hagyomány
Mitől szoknyás a harangláb?
Ma is találkozhatunk hazánkban azokkal a több száz éves, fából ácsolt építményekkel, melyek a korabeli emberek életével sok szálon összefüggő harangnak adtak otthont. Történetük a miénk is.
Megújult a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum kiállítása
Átrendezték és eddig raktárban őrzött darabokkal frissítették a Baranya vármegyei Zengővárkonyban működő Míves Tojás Múzeum kiállítási anyagát. A tárlat megújult formában ismét várja a látogatókat.
Miért Szent András napján jósoljuk meg, ki lesz a jövendőbelink?
November utolsó éjszakája a szerelmi jóslatoké. A magyar néphit szerint Szent András napjáról, november 30-áról december elsejére virradóra megtudhatták a leányok, ki a jövendőbelijük. Éjjel vagy másnap reggel. Vagy karácsonykor a templomban. Előbb vagy utóbb.
A népviselet alól kilóg a tetkó
Hogyan élnek tovább a hagyományaink, és miként örökíti meg mindezt a 21. századi fotográfia? A Hagyományok Háza Pixel és folklór című kiállítása ezt vizsgálja.
Németül és magyarul is tudok gondolkodni
Molnár Vilmos karriert csinált Németországban, de önkritikus és önironikus maradt, és még a gyermekeihez képest sem mindig ő akar az okosabb lenni.
Ácsolt ládát minden otthonba!
Gyenes Tamás Gránátalma-díjas fafaragó népi iparművész az egyetlen olyan ácsoltláda-készítő Európában, aki több száz éves kézi módszerekkel dolgozik.
Tűbe fűzött asszonysorsok a Nemzeti Színház díszfüggönyén
Hímzőasszonyok évek óta öltögetik a magyar népművészet motívumait a Nemzeti Színház készülő díszfüggönyébe. Szerte a Kárpát-medencében tizenkét bársonytekerccsel utazik hozzájuk Kustán Melinda textilművész, aki megálmodta ezt az iparművészeti alkotást.
Tamási Áron szülőfalujában még mindig él a faszénégetés hagyománya
Bár óriási fizikai erőt és állandó odafigyelést igényel, Farkaslakán még vannak szénégető családok.
A konyhai eszköz, amellyel sokat spórolhatunk
Csikótűzhely, sparherd, masina, spór – ilyen változatos neveken élt a köznyelvben a sparhelt. A vidéki porták közkedvelt tűzhelye mára ismét reneszánszát éli. De miért éri meg használni? Kiderül a Petőfi Akadémia friss epizódjából.
A kékfestést bele kell illeszteni a mai ember életébe
Gerencsér Enikő, a kékfestés Junior Prima díjas nagykövete jelenleg épp Amerikában népszerűsíti a tradíciót. 1906-ban alapított családi műhely ötödik generációs sarjaként a hagyomány és a korszerűség ötvözésében látja a jövőt, és persze abban, hogy minél többen megismerjük az ősi szakmát.
A vérbosszútól a boszorkányüldözésig
Lincselés, vérvád, boszorkányper, kollektív bűnösség. Elődeink változatos indokokat és eszközöket vetettek be a nekik nem tetszők likvidálására. Hogyan változtak ezek az ősi formulák az évezredek során?
A tulipános láda nagyobb kincs, mint egy plazmatévé
Egyre többen vágyunk egy kevésbé birtokló életre, amelyben a márkás ruhák helyét szépség és egyszerűség veszi át, tárgyaink pedig elférnek egy tulipános ládában. Aki erre azt mondja, hogy a tulipános ládák kora lejárt, az nem ismeri Holló László bútorfestőt, aki Budapest szívében adja tovább családi örökségét.
Vitályos Eszter: Annak a társadalomnak, amelynek nincsenek hagyományai, nincsen jövője sem
A hagyományok éltetik a nemzetet címmel tartott tudományos, művészeti konferenciát a Magyarságkutató Intézet. A rendezvény célja az volt, hogy átfogóbb képet adjon hagyományainkról, valamint a hagyományőrzés jelentőségéről különböző tudományos és művészeti ágakban.
Nyugat-Afrika kincsei érkeznek a Múzeumkertbe
A Pont Fesztiválon október 14-én zenés felvonulástól Grammy-díjas muzsikus koncertjéig, meseelőadástól zenés, táncos és kézműves workshopokig izgalmas programok mutatják be Nyugat-Afrika világát.
Magyar egyetemista nyert a világ egyik legfontosabb formatervezési versenyén
A Budapesti Metropolitan Egyetem hallgatója, Rácz Nikoletta a magyar népviseletek inspirálta egyetemi munkájával Fashion Design kategóriában elnyerte a New Star díjat a 2023-as C-IDEA Design Award versenyen.
A Müpa, a kulturális fenntarthatóság otthona
„Nagyszüleim a kultúrát nem fogyasztották, hanem ahogy a földet is, művelték. Együtt mulattak vagy gyászoltak, a falu tagjai többek között amatőr színjátszókört, dalárdát működtettek. Ez az én örökségem, és egyben küldetésem kiindulópontja.” Káel Csaba írása.