kortárs magyar irodalom
A 75 éve született Baka Istvánra emlékeznek Szegeden
Szerda délután a szegedi Belvárosi Mozi Balázs Béla termében nyolc órán át levetítik a költő verseire épülő zenés vers-videókat.
Megrázó önéletrajz a személytelenség mögött – Borbély Szilárdra emlékezünk
Hatvan éve, 1963. november 1-jén született Fehérgyarmaton Borbély Szilárd József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, író, irodalomtörténész.
Parti Nagy Lajos, „a rontott köznyelv professzionális használója”
Október 12-én lesz hetvenéves Parti Nagy Lajos Kossuth- és József Attila-díjas költő, próza- és drámaíró, műfordító, a kortárs magyar irodalom egyik emblematikus alakja. Legközelebb a Margó Irodalmi Fesztiválon találkozhat vele a közönség.
Krasznahorkai László regénye egy francia irodalmi díj várományosa
A Médicis-díjat két kategóriában adják át: egy francia, illetve egy külföldi regénynek. A külföldi művek között megtalálható Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regénye, amelyet Joëlle Dufeuilly fordított franciára.
Minden eddiginél több külföldi szerzővel és a Túl a Maszat-hegyen folytatásával jön az őszi Margó
Hatvan program, tizenegy külföldi író, több mint ötven könyvbemutató négy napon át – ez várható az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron októberben.
Tíz kortárs magyar dráma az évadra
A kortárs drámák – akkor is, ha régmúlt időkből merítik témájukat – megírásuk időszakáról, azaz a mindenkori jelenről adnak látleletet. Olyan témákat dolgoznak fel, amelyek a nézőket is érintik, amelyekhez erős kapcsolódási pontokat találnak. Évados ajánlatunkban hat ősbemutató szerepel.
Debrecent nézte és Debrecen visszanézett rá: hazatalált Térey hagyatéka
Már negyedik alkalommal gyűltek össze a debreceniek Térey János születésnapján, szeptember 14-én egykori otthona előtt.
Költőből lett politikus – hetven éve született Szőcs Géza
Hetven éve, 1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen Szőcs Géza Kossuth-díjas költő, újságíró, korábbi kultúráért felelős államtitkár.
Egyén, csoport, autonómia – izgalmas kérdéseket vizsgálnak az áprilisi színházi premierek
Új magyar dráma az Aranybulla idejéből, klasszikus Móricz-novella friss adaptációja és az alkotók által közösen, a próbafolyamat alatt létrehozott darabból készült előadás, néptánc és kortárs tánc is szerepel áprilisi premierajánlónkban.
Isten szenvedése – Pintér Béla és Társulata Az imádkozó című előadásáról
Számtalan vágyunk marad beteljesületlen, és ez sokszor nagyon fájdalmas. Ám Pintér Béla még nagyobb fájdalmakról: a beteljesülő vágyakéiról írt darabot. A valóságon erőszakot tevő akarás romlást hozó voltáról.
Összegyűltek a Budapest Nagyregény történetei
Több százan vettek részt a Budapest Nagyregény tavaly év végén meghirdetett civil történetgyűjtésében. A beérkezett anyagok feldolgozásával a kerületi fejezetek elkészítésére felkért 23 kortárs író már el is kezdte a Budapest Nagyregény előkészítését.
Szétcsúszva – Az Örkény Színház Szaturnusz Gyűrűje című előadásáról
Az Örkény István Színház Stúdiójában Kárpáti Péter saját drámáját állította színpadra Szaturnusz Gyűrűje címmel. Az előadás szövege a színészek élettörténeteinek felhasználásával nyerte el végső formáját.
Turczi művészete egyszerre nagyon szerteágazó és homogén – Horváth Kornélia új könyvéről
2023. február 16-án az Andrássy úti Írók boltjában bemutatták Horváth Kornélia Turczi István költői világáról című monográfiáját. A Lutter Imre által moderált beszélgetésen a szerzőn kívül Turczi István, Tolvaj Zoltán és Falusi Márton vett részt.
A KMI 12 program sikereiről és terveiről – Interjú Szentmártoni Jánossal
Temesi Ferenc, Zalán Tibor, Bánki Éva és Csender Levente is részese az idei KMI 12 elnevezésű programnak. A Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt projektje évente tizenkét kortárs alkotó irodalmi marketingjét, ismertségét erősíti vagy épp alapozza meg. A program létrehívóját, Szentmártoni Jánost kérdeztük.
„És tudjátok nevét az árvaságnak?” – A Stúdió K Tiramisu című előadásáról
A Tiramisu végső soron a végső kérdésekről szól, kozmikus összefüggésbe vonva, hogyan leszünk emberek, mi kell az önazonosságunkhoz, és úgy általában hol a helyünk a világban.
Velünk élő múlt – A Radnóti Színház Kályha Kati című előadásáról
A Kályha Kati 20. századi magyar Kurázsi mama-parafrázis, amely alaphelyzetében, karaktereiben és a főbb dramaturgiai pontokon juttatja eszünkbe Brecht 1941-ben írt művét.