interjú

Határ menti identitások

A debreceni Modem Határeset című kiállítása a közép-európai régió identitásainak jellegzetességeit mutatja be kortárs műalkotásokon keresztül. Don Tamás kurátorral azokról a közös jegyekről beszélgettünk, amelyek – leginkább történelmi események nyomán – a kiállító fiatal művészekre hatottak.

Királynők küzdelme – Donizetti-bemutató Szegeden

Donizetti Stuart Máriáról írt operáján mintha átok ülne. Az ősbemutatón a milánói Scalában két énekesnőnek a zeneszerző kegyeiért folytatott versengése színpadi hajtépésbe torkollt, a nápolyi királyné – Stuart Mária leszármazottja – pedig elájult a kivégzésjelentnél, így a király betiltotta a darabot. Itthon most először mutatják be Szegeden két lenyűgöző énekesnővel, Boross Csillával és Kolonits Klárával. Dinyés Dánielt, a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatóját, az előadás karmesterét és Boross Csillát kértük, meséljenek az április 8-án és 10-én hallható előadásról.

„Nemzetközi jogászéból Picasso bőrébe bújok” – Gáspár Sándor a Trianon és a Tragédia 2.0 című előadásokról

Az egyik legfoglalkoztatottabb színész jelenleg is izgalmas előadások főszereplője. Szereti, hogy sokféle embert formálhat meg, és különös helyszíneken forgathat. Még az sem zavarja, hogy fogalma sincs arról, mi vár rá a következő hónapban. Majdnem tíz éve a székesfehérvári színház tagja, ahova ma is ugyanolyan szeretettel jár be.

„Mindent szívhangra kell eldönteni” – Vági Bence a hit kereséséről

A Recirquel legújabb produkciója közös imára hívja a publikumot. Vági Bence olyan teret és mozgásvilágot álmodott a Müpa Sátorba, ami a nézőt is „az univerzumba repíti”. A milliónyi fényponttal megvilágított táncos-artista szóló egyedülálló produkciónak számít, és világszerte máris nagy érdeklődést váltott ki.

Pénteki kultúrrandi a LAIHO zenekarral

Ezúttal a LAIHO zenekar tagjaival kultúrrandiztunk.

A vizuális ősnyelv erdélyi dialektusa – Beszélgetés Péter Alpár képzőművésszel

Milyen viszonyban áll a kortárs művészet a természeti térrel és a lokális kultúrákkal? Létezik-e vizuális ősnyelv? Hogyan játszhat szerepet a művészet egy közösség azonosságtudatának formálásában? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a sepsiszentgyörgyi Péter Alpár, aki alkotói munkája mellett a Pécsi Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett művészeti karának oktatója. A háromszéki Bikfalván, a műtermében találkoztunk.

A darabjaim határmezsgyéken mozognak – Beszélgetés Mészáros Máté táncművésszel

Mészáros Máté Win Vandekeybus asszisztenseként és az Ultima Vez táncosaként komoly hírnevet szerzett magának. Világhírű koreográfusokkal dolgozott, és lassan két évtizede ingázik a nemzetközi és a magyar táncszcénák között. Nemcsak táncol, koreografál, hanem saját módszerét is tanítja. Nemrég bemutatott különleges, „fényes” előadása előtt Brémában értük utol telefonon.

„Mi vagyunk az őseink legnagyobb álma” – Interjú Samuel Mago íróval

A Bécsben élő, 26 éves újságíró és író, Samuel Mago küldetésének tekinti, hogy tehetségével a cigányok és nem cigányok közti párbeszédet, a cigányság értékeinek elismerését segítse. Vele beszélgettünk pályakezdésről, a kisebbségi újságok szerepéről és arról, mit jelent bécsinek lenni.

„Mi történik, ha komolyan vesszük a popzenét?” – Beszélgetés Fazekas Gergellyel

Dalszerelőműhely címmel indított előadás-sorozatot Fazekas Gergely zenetörténész a Hársfa utcai ISON-ban. Többek között Adele, Eminem és Billie Eilish dalait szedte darabokra, hogy kiderüljön, lehet-e úgy elemezni a popzenét, mint egy Bach-kantátát. A Zeneakadémia docensével kamaszkorról, őszinteségről és a zenei elemzés határairól beszélgettünk.

„Szívünk-lelkünk benne van ebben a filmben” – Interjú Fazekas Máté Bencével

Interjú a Kilakoltatás író-rendezőjével kettős karakterekről, forgatási nehézségekről és arról, hogyan hozott vigaszt egy kilátástalannak tűnő pillanatban Tarr Béla.

Kíváncsian várva a folytatást – Beszélgetés Sipos Noémivel, a Háromszék Táncegyüttes aligazgatójával

A Hagyományok Házában beszélgettünk Sipos Noémivel a Háromszék Táncegyüttes turnéjáról, aktuális repertoárjáról és a legközelebbi tervekről.

„Soha nem a díjakért írtam, de a pozitív visszajelzések számítanak” – Hodossy Gyula alkotásról és kultúraszervezésről

Még a József Attila-díj sem tudta eltántorítani attól, hogy közösségépítő tevékenységének elsőbbséget adjon: az ünnepélyes átadó után azonnal hazautazott Dunaszerdahelyre, hogy a Vámbéry irodalmi estek újraindítását szervezze. A frissen díjazott költővel, Hodossy Gyulával beszélgettem.

„A színházi előadás műalkotás: van esztétikája, titka, metafizikája, költőisége” – Interjú Bocsárdi László rendezővel

Holt drámaírók társaságában találtam Bocsárdi Lászlót a megbeszélt időben: Sepsiszentgyörgy főterén, a Tamási Áron Színház emeleti irodájában találkoztunk.

Két helyen otthon – Beszélgetés Dancs Annamari színész-énekesnővel

Dancs Annamarival, a Budapesti Operettszínház művészével nosztalgiáztunk, összegeztünk és előrenéztünk.

Pénteki kultúrrandi Kaj Ádám rendezővel

„A rendezés szolgálat” – vallja Kaj Ádám rendező, aki nemrégiben a Vörös István által írt A Don Quijote-szindróma című előadást állította színpadra. Beszélgetésünkben szó esett a jó kérdésfelvetés fontosságáról, a minőségi kultúra létjogosultságáról és a színházcsinálás értelméről is.

„Engem a zene zár ki a való életből, kerít el egy kicsit mindentől” – Beszélgetés Palásti Máté jazzgitárossal

Palásti Mátét egy gyászszertartáson hallottam gitározni. Játékával olyan utazásra vitt el bennünket, amilyet ritkán tapasztal meg az ember. Ekkor határoztam el, hogy beszélgetek vele.