irodalom
A kultúra csak fájdalomból születhet
Az anyanyelv – figyelmeztetett Csoóri – elveszhet idehaza is, „ha nem az igazat fejezzük ki vele, ha nem a legsürgetőbb, legizzóbb álmainkat bízzuk rá”.
Szamuráj őseihez méltó elszántsággal küzdött az atomipar ellen a Nobel-díjas Óe Kenzaburó
Kilencven éve, 1935. január 31-én született Óe Kenzaburó Nobel-díjas japán író, akinek mintegy harminc nyelvre fordították le a műveit. Magyarul néhány novellája és a Futball-lázadás című regénye olvasható.
Átadták az idei Baumgarten-emlékdíjakat
Bakos Gyöngyi, Földényi F. László, Hegedüs Vera, Németh Gábor, Rédl Zora, Schillinger Gyöngyvér, Solymosi Bálint, Szilágyi Ákos, Szilasi László és Tasnádi Edit vehette át idén a Baumgarten-emlékdíjakat, amelyeket január 29-én immáron hatodik alkalommal osztott ki a Gyümölcsöskert Irodalmi Egyesület – adta hírül a Litera.hu.
Bálint Tibor mindent tudott, amit a mondatról tudni lehet
Demeter Zsuzsa irodalomkritikust Bálint Tiborról, a huszonhárom évvel ezelőtt elhunyt erdélyi íróról kérdeztük.
Török Sophie kalandos élete bármelyik mai bulvárlapban megállná a helyét
Hetven éve ezen a napon hunyt el Török Sophie, a költőóriás Babits Mihály felesége, aki hányattatott sorsából egyedül az irodalmon keresztül látta a kiutat.
A Vuk és a Tüskevár írójára emlékeznek a múzeumok
Január 25-én, szombaton ingyenes családi napon emlékeznek meg a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ tagintézményei a Vuk és a Tüskevár írójáról.
Ezt jelenti az „írói munka”, kedves ChatGPT
Milyen hatással van – és milyen hatással lehet a jövőben – a digitális technikai fejlődés, a mesterséges intelligencia az irodalom minőségére? Könyvjelző sorozatunk legújabb részeiben erre a kérdésre keressük a választ, melynek körvonalazásában ezúttal kortárs alkotók segédkeztek.
Öt új könyv az új évre Szabó Magdától József Attiláig
2025-ben is jobbnál jobb könyvekre számíthat az olvasóközönség.
75 éves a Móra Kiadó
Rendhagyó, ünnepélyes keretek között, a magyar kultúra napján tartották meg a Móra Kiadó 75. születésnapját a tízéves jubileumára méltán büszke Könyvbárban.
Kölcsey Ferenc: Himnusz
Kölcsey Ferenc pontosan 202 évvel ezelőtt, 1823. január 22-én tisztázta le a Himnuszt. Az Erkel Ferenc által megzenésített műalkotás 1989-ben nyerte el a jogszabályi védelmet. Azóta minden év január 22-én Kölcsey Himnusza mellett a magyar kultúra napját is ünnepeljük.
Körbeérte a Kárpát-medencét, most pedig Bécsbe látogat a versvándor
Körbeérte a Kárpát-medencét a versvándorként ismert Tóth Péter Lóránt, aki legközelebb Bécsben, a magyar kultúra napján lesz hallható két legikonikusabb pódiumműsorával.
A temetésig a könyvtárban őrzik Kundera hamvait
Megérkeztek pénteken Brnóba Milan Kundera cseh-francia író és felesége hamvait tartalmazó urnák. A két urnát Párizsból Antoine Gallimard könyvkiadó, a Kundera házaspár hagyatékának hivatalos kezelője, valamint Michal Fleischmann egykori párizsi cseh nagykövet hozta el Csehországba, és pénteken átadták a Morva Tartományi Könyvtárnak – jelentette be hétfőn közleményben Tomás Kubícek, a könyvtár igazgatója.
Klebelsberg nemcsak az oktatásra és a tudományra, de a nemzet egészségére is figyelt
Január 20-án tartotta a magyar kultúra napi megemlékezését az Anyanyelvápolók Szövetsége. Az ünnepségen Nyiri Péter, Juhász Judit, valamint dr. Makkai Béla szólalt meg.
A Fennvaló nem ad csak úgy potyára tehetséget, elmét, pénzt, paripát, fegyvert
György Attila József Attila-díjas erdélyi szerzőt az irodalom szerepéről és az ősei iránti tiszteletéről is kérdeztük.
Mészöly Miklós átlátott rajtam, látott engem
Mészöly Miklós születésének 104. évfordulóját ünnepeljük. Szávai Géza erdélyi írót kérdeztük, hogyan emlékezik vissza Kossuth-díjas szerző barátjára.
Milyen szerepe lehet az irodalomnak a klímaváltozásban?
Vajon képes-e helytállni ott, ahol a tudományos közlés csődöt mondott? Természet és irodalom témájú sorozatunk első részében ezekre a kérdésekre keressük a választ.