könyvajánló
Mesés művészet gyerekeknek – A Képtelen képrablás című könyvről
Képtelen képrablás címmel jelent meg a Pagony Kiadó látványos, képekben és fantáziadús történetekben gazdag kiadványa, mely legkedveltebb meseszerzőinek tollából, a Magyar Nemzeti Galéria legismertebb festőinek ecsetje nyomán állt össze.
Pátkai Marcell: Aki megette a Mona Lisát
Vajon tényleg minden lehet művészet és mindenki lehet művész? Az Aki megette a Mona Lisát szatirikus választ ad a kérdésre.
Király Farkas: Sortűz
A kelet-európai rendszerváltások közül a romániai volt a legvéresebb, a halálos áldozatok száma megközelítette az ezerkétszázat. Király Farkas – aki Aradon katonáskodott akkor – maga is átélte a forradalmat. Személyes érintettsége ellenére – vagy talán éppen amiatt – majdhogynem harminc évet várt az egykori történések feldolgozásával, amely négy, frissen berukkolt katona szemszögéből mutatja be az eseményeket.
Lassan megfövő békák vagyunk
Lányi András Bevezetés az ökofilozófiába – kezdő halódóknak című könyvéről.
Az örökség – Nádas Péter Egy családregény vége
A regény hőse egy kisfiú, akit a nagyszülei nevelnek, és akinek a nagyapja sokat mesélt, önmagáról, hitről, kételyről, háborúkról, sorsokról, menekülésről, cselről, örökségről.
Kelemen csodája
Marék Veronika Kéményseprő Kelemen című könyvét Zólya Andrea Csilla ajánlja a MeseCentrum oldalán.
Séta sírkövek között – Lanczkor Gábor Sarjerdő című könyvéről
Lanczkor Gábort költőként, prózaíróként ismerte meg az olvasóközönség, majd nívós gyerekirodalmi alkotásokat publikált, és a drámaírásba is belekóstolt, emellett műfordítóként is letette a névjegyét.
Olvass és emlékezz – a BeszÉLJ! című könyvről
Emlékszem azokra az időkre, amikor a háború után a bukovinai székelyeket a Dunántúl falvaiba telepítették az onnan Németországba kitelepített sváb lakosok helyére. A magukat német ajkúnak valló Tolna megyei honfitársainknak azért kellett elhagyniuk otthonaikat, mert a politika a kollektív bűnösség esztelen döntése alapján a németek indította háborúért őket is hibáztatta. Ez történt Csehszlovákiában is a magyarokkal, amiről egy szlovák faluban élt kislány mesél Vibók Ildi különösen érdekes, szép könyvében, amelyhez Tóth Erzsébet Fanni gyűjtött igaz meséket.
Könyvek a fa alá – Írók, költők ajánlják
Írókat, költőket kértünk fel, hogy ajánljanak könyveket a karácsonyfa alá. Arra voltunk kíváncsiak, nekik miért értékes és fontos az általuk választott könyv, illetve mit gondolnak, milyen embernek volna érdemes ezt odaajándékozni.
Ünnepre és minden egyéb napra – Csukás István Diótörőcskéje
Csukás István Diótörőcske című mesejátéka a székesfehérvári Vörösmarty Színház felkérésére született 2017-ben. „Csukás István műve nem kortárs átirat, nem is csupán karácsonyi történet, hanem egy varázslatos utazás az eltűnt gyermekkorba. Szereplői gyermekek, életre kelt játékok és képzeletbeli lények” – írja róla a kötet szerkesztői utószavában Perczel Enikő, aki egyébként az előadás dramaturgja is.
Új kortárs drámakötetek – Darvasi László, Pass Andrea és Szücs Zoltán színdarabjai
A közelmúltban három új drámakötettel jelentkezett a Selinunte Kiadó, amely egyik legfőbb feladatának a mai magyar színdarabok megjelentetését tartja. 2017-ben indította útjára a Kortárs drámaírók című sorozatát, melyben először Székely Csaba, Tasnádi István, majd Kárpáti Péter kötetét adta közre. Idén három új könyvvel bővült a kínálat.
Új műalkotás született Kurt Vonnegut örök érvényű művéből
A kortárs amerikai irodalom kétségkívül egyik legnagyobb hatású alakja Kurt Vonnegut. Az ötös számú vágóhíd című regénye munkásságának talán legtöbbet olvasott, idézett és legjelentősebb darabja, amely a szerzőt világhírűvé tette. A regény idősíkok között ugráló, leírásokban, képekben bővelkedő, mondhatni szürreális világa szinte predesztinálja arra, hogy egy másik műfaj, egy képregény alapjául szolgáljon.
Esterházy Péter: Semmi művészet
„Anyám művészete”: a titkos címe mintha ez lenne Esterházy Péter Semmi művészet című regényének, amely szívszorítóan őszintén tárja fel az anya-fiú kapcsolat minden mozzanatát: szeretetet, határokat, nevelést, zsörtölődést, elfogadást, tabukat és felismerést. Ahogy a szerző a saját bőrén tapasztalta, a saját szemével látta, és ahogy megélte.
Nálunk, Rodostóban – Szálinger Balázs Mikes Kelemen-verseiről
Világjárvány, önkéntes karanténok és lezárások idején Szálinger Mikes Kelemen alakjában talála meg a kényszeres emigráció és elzártság eminens figuráját.
„Hihetetlenek vagyunk” – Szálinger Balázs Al-dunai álom című könyvéről
„A valósággal való egyezés nem a véletlen műve. Hanem a költői képzeleté” – szól a figyelmeztetés a könyv elején. És valóban. Szálinger Balázs első prózai kötetében a költői fantázia találkozik a realizmussal.
„Másoknak egyre szimpatikusabb, magamnak egyre érdektelenebb vagyok” – Regős Mátyás Patyik Fedon élete című könyvéről
Patyik Fedon bátrabb, sőt vadabb, bevállalósabb, életre készebb, elszántabb égi mása Regősnek, szóval olyan figura, amilyenné az író – hiába is vágyna lenni – soha nem lehet.