Kazinczy Ferenc
Nyelvújítás: helyzetek, amikor nem Kazinczyé volt az utolsó szó
Kétszázhatvanhat éve született Kazinczy Ferenc. Összegyűjtöttünk néhány humoros szóalkotási szituációt, mely Kazinczyhoz kapcsolható.
Augusztus 23-án történt
„Hiteles élet nélkül hiteles művészet sem lehetséges. Mondhatnám úgy is: a nagy művész törekszik arra, hogy halhatatlansága ne gúnyolhassa ki halandóságát” – fogalmazta az 1991. augusztus 23-án elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, Nemes Nagy Ágnes, aki költői munkássága mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője is volt.
Révai Miklós élő organizmusokként képzelte el a nyelveket
Kétszázhetvenöt éve, 1750. február 24-én született a bánsági Nagyszentmiklóson Révai Miklós piarista szerzetes, nyelvész, a magyar helyesírás alapjainak kidolgozója, a magyar történeti nyelvészet egyik megalapozója, az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó szerkesztője.
Október 27-én történt
1759-ben ezen a napon született Kazinczy Ferenc író, költő, akadémikus, a nyelvújítás vezéralakja, aki nyelvújítói és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.
Két múzeum, ahol élmény az anyanyelvvédelem
A Petőfi Kulturális Program segítségével Kazinczy szellemében, játékosan kerülhetünk közelebb az anyanyelvünkhöz.
Augusztus 23-án történt
1572. augusztus 23-áról augusztus 24-ére virradó éjjelen, Szent Bertalan éjszakáján a békülési célzattal Párizsba gyűlt francia reformátusok, a hugenották nagy részét IX. Károly király beleegyezésével lemészárolták. A vérengzés a francia vallásháború újbóli fellángolásához vezetett.
A nemzet mindenese, Fáy András
Százhatvan éve, 1864. július 26-án hunyt el Fáy András író, politikus, akadémikus, az első magyarországi takarékpénztár alapítója.
Püspök is lehetett volna az első magyar nyelvű újság szerkesztője
Kétszázhetvenöt éve, 1749. április 13-án született Rát Mátyás evangélikus lelkész, az első magyar nyelvű újság szerkesztője. Kazinczy Ferenc Pázmány Péter és Szenczi Molnár Albert mellett emlegette mint a hazai kultúra kiemelkedő fontosságú ápolóját.
Mit köszönhetünk Ráday Gedeonnak?
Háromszáztíz éve, 1713. október 1-jén született a Nógrád vármegyei Alsóludányban Ráday Gedeon író, irodalomszervező, mecénás. Nevéhez fűződik a rímes-időmértékes verselés meghonosítása hazánkban, illetve Zrínyi Miklós eposzának felfedezése.
Eredeti Kazinczy-kötetet és számos 18–19. századi díszkiadású könyvet is elárvereznek hétvégén
Eredeti, 233 éves Kazinczy-kötet került elő az Antikvárium.hu online könyvárverésén, de mellette számos régi díszkötet is megtalálható a katalógusban.
Miért cívis a cívisváros? – Debrecen és nagyjaink
Debrecen szinonimájaként gyakran használjuk a cívisváros elnevezést. De kik voltak a cívisek és miről nevezetesek? Kik használták először a cívisváros elnevezést? És mi a válasz Ady Endre kérdésére: „vajjon igaz, hogy Debrecenben a Maradandóság lakik?”
Várbörtön panorámával – Kufstein cellái
„A várba négyszázötvenkét grádics viszen, ha jól jegyzé meg Szulyovszky” – írja Kazinczy Ferenc a Fogságom naplójában Kufsteinről, ahol 1799. július 6. és 1800. június 30. között raboskodott. Ha ma érkezünk az Inn melletti városba, a 606 méteren magasodó börtönhöz már siklóval juthatunk fel.
Milyen lehet Kazinczy Ferenc fiaként felnőni?
A Madách Színház A tizenötödik című musicaljében végigkísérhetjük az elfelejtett aradi vértanú, Kazinczy Lajos személyiségfejlődési történetét a bátortalan, fiatal fiútól egészen a Magyar Honvédség csapatainak bátor és határozott vezetőjéig. A címszerepet alakító Borbély Richárd és Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus is kifejtette meglátásait a tizenötödik vértanú tekervényes életútja kapcsán.
Állandó kiállítást kapott az „anyanyelvalapító” Kazinczy
„Szokott ösvényen szokatlanul” címmel új, állandó Kazinczy-kiállítást nyitott a Petőfi Irodalmi Múzeum – A Magyar Nyelv Múzeuma Széphalmon. A tárlat június 21-én tartott ünnepélyes megnyitóján köszöntőt mondott Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és Nyiri Péter, a PIM – A Magyar Nyelv Múzeuma igazgatója. A kiállítást Kukorelly Endre költő nyitotta meg.
Gála a magyar nyelv napján
Gálaműsorral ünnepel idén is a magyar nyelv napja alkalmából az Anyanyelvápolók Szövetsége november 13-án, kedden a fővárosi Pesti Vigadóban.