1956-os forradalom és szabadságharc
A nap, amikor elnémították a múzsákat
1956. november 4-én a kivonuló szovjet csapatok helyett újabbak törtek be, leverték a szabadságharcot, s utat nyitottak a brutális megtorlásnak.
Lázadás, ellenállás, forradalom
Forradalmi válogatás a kettős nemzeti ünnepünkre, az 1956-os forradalom kitörésének és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napjára a Cinegón.
Film készült két hősről, akit elválasztott és összeköt 1956
Egyedi és hiánypótló megközelítésben dolgozta fel két egykori fiatalember ’56-os történetét a Wolframe Filmproduction. Az Őszi március 1956 – „Az ifjú szíve lánglobogva ég” című film alkotói eddig fel nem dolgozott történetet filmesítettek meg a vidéki 56-os eseményeket és az onnan eredeztethető személyes sorsfordulatokat dokumentálva.
A forradalom mozgóképekben, avagy a legjobb 1956-ról szóló filmek
A forradalom idején a Corvin mozi betűképén, a filmszínház bejárata fölött ott lógott egy lyukas zászló. Volt tehát vászon, talán a pesti srácok képzeletében vetítettek is rá egy filmet, a szabadságról.
Forradalmi kiállítás a Terror Háza előtt
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója kapcsolódóan ingyenesen megtekinthető, kétnyelvű (magyar-angol) szabadtéri tablókiállítás várja október 21-től a Csengery utcában mindazokat, akik szeretnék megismerni az 1956-os forradalom és szabadságharc legfontosabb eseményeit. Huszonharmadikán a múzeumban sem kérnek belépőjegyet.
Ragyogj sírom felett: 1956 az irodalomban
A szabadság iránti vágy jegyében jelentek meg a szamizdatok, melyek olyan irodalmi alkotások, amiket a cenzúra ellenében is kiadásra bocsátottak. A következőkben az ’56-os forradalom szamizdathagyományába pillantunk bele.
Ha megértem, hogy mit jelent az, hogy nincs szabadság, akkor tudom ábrázolni
Vajon hiba vagy erény az, amikor egy operatőrnek felismerhető a stílusa? Az Árva alkotójával megértésről, a színészekkel való szoros együttműködésről és a filmre való forgatás szépségéről beszélgettünk.
Haza az időben – ’56 szabadsága
„Sokan közülünk 1848-ban élnek, az a hazájuk, másoknak a kuruckor, vagy a betyárvilág, vagy Mátyás ideje. Az én időbeli hazám 1956 októberétől 1989 karácsonyáig tart, én annak az országnak vagyok az állampolgára” – Szőcs Géza
1956 vidéki történetei október 23-án a Skanzenben
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum idén is különleges programokkal és díjmentes belépéssel várja látogatóit. Az október 23-i rendezvény a forradalom vidéki eseményeire, a hétköznapi emberek sorsára és az ötvenes évek mindennapjaira irányítja a figyelmet.
Nagy László életét végigkísérte a szorongás és a halálfélelem
Száz éve, 1925. július 17-én született Nagy László Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, az 1945 utáni költőnemzedék emblematikus alakja, A nap jegyese, A vasárnap gyönyöre és a Jönnek a harangok értem című verseskötetek szerzője.
Király Béla élettörténetét Rejtő Jenő tudta volna a legjobban megírni
Hős kérdőjelekkel? Sármőr szerencselovag? Hogyhogy mindent túlélt? Eörsi László példás fegyelemmel próbál rendet tenni Király Béla életrajzában, talán a dolgok természetéből következően csak részleges sikerrel.
Darvas Iván a közéleti szerepektől sem riadt vissza
Száz éve, 1925. június 14-én született Darvas Iván kétszeres Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze, akit – számos emlékezetes színpadi alakítása mellett – többek között a Szerelem, a Liliomfi, a Hideg napok, A tizedes meg a többiek és az Egy szerelem három éjszakája című filmekben láthattunk.
A Varsói Szerződés főként a szocializmust védelmezte a tagállamaiban
Hetven éve, 1955. május 14-én írták alá a lengyel fővárosban a Varsói Szerződés, a közép- és kelet-európai szocialista országok katonai-védelmi szervezetének létrehozásáról szóló megállapodást. A szövetséget harminchat éves fennállás után, 1991. július 1-jén nyilvánították megszűntnek a tagállamok.
Magyarország utolsó hercegprímása egész életében a zsarnokság ellen küzdött
Ötven éve, 1975. május 6-án halt meg Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása, aki egész életében a zsarnokságok ellen küzdött: a harmincas években Gömbös Gyula diktatórikus törekvéseivel és a nyilaskeresztes mozgalommal, a második világháború után a kommunista vezetők diktatúrájával állt szemben.
Háy Gyula a leggyengébb darabjáért kapott Kossuth-díjat
Százhuszonöt éve, 1900. május 5-én született Háy Gyula Kossuth-díjas drámaíró, műfordító, akinek olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Tiszazug, a Mohács, az Attila éjszakái, az Isten, császár, paraszt, illetve a Színhely: Budapest, Idő: Tíz év előtt.