Kossuth Lajos
Szeptember 19-én történt
1988-ban ezen a napon született Balázs János Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima díjas zongoraművész, a Cziffra György Fesztivál művészeti vezetője, egyetemi docens, érdemes művész. a világ neves koncerttermeinek állandó szereplője, akinek nemzetközi karrierje 16 évesen kezdődött.
Kossuth Lajos azt üzente...
Próféta vagy „pusztán” egy elveihez hűen ragaszkodó politikus volt Kossuth Lajos? Volt más út, mint a kiegyezés? Valóban áruló lett volna Görgei, vagy csupán Kossuth politikai számításának áldozata lett? Többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ a Talpig magyar friss epizódja. Podcastajánló.
A szép akasztott – Kétszáz éve született Andrássy Gyula miniszterelnök
Alakját legendák övezik, amikhez romantikus és deheroizáló filmek szolgáltattak anyagot. Andrássy Gyula sármos jelenség volt, párizsi emigrációjában hölgyrajongói a „szép akasztottnak” emlegették. 1851-ben távollétében jelképesen kivégezték, ám 1867-ben ő tette a magyar koronát Ferenc József fejére.
Felavatták a monoki Kossuth-emlékház történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélét
Kossuth Lajos születésének 220. évfordulója alkalmából pénteken felavatták a Kossuth-emlékház történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélét Monokon.
„A fény tökéletes eszköz, hogy pozitív üzenetet közvetítsünk” – Bulgáriába érkezett a Kossuth-emlékévre készült installáció
Különleges installációval emlékezik Kossuth Lajos emigrációjára a Lighthouse Egyesület Szilágyi Csilla szobrász és Herczeg Tamás fényművész együttműködésében. A Transfuse Ursa Maior 2.0 nevű műalkotást először Debrecenben állították ki, ahonnan a bolgár Sumenbe, majd június 6-án Szófiába vándorol tovább. Bulgária fővárosában június 22-ig a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban lesz látható a beton, az üveg és a fény játékával operáló szobor.
Könyvkuriózum jelenik meg a Kossuth-évforduló napján
Művészetről és álművészetről mesél viccesen Baksa-Soós Attila Rockoperája.
Egy forradalom kultusza
Hogyan él 1848. március 15-ének emléke az emberekben? Mennyire éljük meg jelentősnek ezt az eseményt ma? Egyáltalán: van-e kultusza e jeles napnak, és ha igen, miként alakult ki és hogyan tartható fenn? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki március 14-én ellátogatott a Petőfi Irodalmi Múzeumba, ahol Kalló Zsuzsanna irodalomtörténész, Hermann Róbert és Csorba László történészek beszélgettek 1848 kultuszáról.