évforduló
Szeptember 16-án történt
„Nem elég magyarnak lenned, tehetségre is szükség van” – fogalmazta az 1893. szeptember 16-án született magyar születésű angol filmrendező és producer, Korda Sándor. Az Alexander Korda néven is ismert művész 1914-től készített filmeket, 1919-ben elhagyta Magyarországot, majd Bécsben és Berlinben folytatta a filmgyártást. Sikerei megnyitották számára az utat Hollywoodba, de néhány év múlva visszatért Európába. Végül Londonba költözött és itt telepedett le. Őt tartják a brit filmgyártás megteremtőjének, ő az első filmrendező, akit lovagi rangra emeltek.
Tommy Lee Jones nem fél rosszfiúkat játszani, mert az életében úgyis jónak kell lennie
Szeptember 15-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Tommy Lee Jones Oscar-díjas amerikai színész, rendező, akit többek között a Sötét zsaruk, A hóhér dala, a Mindörökké Batman, a Nem vénnek való vidék, a JFK – A nyitott dosszié és az Amit még mindig tudni akarsz a szexről című filmekben láthattunk.
Szeptember 15-én történt
A ma hetvenharmadik születésnapját ünneplő Bordán Irén Jászai Mari-díjas színművész a 70-es évek elejétől játszik színpadon, majd néhány évvel később a filmvásznon is megjelent, ahol vonzó külseje, szép orgánuma és visszafogott játékstílusa kiválóan érvényesült. Olyan jelentős alkotásokban szerepelt, mint a Holnap lesz fácán, a Naplemente délben és Az idők kezdetén. A ʼ80-as évek elején az Egyesült Államokba költözött, de a színészettel ott sem hagyott fel. Az ezredforduló után tért vissza Magyarországra, ahol ismét vállalt színházi és filmes szerepeket.
Szeptember 14-én történt
„Azokon a reggeleken, amikor tudom, hogy este nehéz feladatom lesz, úgy is ébredek, hogy szorongok az előadás miatt. Azután jólesik, amikor sikerül teljesítenem. Számomra a színház már nem a gyermeki, felhőtlen állapotot jelenti. Nagy a felelősség, de azért sokszor tud könnyed és örömteli is lenni a játék. A közeget magát szeretem. A színészlét ad egyfajta gyermeki állapotot” – fogalmazta a ma negyvenhat éves Jordán Adél színművész, akit többek között a Katona József Színház előadásaiban, illetve a Nyitva és a Dumapárbaj című filmekben láthattunk.
Szeptember 13-án történt
„Csak úgy lehet egy fiatal kezdőből igazán színész, ha sokat játszik, ha sokat dolgozik, ha foglalkoztatják. Tehát nem az az elsőrendű kérdés a számára, hogy milyen rangot tölt majd be holnapután a szakmában, vagy hogy melyik öltözőben fog öltözni, és kikkel, hanem okvetlen azt a színházat keresi meg, ahol a legtöbbet tudják foglalkoztatni, ahol a legtöbbféle szerepet eljátszatják vele, és nem skatulyázzák be rögtön az első évben” – fogalmazta a 2014. szeptember 13-án elhunyt Avar István Kossuth- és kétszeres Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze.
Csoóri Sándor munkásságát az irodalmárok és a besúgók is figyelemmel kísérték
Tíz éve, 2016. szeptember 12-én halt meg Csoóri Sándor Kossuth-nagydíjas költő, író, esszéista, a nemzet művésze, a Magyar Demokrata Fórum és a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapító tagja, a Felröppen a madár, a Menekülés a magányból, az Elkártyázott köpeny és a Harangok zúgnak bennem című kötetek szerzője.
Szeptember 12-én történt
„A színház egyéni műfaj, de a saját teljesítményünkhöz kell a közösségi munka. Mindez pedig valamilyen szinten összeköt minket, de otthon is kell dolgozni, nem csak a színházban. Ha bennem nincs irigység, inkább támogatom, emelem a másikat, akkor szárnyalok én is. Ha lenyomom, akkor süllyedek” – fogalmazta a ma 64. születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, Szabó Sipos Barnabás, akit többek között az Arany János Színház és a Győri Nemzeti Színház előadásaiban, illetve a 129 és a Radics Béla, a megátkozott gitáros című filmekben láthattunk.
Szeptember 11-én történt
„Alapelvárás, hogy minél emberibben és mélyebben közelítsem meg azt a személyiséget, azt a figurát, akit nekem játszanom kell aznap este. És kutya kötelességem akár nehéz, akár könnyű ebbe belemászni” – fogalmazta a ma negyvenötödik születésnapját ünneplő Bánfalvi Eszter színésznő, akit többek között az Új Színház, a Centrál Színház, a Merlin Színház, a Nemzeti Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház előadásaiban, illetve a Poligamy, az Isztambul, a Magasmentés, a Senki szigete és A zöld sárkány gyermekei című filmekben láthattunk.
Szeptember 10-én történt
„A mindent együtt egyszerre érzés, a kozmoszt megölelni, karjaimban tarthatni volt mindenkor a dolgozást megindító érzésem. Ennek kifejezését keresem szüntelen” – fogalmazta az 1953. szeptember 10-én elhunyt Kossuth-díjas festőművész, Berény Róbert. A 20. századi magyar képzőművészet egyik meghatározó, avantgárd szemléletű alakja 1911-ben csatlakozott a Nyolcak csoportjához, majd a Tanácsköztársaság idején aktív szerepet vállalt a művészeti életben. 1919 után Németországba emigrált, hazatérése után pedig a nagybányai hagyományokhoz közeledett a festészete.
Szeptember 9-én történt
„A klasszikus zene számomra az életem tartalma, az életem minőségének meghatározó eleme. A zenét a legmagasabb fokon álló művészetnek tartom – bocsásson meg nekem mindenki, én zenész vagyok. A zenének van egy nem verbális dimenziója, ami sem szavakkal, sem képekkel nem adható vissza” – fogalmazta egy interjúban a ma hetvenhetedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Prima Primissima díjas karmester, Fischer Ádám, aki jelenleg is rendszeres vendégkarmestere a világ számos neves operaházának, illetve visszatérő vendége a nemzetközi hírű fesztiváloknak.
Széchenyi és a Red Hot Chili Peppers: ezek voltak az elmúlt ötven év nagy durranásai
Itt van az ősz, itt van újra, indul is a kulturális szezon, lássuk, az elmúlt fél évszázadban mik voltak a legnagyobb durranások Magyarországon.
Akit már kezdőként is az „új Richterként” emlegettek – Ránki Dezső 75
Szeptember 8-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Ránki Dezső kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész, a nemzet művésze, aki több mint fél évszázados pályáján mintegy 3100 koncertet adott és több tucat lemeze nyert díjat.
Szeptember 8-án történt
„A közönség furcsa szerzet. Kiszámíthatatlan. Gyakran a legbonyolultabb kapcsolatokat is megérti, míg máskor a közhelyek igazságát sem fogja fel” – fogalmazta az 1922. szeptember 8-án született – és 1988-ban elhunyt – kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, Tomanek Nándor, akit többek között a Pécsi Nemzeti Színház és a Vígszínház előadásaiban láthattunk. A jellegzetes orgánumú, fanyar humorú és visszafogott játékstílusú művész első filmszerepét az 1960-ban készült Arc nélküli város, az utolsót az 1978-ban bemutatott A ménesgazda című filmben alakította.
Generációkat fakasztott mosolyra, de drámai szerepekben meggyőző volt
Százhuszonöt éve, 1901. szeptember 6-án született Bilicsi Tivadar színész, a nagy nevettető, érdemes és kiváló művész, akit többek között az Ez a villa eladó, Az aranyember, A Noszty fiú esete Tóth Marival, a Két fogoly, a Halálos tavasz, a János vitéz, a 3:1 a szerelem javára című filmekben láthattunk.
Szeptember 7-én történt
„Egy színész akkor tud hiteles lenni a szerepeiben, ha van köze a közvetítendő érzelmekhez. Félreértés ne essék, nem kell gyilkosnak lenni ahhoz, hogy egy ilyen szerepet eljátsszon az ember, de az indulattal vagy épp a dühvel valamiféle köszönőviszonyban kell lenni. Minden esetben igyekszem megkeresni a kapcsolatot és hiteles maradni” – fogalmazta a ma negyvenkilencedik születésnapját ünneplő Lengyel Tamás Jászai Mari-díjas színművész, akit többek között a Víkend, a Szenvedélyes nők, az Így vagy tökéletes és A pokol élővilága című filmekben láthattunk.
Szeptember 6-án történt
„A jól szerkesztett alárendelő összetett mondat azt kívánja meg, s arra tanít, hogy a jelenségeket lemérjük, fontosságukat s egymáshoz való viszonyukat megállapítsuk, a gondolatok kibontakozását, menetét értelmes rend szerint kövessük” – fogalmazta az 1904. szeptember 6-án született – és 1996-ban elhunyt – Széchenyi- és Herder-díjas író, költő, kritikus, műfordító, irodalomtörténész, Keresztury Dezső, akinek számos műve – monográfiája, verseskötete, esszéje, tanulmánya és visszaemlékezése – szabadon hozzáférhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban.