31-én.

Október 31-én történt

1471 Hunyadi Mátyás elzálogosítja Sopron városát 10 400 aranyforintért III. Frigyes német-római császárnak.
1512 Michelangelo Buonarroti elkészül a vatikáni Sixtus-kápolna mennyezetfreskójának megfestésével.
1517 Luther Márton Wittenbergben kihirdette a búcsúcédulával kapcsolatos visszaélésekkel szemben írott 95 tételét.
1784 Kirobbant a század legnagyobb erdélyi parasztfelkelése, amely a két vezető, Ion Cloşca és Nicolae Horea 1785. február 28-án végrehajtott kivégzésével ért véget.
1854 Giuseppe Verdi A trubadúr című operájának ősbemutatója a pesti Nemzeti Színházban.
1864 Nevada lett az USA 36. állama.
1883 A budapesti Kálvin téri Teológia épületében megalakult a Keresztyén Ifjúsági Egyesület.
1897 Megrendezték Budapesten az első nemzetközi labdarúgó-mérkőzést.
1915 Megnyílt Budapest első mozipalotája, a Royal Apolló az Erzsébet körúton.
1918 Budapesti otthonában meggyilkolták gróf Tisza István volt miniszterelnököt.
1923 A Kandó Kálmán gépészmérnök által kifejlesztett villanymozdony megtette első útját. További részletek az OSZK honlapján.
1956 Kiszabadították felsőpetényi fogságából Mindszenty József hercegprímást, esztergomi érseket.
1992 II. János Pál pápa a katolikus egyház nevében rehabilitálta Galileo Galilei olasz tudóst.
1999 A Vatikán és a Lutheránus Világszövetség a reformáció napján Augsburgban aláírta a megigazulásról szóló közös nyilatkozatot, amely elsimította a lutheránusok és katolikusok egyik központi, a nyugati egyházszakadáshoz nagymértékben hozzájáruló hitvitáját.
2011 Az ENSZ számításai szerint megszületett a Föld hétmilliárdodik polgára.

Október 31-én született

1424 I. Ulászló, Magyarország királya (1440–1444)
1632 Jan Vermeer Van Delft németalföldi festő, a flamand iskola kiemelkedő alkotója
1869 Jámbor Lajos építész, a magyar szecessziós építészet jeles alakja, Lechner Ödön építészeti formavilágának egyik továbbvivője. Részletesebb életrajzért és pályaképért érdemes felkeresni az OSZK honlapját.
1795 John Keats angol költő, az angol romantikus költészet kiemelkedő alakja
1892 Pünkösti Andor magyar színikritikus, rendező, színházigazgató
1901 Dallos Sándor József Attila-díjas író
1903 Pásztory Ditta zongoraművésznő, érdemes művész
1912 Szentágothai János Kossuth- és állami díjas anatómus, akadémikus, neurobiológus, a magyar agykutatás egyik legnagyobb alakja
1927 Galsai Pongrác magyar író, szerkesztő
1929 Bud Spencer olasz színész, a Piedone-filmek sztárja
1944 Pásztory Zoltán Kossuth-díjas dobos, az Illés-együttes tagja
1946 Stephen Rea ír színész
1948 Kerek Ferenc Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, konzervatóriumi igazgató
1950 Zaha Hadid Pritzker-díjas iraki származású brit építész, a díj első női nyertese
1956 Antal Olga színésznő
1965 László Zsolt Jászai Mari-díjas színész
1970 Szmrecsányi Boldizsár Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész
1975 Mészáros Máté Jászai Mari-díjas magyar színész

Október 31-én halt meg

1893 Akin Károly fizikus, akadémikus, a levelezőlap feltalálója
1897 Miller Albert, a magyar és az európai tudománytörténet jeles alakja, egy fontos területmérési eszköz, a planiméter feltalálója

1818. február 16-án született Tápiószelén. 1837 és 1840 között a híres selmecbányai akadémián tanult bányászatot és kohászatot – ez a két mérnöki terület akkor még nem vált külön. Az ausztriai sóbányáknál szerzett gyakorlatot, majd 1847-ben visszakerült alma materébe, ahol a geometria-építészet tanszék tanára, majd tanszékvezetője lett. A szabadságharc szakította félbe itteni karrierjét, 1848-ban Leobenbe távozott, és az ottani bányászati-kohászati akadémián tanított 1872-ig. Geodéziai elméleti munkássága nemzetközi jelentőségű, mivel 1855-ben Jakab Amslerrel egyidejűleg, de tőle függetlenül találta fel és szabadalmaztatta a poláris és ortogonális rudas planimétert, a terület mérésére szolgáló fontos eszközt. További találmányai: a kompenzáló poláris planiméter és a gömbplaniméter; ez utóbbinak elvét is ő dolgozta ki. Számos publikációját német nyelven tette közzé – akkoriban a műszaki élet szaknyelveként ezt használták a Monarchiában. Forrás: OSZK.

1918 Egon Schiele osztrák festő
1926 Harry Houdini magyarországi születésű amerikai bűvész, illuzionista, szabadulóművész
1930 Szabolcska Mihály költő, az MTA tagja
1968 Szentpál Olga táncpedagógus, érdemes művész
1983 George Halas amerikai amerikaifutball-játékos, a sportág történetének egyik úttörője
1984 Indira Gandhi indiai politikus, 1966–77-ben, majd 1980–84-ben miniszterelnök
1993 Federico Fellini tiszteletbeli Oscar-díjas olasz filmrendező, forgatókönyvíró
2002 Raf Vallone olasz színész, filmszínész
2011 Albert Flórián, az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, edző, a nemzet sportolója
2017 Kukely Júlia Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő, szoprán
2020 Sean Connery Oscar-díjas skót színész, James Bond első megszemélyesítője

#eztörténtma