interjú
Közel hozni a zenét a nehéz helyzetekben is
Április 26-án a gyulai Almásy-kastélyban rendez a Filharmónia Magyarország jótékonysági koncertet, melyen a klasszikus zenei élet művészei működnek közre. A hangverseny teljes bevételét a Magyar Máltai Szeretetszolgálaton keresztül a hazánkba érkező ukrán menekülteknek ajánlják fel. Interjú Szamosi Szabolcs orgonaművésszel, a Filharmónia Magyarország Nkft. ügyvezetőjével.
Magyar géniuszok öröksége Kecskeméten
Kecskeméten szombaton megnyílt a Magyar géniusz vándorkiállítás, melynek célja, hogy a vidéki múzeumok együttes erővel, egy helyen mutassák be a magyarság örökségét. 67 intézményből érkezett a 154 műtárgy, ezek időben az elmúlt két évezredet ölelik fel. Egy év alatt hat további vidéki városban állítják ki a közös kincseket, az utolsó, a hetedik állomás Budapest lesz.
„Érzelmi logika mentén működöm”– Beszélgetés Nagy Zsuka költővel
Nagy Zsuka költő a nyíregyházi irodalmi élet egyik kiemelkedő, országosan is egyre ismertebb alakja. Verseivel szinte valamennyi fontos szépirodalmi lapban találkozhatunk. Költészetéről, lírikusi késztetéseiről, hétköznapi félelmeiről, örömeiről, vágyairól kérdeztük.
Egy utolsó jutalomjáték – Beszélgetés a búcsúzó Kistehén zenekar tagjaival
Búcsúkoncertet ad április 29-én a Kistehén a Budapest Parkban. A közel 20 éves múltra visszatekintő zenekar két éve döntött úgy, hogy felhagy a közös zenéléssel, de a járványhelyzet miatt a végső elköszönés mostanra tolódott. Hogy telt ez a két év? Miért döntöttek úgy, hogy befejezik? Egyáltalán milyen ma itthon olyan zenekart csinálni, ami nem igazán fér el egyik skatulyában sem? Keserédes múltidézés, hol szomorú, elkeseredett, hol hálás és örömteli visszatekintés Kollár-Klemencz Lászlóval és Weil Andrással.
„Az a jó színész, akit a Jóisten néha megsimogat kicsit” – beszélgetés Scherer Péterrel
Hogyan lehetséges, hogy már A három kismalac meséje is minimum gyanús, de leginkább a gyerekeket veszélyeztető áthallásokkal teli? Miért nem érdemes egy szereplőválogatáshoz túl nagy reményeket fűzni? A színészi létezést boncolgatja a Nézőművészeti Kft. új bemutatója, a Hol a színészünk?
A demokrácia perverzzé vált – Beszélgetés Marina Abramović világhírű performanszművésszel
Marina Abramović a The Continental Literary Magazine lapnak beszélt munkáiról, az igazság iránti sóvárgásról és saját örökségéről.
Akiknek az éneklés az életük – Interjú a Cantemus Kórus karnagyával
A hazai művészeti élet egyik legfényesebb csillaga a 46 éve működő nyíregyházi Cantemus kóruscsalád. Szabó Soma Liszt Ferenc-díjas karnagyot kérdeztük az énekkar születéséről, sikereiről, terveiről és mindennapjairól.
„Az otthon és a szabadság kapcsolatát próbálom megérteni” – Koszorús Rita festőművész
Tavaly schMERZbild FALL című képével elnyerte az Év festménye díjat Szlovákiában, de már szeretne továbblépni, és megtalálni a saját dadaizmusát. Koszorús Rita absztrakt kollázsai mind nagyobb feltűnést keltenek. Egyedi látásmódjához kettős, magyar–szlovák identitása is hozzájárul.
„A tiszta, őszinte rezonanciákat keresem a világban” – interjú Frenák Pál táncművésszel, koreográfussal
Összetéveszthetetlen. Állásfoglalásra késztet. Nem fél megkarcolódni, és mindent megtesz, hogy minél mélyebbre karcoljon. A felsorolás szabadon folytatható, és folytatjuk is magunkban mindannyiszor, amikor Frenák Pál-koreográfiát látunk, hiszen minden előadása elemi erővel hat közönségére.
Pénteki kultúrrandi Bányász Anna fotóművésszel
Bányász Anna a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia mesterszakának végzőse, a diplomamunkájához a gyergyóújfalui családi gazdaságuk mindennapjait fotózza, nem mindennapi látásmóddal. Képeit április 28-ától láthatjuk a Faur Zsófi Galériában.
A tánc örök játék
A Kapás utca 55. szám alatti épület az amatőr táncművészet temploma. Hatvan éve Budai Táncklub néven alakult ott intézmény, már előtte is a minőségi táncoktatásról volt híres, azóta pedig főleg. Erre a küldetésére különösen büszke a klub, melyről jelenlegi vezetője, Puskás Judit táncművész az évforduló kapcsán mesélt.
„Drága mester, megihatnánk valahol egy kávét?” – Beszélgetés Horváth Péter íróval
„Az első tizenöt-húsz évben gyakorlatilag magamat gyógyítottam a műveimmel. Az utóbbi húsz évben már más dolgokról is tudok írni, nem csak a saját köldökömről” – mondja Horváth Péter író, rendező, dramaturg, akivel a Szakonyi Károllyal közösen írt Négykezes című kötete kapcsán zajos sikerről és fel nem tett kérdésekről is beszélgettünk.
„A szabadságom megtapasztalása volt a legjelentősebb” – Villányi Dániel a túlfűtött becsvágy hiányáról
„Számos nagy sikerű szóló-, nagyzenekari és kamarazenei fellépést tudhat maga mögött, bemutatkozott az ECHO Rising Stars nemzetközi koncertsorozaton a Müpában.” Ha az ember a Bartók Tavasz műsorfüzetének Villányi Dánielről szóló ajánlóját olvassa, konvencionálisan épülő zenészkarrierre gondol. Ám Villányi személyisége és a fesztiválon április 15-én elhangzó hangversenye a legkevésbé sem szabályos.
„Szeretek járatlan utakra kalandozni” – Beszélgetés Karosi Júlia jazzénekesnővel
Több apropója is van annak, hogy Karosi Júliával találkoztam: nemrég Orszáczky Miklós-díjat nyert a könnyűzene magas szintű műveléséért, beválasztották a jazzszövetség vezetőségébe, így ő lett az első női vezetőségi tag, kvartettje pedig a napokban indította útjára legújabb koncertsorozatát, a Stephen Sondheim műveit feldolgozó projektet.
„A szövegből érzelmi instrukció tört elő” – Trokán Péter az Apponyi-beszédről
Trokán Péter gróf Apponyi Albertet alakítja a székesfehérvári Vörösmarty Színház Trianon című előadásában, amely rövidesen Budapesten is látható. „Szerep ilyet, hogy a szöveg önmagában ennyire beleszólt volna a színpadi munkámba, még soha nem váltott ki belőlem” – mondta el a színművész. Interjúnk.
„A jó előadás gyomorszájon vágja az embert, hogy fájdalmában ideje se legyen hazudni önmagának” – Beszélgetés Bogdán Zsolt színművésszel
Közel három évtizede a Kolozsvári Állami Magyar Színház vezető színésze. Ha kell, expresszíven, szenvedélyesen, ha kell, fojtottan játszik. Ha akarja, meleg együttérzésre indítja a közönséget, ha kell, megkeresi magában a gyilkos indulatokat. És közben tökéletességre, hajszálpontosságra törekszik.