Kárpát-medencei Népi Hálózat
A Szent Korona a föld alatt, bunkerben és hordóban
A magyar Szent Korona, az államiság és a függetlenség szimbóluma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, majd később is drámai viszontagságokon ment keresztül.
A bevásárlóközpontokban biztosan nem kapunk igazi kovászos kenyeret
Az ok egyszerű: a nagyipari méretekre lehetetlen adaptálni azt az időigényes folyamatot, amelynek a vége a kívül ropogós, belül foszlós kenyér. Otthon viszont érdemes kivárni!
Ma van Nagyboldogasszony napja
Szűz Mária mennybevételére emlékeznek ma a katolikus hívek világszerte, de a Kárpát-medencében különleges jelentősége van e napnak.
Gyógyszer volt a pálinka, de ötvenegy fok alatt vigyázni kellett vele
Mi kell a jó pálinkához? Jó gyümölcs. De vajon mitől jó a gyümölcs és egyáltalán milyen fajtákból érdemes elkészítenünk a nedűt? Egy biztos: az alapanyagnak tisztának kell lennie.
Tánccá szelídítették a fegyverhasználat
Appelshoffer János, Balázs Mihály botolója a Nagy figurák 7. részében.
A lassú magyar nem rossz magyar!
A válaszúti Kallós György „Duka” ritka vagy lassú magyarját tanulhatjuk meg Berecz István tolmácsolásában a Nagy figurák 6. részéből. A táncos adatközlő maga Kallós Zoltán néprajzkutató nagybátyja volt.
Sarló, kaláka, áldás és varázslat
Péter-Pálkor kezdődött, vagy Sarlós Boldogasszony napján. Sarlóval, kaszával, kalákában. Van olyan vidék, ahol a kaszálókaláka ma is eleven hagyomány. Aratási népszokások és hiedelmek.
Móricz Zsigmond esete a Komor lóval a Hortobágyon
Az első Móricz-film egyben az első Hortobágy-film is – de különös körülmények közt született. Móricz írta ugyan – de előbb voltak meg az első filmfelvételek, mint maga a novella. És a rendező sem magyar volt, hanem osztrák. Hogyan találtak egymásra, és hogyan indult el Móricz, a legtöbbet megfilmesített magyar író a filmek világába? Ma van Móricz Zsigmond 146. születésnapja.
Amit letáncoltam, az le volt táncolva, édesapám!
Egy olyan kiváló, élő hagyományainkat őrző férfi áll a filmsorozat ötödik epizódjának fókuszában, aki nemcsak zenei, hanem táncosi tudása révén is ott van a magyar néptáncmozgalom nagy figurái között. A zenekarával a világot bejárt szászcsávási brácsás, Mezei Ferenc Csángáló ez az ember.
Mi terem a mesefán?
A mesefa nem tárgy, nem szimbólum, hanem személy. A legjobb mesemondó, aki még a legelszántabb kiskamasz kezéből is képes kimesélni a mobiltelefont.
A moldvai csángók, a kettős és a serény magyaros
A csángók különleges világa és jellegzetes táncaik a Nagy figurák 4. részében!
Szönni, fonni nem tudok, de táncolni jól tudok
Nagy Figurák 3.: Gyimes – Blága Károly „Kicsi Kóta”
Orbán, szőlő, szitkok és virágok
Pongrác, Szervác és Bonifác két hétre tartós hideget hozott. Vasárnap érkezik Orbán – várhatóan még néhány hűvös nappal. Amire ilyen esetekben évszázadokon át számíthatott szobra a körmenetek résztvevőitől: kövek, szitkok és köpések, sőt, akár el is égethették. Jó időben viszont borral locsolták, virágokkal ékesítették és dicsérték. Ami biztos: Orbán után jön a meleg!
Ördöngösfüzes, lúdvércek és a ritka magyar
Egy különleges vidék és egy legendás táncos, Réti János, a ritka fogásolás nagymestere a Nagy Figurák második részében.
Miért haragszik Pongrác, Szervác és Bonifác?
A fagyosszentek egy hét lehűlést hoznak évszázadok óta májusban – nemcsak a Kárpát-medencében. Idén mintha előbb jöttek volna!
A kalotaszegi virtuóz legényes egy Ronaldo-figura
Indul a Nagy figurák sorozat! Nagy figurákat, táncmotívumokat tanulhatunk igazi nagy figuráktól – legendás táncosoktól.