Bartók Béla
Március 25-én történt
„A népzene a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni” – fogalmazta az 1881. március 25-én született – és 1945-ben elhunyt – posztumusz Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, Bartók Béla.
Hírmozaik – március 12.
A kékszakállú herceg vára Lőkösházán, Dénes Viktor rövidfilmje, Budapest Táncfesztivál, Ős-P. Box-koncert, Kecskeméti Tavaszi Fesztivál, rövidfilmes pályázat, kezdő kincsvadászok, nyílik a Citadella.
Az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat „a cimbalom Liszt Ference”
Száznegyven éve, 1886. február 28-án született Rácz Aladár cimbalomművész, aki saját kezűleg építette át a hangszerét, klasszikus hangszerré avatta a cimbalmot, megalapította a Zeneakadémia cimbalom tanszakát, és akit Camille Saint-Saëns „a cimbalom Liszt Ferencének” nevezett.
Hatvan zeneszerző 250 művének ősbemutatóját vezényelte a száz éve született Lehel György
Száz éve, 1926. február 10-én született Lehel György Kossuth-díjas karmester, aki több évtizeden át állt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának élén. Koncertjeinek száma meghaladta a kétezret, és mintegy ötven hanglemezfelvételt készített.
A magyar dalszerzést ünnepli az Artisjus bookazinja
Mit tanulhat az AI Bartóktól és Kodálytól? És mit jelent ma dalszerzőnek lenni, amikor a zeneipar, a technológia és az emberi figyelem is újraíródik? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a dalszerzők napjára, október 8-ra megjelenő Dalszerző bookazin, az Artisjus különleges kiadványa, amely azt ünnepli, hogy 2025 a magyar dalszerzés éve.
Játszhatatlannak ítélték Bartók Béla egyetlen operáját
Nyolcvan éve, 1945. szeptember 26-án hunyt el New Yorkban Bartók Béla, a múlt század egyik legnagyobb komponistája, népzenekutató, zongoraművész, zenepedagógus, a Cantata Profana, az Allegro barbaro, A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin szerzője.
Keller András: Bartók szellemisége mentheti meg Európa jövőjét
Nagyszabású fesztivállal indul a Concerto Budapest évada a BMC-ben és a Zeneakadémián: szeptember 26. és 28. között a zenekar a Magyar Kincsek Ünnepét Bartók Bélának szenteli, a zeneszerző halálának 80. évfordulója alkalmából. A háromnapos fesztivál a Bartók-életmű páratlan keresztmetszetét mutatja be a Concerto Budapest és hazai zenei élet legkiválóbb szólistái - Balázs János, Baráti Kristóf, Berecz Mihály, Kelemen Barnabás, Perényi Miklós, Ránki Fülöp, Szűcs Máté és a Keller Quartet, az Angelica Leánykar, Vörös Szilvia, Sebestyén Miklós - közreműködésével. A fesztivál gondolatiságáról Keller András Kossuth- és Prima Primissima-díjas hegedűművészt, karmestert, a Concerto Budapest főzeneigazgatóját kérdeztük.
Kalandos út vezette a zenei pályára az első magyar Grammy-díjast
Sorozatunkban azokat a nagy elsőket mutatjuk be, akik példátlan teljesítményeikkel új szintre emelték a magyar kultúrát. Ezúttal Solti Györgyöt, az első magyar Grammy-díjast ismerhetjük meg közelebbről.
Szent István zenei értelemben is államalapító volt
Körmendy Zsolt – mint ő nevezi magát – zeneközvetítő. A KaposFesten tartott két előadása alapján úgy gondoltuk, ha valaki, ő képes lesz elmagyarázni, mit jelent az, hogy egy zene magyar.
Bartók-fesztivállal nyitja az évadot a Concerto Budapest
Nagyszabású fesztivállal indul a Concerto Budapest következő évada a BMC-ben és a Zeneakadémián: a szeptember 26. és 28. között megrendezendő programsorozat keretében a zenekar a Magyar Kincsek Ünnepét a zeneszerző halálának 80. évfordulója alkalmából Bartók Bélának szenteli.
Bartók Béla erősíti a magyar–román kulturális kapcsolatokat
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén uniós támogatással – közölte Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester a Csongrád-Csanád vármegyei kisvárosban kedden.
Fókuszban Bartók, Kurtág és a nagy mesterek öröksége
A következő szezon a Concerto Budapest zenekar történetének egyik legsokszínűbb, legizgalmasabb időszaka lesz: Bartók Béla és Kurtág György jubileuma, változatos koncertprogramok, új fesztiválok, kivételes szólisták várják a közönséget. A budapesti hangversenyek mellett vidéki és nemzetközi fellépések is színesítik majd az évadot.
Néma zongora, minimozi és körösfői fabútorok mesélnek Bartókról
A Csalán út 29. szám alatti villa, Bartók Béla utolsó magyarországi lakhelye egyszerre emlékhely, koncertterem és múzeum.
Mit rejt a kékszakállú herceg vára?
Bartók Béla Balázs Béla szövegkönyvére írott operája, A kékszakállú herceg vára, illetve a két alkotó személyisége, a két művész életútja, jelleme és a nőkhöz való viszonya lesz a témája az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Művészet és pszichoanalízis című sorozata május 30-i előadásának, ahol Rózsa Ildikó pszichoanalitikust hallgathatják majd meg az érdeklődők.
Weiner Leó művészetét választékos ízlés és biztos kéz jellemezte
Száznegyven éve, 1885. április 16-án született Budapesten Weiner Leó kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus, akinek különösen a kamarazene-oktatás volt a szívügye. Weiner Leó a múlt századi zene konzervatív ágának volt a képviselője, aki a dallam és harmónia fontosságát hangsúlyozta.
Herbie Hancock előszeretettel lépi át a műfaji határokat
Április 12-én ünnepli nyolcvanötödik születésnapját Herbie Hancock Oscar- és többszörös Grammy-díjas amerikai jazz-zongorista és zeneszerző, a nemzetközi jazznap kezdeményezője. A jazzben ő alkalmazott először szintetizátort, és olyan világsztárokkal zenélt együtt, mint Miles Davis, Wayne Shorter, Chick Corea, Pat Metheny és Carlos Santana.