Szeptember – Szent Mihály – Őszelő – Földanya hava
Kovács György születésnapja – 1925
KOVÁCS GYÖRGY (Budapest, 1925. szeptember 24. – Budapest, 1988. április 21.) hidrológus a budapesti műegyetemen szerzett diplomát 1947-ben. Különféle tervezőintézeteknél dolgozott, majd a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet (VITUKI) igazgatója, később főigazgatója lett. A műtárgytervezéssel kapcsolatos hidrológiai és hidraulikai, valamint talajmechanikai és mérnök-geológiai kérdésekkel foglalkozott. Különösen jelentős kutatási eredményeket ért el a szivárgó vízmozgás tanulmányozása során, egyik legfontosabb műve A szivárgás hidraulikája címmel 1972-ben jelent meg. Tudományszervező tevékenységét többek között a Magyar Hidrológiai Társaság titkáraként illetve az MTA Hidraulikai Bizottságának elnökeként fejtette ki.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Magyar Életrajzi Lexikon)
Faller Jenő születésnapja – 1894
FALLER JENŐ (Selmecbánya, 1894. szeptember 25. – Sopron, 1966. december 23.): bányamérnök, szakíró, múzeumalapító. Oklevelét a selmecbányai bányászati és erdészeti főiskolán szerezte. 1919-től Tatabányán a Magyar Általános Kőszénbánya Rt.-nél, 1922-től a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi bányászatánál működött. Ő irányította azokat a földtani kutatásokat, amelyek révén a nagyegyházi és dudari szénmedencék ismertté váltak. 1929-től Várpalotán üzemvezető, 1940-től Bánfalván igazgató, ahol az észak-magyarországi bányászatban elsőként alkalmazta a frontfejtést, 1946-tól Várpalotán a dunántúli szénbányászati kerület vezetője, 1948–49-ben az ottani szénipari központ vezérigazgatója, 1950-től a nehézipari műszaki egyetem docense Sopronban. 1957-ben élete fő művének eredményeképpen nyílt meg Sopronban a Központi Bányászati Múzeum. A bányamérnöki kar Miskolcra költözése után az általa nemzetközi jelentőségűvé fejlesztett múzeum igazgatója. Tanulmányaiban, amelyek száma a háromszázat meghaladja, elsősorban a magyar bányászat múltjával foglalkozott. Szaktanácsaival elősegítette a rudabányai, az ajkai és a salgótarjáni bányászati múzeumok létesítését. Helytörténeti monográfiái is jelentősek.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar életrajzi lexikon MEK; Évfordulóink 1994. MTESZ)
Süss Nándor születésnapja – 1848
SÜSS NÁNDOR(Marburg, 1848. szeptember 25. – Budapest, 1921. április 1.): műszerész, a magyar finommechanikai ipar megalapítója. Régi mechanikus család sarja, 1876-ban a kolozsvári egyetem meghívására jött Magyarországra, az Egyetemi Mechanikusi Állomás megszervezésére és vezetésére. 1884-ben „a műmechanikának Magyarországon való elterjesztése céljából” Budapesten létesített Állami Mechanikai Tanműhely országos mechanikusa és vezetője. 1890-ben a Calderoni céggel kötött megállapodást a műhely készítette műszerek eladására és általában az intézet kereskedelmi teendőinek ellátására. 1900-ban a tanműhely megszűnt és Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai Intézet elnevezéssel magánvállalattá lett, majd 1918-ban igazgatása mellett részvénytársasággá alakult. Ebből fejlődött ki a későbbi Magyar Optikai Művek (MOM). Termékeny konstruktőr, nagy képzettségű műszerész és kiváló oktató volt. Intézetének hírét leginkább az Eötvös-inga alapozta meg, melyből az első példány 1890-ben készült. Villamosbaleset áldozata lett.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar Tudománytörténeti Intézet MATI; Magyar életrajzi lexikon MEK)
Tóth Mike Mihály születésnapja – 1838
TÓTH MIKE MIHÁLY (Őr, 1838. szeptember 25. – Kalocsa, 1932. október 3.) jezsuita tanár, természettudós, az első magyar fényképezésről szóló könyv (A fényképészet titkai, 1875, Szatmár) szerzője 16 évesen lépett a rendbe és 1868-ban szentelték pappá. Nyelvészeti, bölcseleti és természettudományi tanulmányait Baumgartenben, Pozsonyban és Innsbruckban végezte. Kisebb kitérőkkel a kalocsai gimnáziumban tanított természetrajzot valamint német, francia és olasz nyelvet. Elsősorban az ásványtan érdekelte; 1882-ben jelent meg Magyarország ásványai című könyve, de ezen a területen legátfogóbb műve: Az összes ásványok jegyzéke és rövid jellemzése kéziratban maradt. Széleskörű érdeklődésére, aktivitására jellemző, hogy könyvet jelentetett meg a mikroszkópról, a fényképezésről, közép-európai és spanyolországi építészeti alkotásokról, de írt szépirodalmi és vallási műveket is és Kalocsán meteorológiai állomást valamint diáktűzoltóságot szervezett. Foglalkozott az aszállyal és az Alföld fásításának kérdéseivel. 64 évi szolgálat után, 92 évesen vonult nyugalomba. Számos újságban, folyóiratban jelentek meg rendszeresen publikációi – ezek egy része Eőri László név alatt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988)
Szeptember 25-én történt
1931-ben ezen a napon mutatták be az első magyar hangosfilmet, A kék bálványt Budapesten, a Royal Apollo moziban. Lázár Lajos rendező alkotásában a női főszerepet a 17 éves Rédey Nelly játszotta, aki korábban ismeretlennek számított a filmes világban. A férfi főszereplő a következő évtizedek férfiideálja, Jávor Pál volt.
Részlet A kék bálvány című filmből. Fotó: Színházi Élet via Arcanum
A gyógyszerészek világnapja – a Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetség kezdeményezésére rendezik meg, Magyarországon 2015-től tartják.
Az európai edzők napja – a Nemzetközi Edzői Tanács kezdeményezésére az Európai Sporthét keretében rendezik meg.
Az iskolatej világnapja – Szeptember utolsó szerdája az iskolatej világnapja, amelynek megtartását az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kezdeményezte.
Szeptember 25-én történt
1066 A Stamford Bridge-i csatában az angolszászok legyőzték az Angliára támadó dánokat.
1212 II. Frigyes német-római császár megerősítette I. Ottokár 1198-ban felvett cseh királyi címét, őt és utódait önálló uralkodónak ismerte el, ezzel létrejött a független cseh királyság.
1555 Németországban megkötötték az augsburgi vallásbékét, amely egy időre véget vetett a német katolikusok és lutheránusok küzdelmének.
1789 Az amerikai Kongresszus elfogadta az alkotmány első tíz kiegészítését; a Bill of Rights garantálta az állampolgárok alapvető jogait.
1873 Első alkalommal tartottak helyhatósági választásokat az egyesített Budapesten.
1931 Budapesten a Royal moziban bemutatták az első magyar hangosfilmet, A kék bálványt.
1932 Budapesten felavatták Erzsébet királyné monumentális emlékművét az Eskü (ma Március 15.) téren.
1972 Norvégiában népszavazáson utasították el a csatlakozást az Európai Közösségekhez.
1977 Mintegy 4200 ember részvételével megtartották az első Chicago Marathont.
1978 A Pacific Southwest Airlines Boeing 727-es utasszállító repülőgépe a kaliforniai San Diego repülőterén leszállás közben összeütközött egy Cessna 172 típusú géppel, és lakott házakra zuhant: a 144 áldozat között néhány ottani lakos is volt.
1997 A Hágai Nemzetközi Bíróság Bős–Nagymaros ügyében közzétett határozata szerint Magyarországnak nem állt jogában, hogy 1989-ben felfüggessze a 12 évvel korábban kötött szerződést, majd 1992-ben végleg felmondja azt. Csehszlovákia ugyancsak megsértette a szerződést, amikor az úgynevezett C variáns megépítésével egyoldalúan elterelte a Dunát.
2016 Megkezdte működését Kínában a világ legnagyobb egytányéros rádiótávcsöve, az 500 méter átmérőjű Aperture Spherical Telescope (FAST).
2021 A történelemben először ültettek be génmódosított disznóvesét egy agyhalott ember szervezetébe, anélkül hogy a szerv kilökődött volna.
Szeptember 25-én született
1657 Thököly Imre, Felső-Magyarország és Erdély fejedelme, a Habsburgok elleni harc egyik vezéralakja
1683 Jean-Philippe Rameau francia barokk zeneszerző
1838 Tóth Mike Mihály jezsuita tanár, természettudós
Az első magyar fényképezésről szóló könyv (A fényképészet titkai, 1875, Szatmár) szerzője 16 évesen lépett a rendbe, és 1868-ban szentelték pappá. Nyelvészeti, bölcseleti és természettudományi tanulmányait Baumgartenben, Pozsonyban és Innsbruckban végezte. Kisebb kitérőkkel a kalocsai gimnáziumban tanított természetrajzot, valamint német, francia és olasz nyelvet. Elsősorban az ásványtan érdekelte; 1882-ben jelent meg Magyarország ásványai című könyve, de ezen a területen legátfogóbb műve, Az összes ásványok jegyzéke és rövid jellemzése kéziratban maradt. Széles körű érdeklődésére, aktivitására jellemző, hogy könyvet jelentetett meg a mikroszkópról, a fényképezésről, közép-európai és spanyolországi építészeti alkotásokról, de írt szépirodalmi és vallási műveket is, és Kalocsán meteorológiai állomást, valamint diáktűzoltóságot szervezett. Foglalkozott az aszállyal és az Alföld fásításának kérdéseivel. 64 évi szolgálat után, 92 évesen vonult nyugalomba. Számos újságban, folyóiratban jelentek meg rendszeresen publikációi – ezek egy része Eőri László név alatt. 1932. október 3-án hunyt el Kalocsán. Forrás: OSZK
1848 Süss Nándor műszerész, a Magyar Optikai Művek (MOM) elődjének megalapítója. Ezen a linken további érdekességeket tudhatunk meg róla.
1888 Pósta Sándor olimpiai bajnok vívó
1894 Faller Jenő bányamérnök, szakíró, múzeumalapító. Életéről részletesen az OSZK honlapján olvashatunk.
1897 Rákóczi János cukrász és mesterszakács
1897 William Faulkner Nobel-díjas amerikai író
1903 Mark Rothko amerikai absztrakt festő
1906 Dmitrij Sosztakovics szovjet-orosz zeneszerző
1920 Szergej Bondarcsuk Oscar-díjas szovjet-orosz színész és filmrendező
1923 Németh István Munkácsy Mihály-díjas bútortervező, Ybl Miklós-díjas belsőépítész, érdemes és kiváló művész
1925 Kovács György hidrológus, aki jelentős kutatási eredményeket ért el a szivárgó vízmozgás tanulmányozása során. Részletesebben itt olvashatunk róla.
1930 Ungvári Tamás Széchenyi-díjas író, kritikus, műfordító
1932 Glenn Gould kanadai zongoraművész
1943 Csomós Mari Kossuth-díjas színésznő, a nemzet színésze
1944 Michael Douglas Oscar-díjas amerikai színész, producer
1949 Pedro Almodóvar Oscar-díjas spanyol filmrendező
1964 Carlos Ruiz Zafón spanyol író
1968 Will Smith Oscar-díjas filmszínész, Grammy-díjas amerikai rapper
1969 Catherine Zeta-Jones Oscar-díjas walesi színésznő
1976 Nagy Ervin Jászai Mari-díjas színész
1983 Varga Dániel olimpiai bajnok vízilabdázó
1984 Virágh András Gábor Erkel Ferenc- és Junior Prima díjas orgonista, zeneszerző
Szeptember 25-én halt meg
275 Aurelianus római császár
1849 id. Johann Strauss osztrák zeneszerző és karmester
1928 Richard F. Outcault amerikai rajzoló, az első képregény, a Yellow Kid alkotója
1943 Adolf Lendl zoológus, akadémikus, a budapesti Állat- és Növénykert egyik újjászervezője, majd igazgatója
1958 John B. Watson amerikai pszichológus, a behaviorizmus (viselkedés-lélektan) megalapozója
1958 Vígh Gyula geológus, paleontológus, számos magyar város vízellátásának vízföldtani feltérképezője. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1970 Erich Maria Remarque német író
1971 Mészáros Kálmán orvos, afrikai vadászatok résztvevője és leírója, az etióp császár vadásztársa és orvosa. Ezen a linken részletesen olvashat életútjáról.
1972 Érdi Krausz György mérnök, geodéta, térképész, területtartó vetület kidolgozója. Életéről és tevékenységéről itt olvashatunk.
1978 Antal István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, érdemes művész
1979 Ignácz Rózsa erdélyi származású író, műfordító, színésznő
1983 III. Lipót belga király
1989 Lehel György Kossuth-díjas karmester
2003 Franco Modigliani Nobel-díjas olasz–amerikai közgazdász
2007 Gaál István Kossuth-díjas filmrendező, operatőr, a magyar mozgókép mestere
2009 Bujtor István Balázs Béla-díjas színész, rendező, színigazgató, filmrendező, producer és forgatókönyvíró
2021 Baksa-Soós János énekes, képzőművész, performer, az egykori Kex együttes énekese, a magyar underground meghatározó alakja
