interjú
„Arra jöttem rá, hogy otthon itt vagyok”
„Habár Portugália is többször helyszíne a novelláimnak, úgy érzem, írás terén is Erdély, ez a két kultúra ütközőpontján levő térség, kicsit kaotikus, néha abszurd világ érdekel igazán, ahol a balkáni, ügyeskedő mentalitás keveredik a Nyugathoz való felzárkózás hajszolásával.” A Móricz-ösztöndíjas, Kézdivásárhelyen élő Borcsa Imolával beszélgettünk.
A nagy tanú – Interjú Tolcsvay Bélával
Igazi nagy legendáink közül egyre kevesebben vannak már velünk. Tolcsvay Béla viszont – mint az elmúlt hatvan év magyar zenei életének nagy koronatanúja – a mai napig lelkesen dolgozik. Nélküle, a történetei, de különösen a munkássága nélkül szegényesebb lenne az említett néhány évtized zenei arculata, nem feledkezve meg a Kossuth-díjas mester énekmondó karrierjéről sem, hisz dalnokként több színház előadásaiban és számos rendezvényen találkozhatunk vele. Meghatározó személyisége több hazai zenei sikertörténet sorsát is befolyásolta, barátai és tisztelői a mai napig felkeresik, és tanácsokat kérnek tőle.
Pénteki kultúrrandi Králl Kevin filmrendezővel
Animációs alkotásaival több hazai és nemzetközi filmfesztiválon is szép sikereket ért el, mégsem a díjak izgatják, hanem a bemutatkozási lehetőség. A legfőbb vágya az, hogy saját nyelvén, saját eszközeivel történeteket mesélhessen.
Egy sötét korszak drámai lenyomata – Beszélgetés Radnóti Zsuzsa dramaturggal
Az elmúlt évtizedek tanulmányait, írásait összegző kötet, a Megmozdult irodalom apropóján beszélgettünk a művésszel.
Ahol szépség születik
Ha jól van megírva a történet, akkor az egyszerűen vezeti a kezemet – mondja Szegedi Katalin grafikusművész, akinél Ágoston Szász Katalin járt látogatóban.
„Velence olyan, mint az ópium” – Bánki Éva írónővel beszélgettünk
Bánki Évával a Három Holló kávézóban beszélgettünk; ott, ahol nemrégiben a Telihold Velencében című könyvéért Szépíró díjban részesült.
„Sztár voltam, csak nem tudtam róla” – Beszélgetés Hűvösvölgyi Ildikó színművésszel
Hűvösvölgyi Ildikó a konzervatórium után nehezen élte meg a színművészetit, mint fogalmazott: még gyerek volt, és a színpadot idilli, gyönyörű világként képzelte el. A Kossuth-díjas színművésznő 1976 óta a Madách Színház tagja, tizennyolc éve pedig a Turay Ida Színházban is játszik. A Macskákban nyolcszáz alkalommal szerepelt; büszke arra, hogy ma már lánya is játszik a darabban. Férjével, Kisfaludy Andrással 1974 óta alkotnak boldog párt, s mint mondja, házasságuk mozgatórugója gyakran a humor.
„Haydn ötvözi az időskori bölcsességet és a gyerekkori kíváncsiságot” – Fischer Ádám A teremtésről
A magyar közönség két éve nem találkozott élőben Fischer Ádámmal. A járvány miatt elmaradt a Budapesti Wagner-napok 2020-as sorozata, és nem jöhetett az 2021-es újévi koncertre sem. Idén azonban itt volt, hogy a hagyományos január 1-jei programot, Haydn művét, A teremtést vezényelje a Müpában.
„A fotózás magányos terep” − Trokán Nóra sűrített pillanatai
„Lajos, ül!” – mondta Trokán Nóra színésznő négy és fél hónapos, fekete színű pulijának, amikor a Mielőtt című fotóalbum bemutatása és a kiállítás megnyitója előtt beszélgetni kezdtünk.
Kontrasztok − Polgár Csaba Az ezred lányáról mesélt
Utoljára száztíz éve szerepelt az Opera műsorán Donizetti Az ezred lánya című vígoperája, amit januárban Polgár Csaba állít színpadra. A színházi és filmes körökben is jegyzett művésznek ez az első operarendezése.
„Azok a gondolkodásmódok, amelyek elvezettek a klímaválsághoz, a megoldásnak is akadályai”
Nem kell ahhoz klímakutatónak lennünk, hogy mélységesen aggódjunk a bolygónk és az emberiség jövője miatt. Süveges Rita nemcsak festményeivel, művészi tevékenységével, hanem közösségépítéssel és tudásátadással is igyekszik csökkenteni az ökoszorongását. A Derkovits-ösztöndíjas festővel beszélgettünk.
„Iróniámat anyámtól örököltem, ő pedig az apjától, Molnár Ferenctől” – Sárközi Mátyással beszélgettünk
A Kossuth-díjas író a Budapesten és Dél-Franciaországban töltött nyár után ősztől hampsteadi otthonában tartózkodik. Most is alkot, az előző század legnagyobb íróinak sorsa foglalkoztatja. Sárközi Mátyással, a nyugati magyar emigráció egyik utolsó mohikánjával az emigránssorsról, valamint prózaírói, kritikai, publicisztikai életművéről beszélgettünk.
„Minden áldott nap megírtam egy dalszöveget” – Interjú Müller Péter Sziámival
A „nagy alapító” Diákszigetet, operafesztivált és dalműhelyt egyaránt létrehozott már. Volt tanár, zenebohóc, könyvtáros, film- és színházi rendező, hangmérnök, rocker és fizetés nélküli stratégiai igazgató az Operaházban, kis híján steward a Malév valamelyik járatán. A napokban hetvenéves lett, négyszeres nagyapa. Müller Péter Sziámival beszélgettünk.
„A szellemesség számított” – Mészáros Ákos a Ludas Matyi nagy korszakáról
Alig-alig értjük már azt a világot: Hofi, a Rádiókabaré vagy a tévé bohózatainak elképesztő népszerűségét. A humor akkori kivételes, felszabadító erejét és pontos jelentését, „sorok közötti üzeneteit”, művelőinek pozícióját. Mészáros Ákost, a profi lapkészítőt, a Ludas Matyi egykori munkatársát kértük múltidézésre, titokfejtésre.
Pénteki kultúrrandi a Pandóra Projekttel
A Pandóra Projektet 2021 elején alapította Major Dóra és Végh Janka Zsuzsanna, akik indie-folkként definiált hangzásukat vidékről érkezve Budapesten találták meg. Az azóta zenekarrá kiegészült formáció idén rengeteg helyen megfordult, többek között a Gozsdu udvarban, az A38 Hajón és a Művészetek Völgyében is.
Operavita: interjú Ókovács Szilveszterrel, az Operaház főigazgatójával
Az Opera január végéig ad lehetőséget az énekeseknek az intézménnyel kötött szerződéseik felbontására, utána viszont próbanapokon nem enged el senkit. Ókovács Szilveszter szerint „megint elállnak az útból”. Felelősséget kell-e vállalnia a fővárosi intézmény vezetőjének a vidéki operajátszásért, és kell-e egyeztetni velük egy őket érintő stratégiai tervezetről? Ezekről a kérdésekről is szót ejtettünk.