Csók István
Csók István impresszionistának mondta magát, de inkább az életöröm festője volt
Százhatvan éve, 1865. február 13-án született Csók István kétszeres Kossuth-díjas festőművész, a modern magyar plein-air festészet egyik jeles képviselője, akire hosszú élete alatt számos művészeti stílus hatott, de minden irányzat, melyet magába olvasztott, sajátosan egyéni lett.
Február 13-án történt
1917-ben ezen a napon tartóztatták le kémkedés vádjával Párizsban Mata Harit, majd – bár nem voltak egyértelmű bizonyítékok arra, hogy a németeknek kémkedett – halálra ítélték és 1917. október 5-én kivégezték. A holland táncosnő személye alaposan megmozgatta a filmkészítők fantáziáját: 1920-ban Asta Nielsen, 1931-ben Greta Garbo, 1964-ben Jeanne Moreau, 1972-ben Gábor Zsazsa, 1985-ben pedig Sylvia Kristel főszereplésével forgattak filmet róla.
Február 1-jén történt
„Az ember, aki sohasem nevet” – így hívták a nevettetés egyik halhatatlanjának, a burleszk klasszikusának tartott Buster Keatont, aki 1966-ban ezen a napon hunyt el. A némafilmkorszak egyik legkiválóbb komikusát – aki színész, humorista, rendező, forgatókönyvíró és producer is volt – 1999-ben az Amerikai Filmintézet a klasszikus hollywoodi filmgyártás 21. legnagyobb férfi filmszínészeként rangsorolta.
A felújított cecei Csók István Emlékházban a művész alkotásai
Festői tájképek, virágcsendéletek, színgazdag népviseletbe öltözött sokác nők, önarcképek és csodálatosan megmunkált bútorok várják a látogatókat Cecén, a Csók István Emlékházban.
Szoboravató, kiállítások, múzeumpedagógia - sikeres a Csók Emlékév
Koszorúzással, szoboravatóval, állandó és vándorkiállításokkal, emlékérmével, szakmai konferenciával, kerekasztal-beszélgetéssel és múzeumpedagógiai programokkal az egész ország egy emlékév keretében rója le tiszteletét Csók István előtt.