évforduló
Március 5-én történt
„Szeretem a munkámat. Egyáltalán szeretem, amikor magamnak dolgozom. Szeretem a kis műhely szabadságát és rendjét. Egyszerűen azért, mert a kezdetektől a befejezésig mindenért felelős vagyok, közöm van a jóhoz, rosszhoz. Formát adni az alaktalan szürkeségnek: a semmiből teremtek, néha úgy érzem” – fogalmazta az 1925. március 5-én született Munkácsy Mihály-díjas keramikus, Gorka Lívia, aki igazi művészdinasztia tagja: tehetségét édesapjától, Gorka Géza Kossuth-díjas keramikusművésztől örökölte, és fia, Gorka-Focht Géza szintén neves keramikus.
Március 4-én történt
„A színpadra nem Simándy megy fel, hanem Bánk bán” – fogalmazta meg azt, hogy szerinte egy előadóművésznek hogyan kell a közönség elé lépni az 1997. március 4-én elhunyt Kossuth-díjas operaénekes, főiskolai tanár, érdemes és kiváló művész, Simándy József. A leghíresebb magyar tenornak számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa híres operaházaiban és hangversenytermeiben, és itthon is a közönség kedvence volt. Hangja és alakja több nemzedék tudatában összeforrt Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével.
Március 3-án történt
„Nagyon érdekes, hogy sok olyan emberrel találkozom, aki nem az én köreimhez tartozik, és különös élmény, ha valaki megfejti, miről szól, amit csinálok. Sokszor van olyan visszajelzés is, hogy tetszenek a műveim, de nem vinnék haza, nem tudnának együtt élni velük. Magamnak szeretnék megfelelni, ezért aztán nem is tudok megbízásra dolgozni: megfeleltetni egy alkotói gondolatot másoknak, ez nekem nem megy” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvanhetedik születésnapját ünneplő Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, Szurcsik József.
Itt üzemelt az ország első mozgólépcsője, és az első szezonvégi kiárusítást is itt tartották
Száz éve, 1926 márciusában nyílt meg a budapesti Blaha Lujza téren a Corvin Áruház. A nyugati mintára épült áruházban a vásárlás mellett kávézni, ebédelni, gyorsfényképet készíttetni és menetjegyet vásárolni is lehetett, sőt divatbemutatókat és kiállításokat is rendeztek a klasszicizáló épületben.
Március 2-án történt
„Két nevetés után a világot, a problémáimat is másképp látom. Három nevetés után meg is tudom oldani” – fogalmazta a 2019. március 2-án elhunyt Artisjus-díjas táncdalénekes, előadóművész, humorista, showman, Koós János. A székely családban született művészt a Micsoda nagyszerű dolog című dal tette országosan ismertté, később pedig olyan örökzöld slágerek fűződtek a nevéhez, mint a Járom az utam, az Ami szívemen, a számon, a Paprika twist, a Kit érdekel, a Barátok nélkül, az Annyi ember él a Földön és a Kislány a zongoránál.
Március 1-jén történt
Ma ünnepli hatvannyolcadik születésnapját Szervét Tibor Jászai Mari-díjas színész, színházi rendező, aki pályája során többek között a Szegedi Nemzeti Színház, a Független Színpad, a Miskolci Nemzeti Színház, a Vígszínház és a Radnóti Színház előadásaiban játszott, 2014 óta pedig a Thália Színház tagja. A jogi végzettséggel is rendelkező művész számos filmben szerepelt, így a Valami Amerika, a Magyar vándor, a Tökéletes gyilkos, A fekete múmia átka és az Egy rém rendes család Budapesten című mozikban láthattuk.
Az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat „a cimbalom Liszt Ference”
Száznegyven éve, 1886. február 28-án született Rácz Aladár cimbalomművész, aki saját kezűleg építette át a hangszerét, klasszikus hangszerré avatta a cimbalmot, megalapította a Zeneakadémia cimbalom tanszakát, és akit Camille Saint-Saëns „a cimbalom Liszt Ferencének” nevezett.
Február 28-án történt
Ma ünnepli harminchetedik születésnapját Wunderlich József színész, énekes, zenész. A Junior Prima díjas művész a Színművészeti Egyetem elvégzése után előbb a Pécsi Nemzeti Színházhoz, majd a Vígszínházhoz szerződött, amelynek jelenleg is a tagja. A színpadi szerepek mellett A Grund – vígszínházi fiúzenekarban játszik Fesztbaum Bélával, Zoltán Áronnal, Ember Márkkal és Medveczky Balázzsal, illetve a Nyitva, a Kossuthkifli, az Egynyári kaland és az Aurora Borealis – Északi fény című filmekben, tévésorozatokban is láthattuk.
Február 27-én történt
1917. február 27-én született – és 1971-ben hunyt el – Devecseri Gábor Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, klasszika-filológus, aki nyolcvankilenc író közel ezer versét, drámáját és regényét fordította magyarra, és akit Hegedüs Géza író így méltatott: „Mint költő a Nyugat harmadik nemzedékének egyik kitűnősége volt; mint tudós a magyar klasszika-filológia nemzetközi tekintélyű kiválósága; mint műfordító, mint az antik kultúra tolmácsa versenytárs nélkül első az évszázadok magyar irodalmában.”
Február 26-án történt
„Olyan a színpad, mint a szerelem: érdekesebb, vonzóbb és ragyogóbb lesz tőle mindenki” – fogalmazta a ma hatvankettedik születésnapját ünneplő Détár Enikő Déryné- és Artisjus-díjas színésznő, akit többek között a Vidám Színpad, a Rock Színház, a Madách Színház és a Turay Ida Színház előadásaiban, valamint a Pizzás, a Bűn és bűnhődés, a Tüskevár és a Sortűz egy fekete bivalyért című filmekben láthattunk. Mindemellett sokat szinkronizál, és olyan tévéműsorokban is feltűnik, mint a Nyerő páros, a Sztárban sztár vagy a Dancing with the Stars.
Olyan átéléssel játszott, hogy néma Kata szerepében is be tudott rekedni
Tíz éve, 2016. február 25-én hunyt el Psota Irén kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, a nemzet színésze, akit számos színpadi szerepe mellett a Ház a sziklák alatt, a Mese a 12 találatról, az Iszony és a Szabadíts meg a gonosztól című filmekbenis láthattunk.
Február 25-én történt
„Mindenkinek meg kell fizetnie a siker árát. Ki előtte áldoz mérhetetlenül sokat, kitől utólag hajtja be a sors” – fogalmazta az 1974. február 25-én született Dobó Kata színésznő, filmrendező. A Kovács Katalin néven született művész színészi pályája előtt titkárnőként és modellként is dolgozott, majd 1997-ben A miniszter félrelép című filmben ismerte meg az ország. Később olyan produkciókban láthattuk, mint az Ámbár tanár úr, a Csak szex és más semmi és a Szabadság, szerelem, míg a Kölcsönlakás című filmet rendezőként jegyzi.
Február 24-én történt
„A rossz tanuló tudja, hogy ő szamár, és ha kilép az életbe, mindenkitől szívesen tanul. Az emberek pedig szeretik azokat, akik tanulni akarnak tőlük. Az első eminens azonban azt hiszi, ő mindenkinél okosabb; az emberek pedig tudvalevően utálják azokat, akik okosabbak akarnak lenni náluk” – fogalmazta az 1954. február 24-én elhunyt Herczeg Ferenc író, az irodalmi konzervativizmus vezéralakja, akinek nevéhez olyan művek fűződnek, mint a Fenn és lenn, Az első vihar, a Balatoni rege, az Álomország, a Lélekrablás és a Magdaléna két élete.
Február 23-án történt
„A jó színész a saját egyéniségét mindig benne hagyja az alakításban. Tudattalanul, de benne hagyja. Nem lehet tisztán eljátszani egy másik embert, ilyen nincs. A figura bőrébe nem lehet belebújni, a szerepet nem lehet úgy láttatni, ahogy az le van írva. Eleve rossz, ha egy színész semmi mást nem akar megmutatni, mint ami írva áll. Tükröt kel tartani, de nem tiszta tükröt. Vagy homorút, vagy domborút, de mindenféleképpen kell valami torzulásnak lennie. Mert alighanem ez az egyéniség nyoma” – vélte az 1943. február 23-án született Kozák András színművész.