kultúrtörténet
Zsolnayak: Ambíció, innováció, tradíció
A Zsolnayak, ha ma élnének, minden bizonnyal a startup szcéna aktív szereplői és alakítói lennének. Zsolnay Vilmos az örökké újat kutató szellemével, forradalmi ötleteivel, kereskedelmi képességeivel, rendkívüli munkabírásával a vállalkozók prototípusa. Fia, Miklós kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolati hálójával, fényűző életmódjával, gyakori utazásaival a mai menedzserek előfutárának tekinthető.
Kiállítás a 750 éves Győr jeles személyiségeiről
Születésnapot ünnepelni sokféleképpen lehet, de ha kerek az évforduló, akkor kivételes meglepetéssel igyekszünk az ünnepelt kedvében járni. De milyen ajándékkal lehet egy 750. születésnapot ünnepelni?
„A porszívózásban is megtalálni a spiritualitást”
Élő hagyományunk-e a misztika? Kik és hogyan képviselik? Szükségünk van-e rá? Perintfalvi Rita teológus a misztikát „anyanyelvi szinten beszélő”, tavaly elhunyt bencés szerzetes zen mesterre, Willigis Jägerre emlékezve a mindennapok spiritualitásának nehéz, de járható útjáról beszélt lapunknak.
A magyar telefónia történetét bemutató tárlat nyílik Szegeden
A magyar telefónia mérföldköveit bemutató tárlattal nyit újra a Neumann Társaság Informatikatörténeti Kiállítása szombaton a szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában.
„Élő kapja a virágot, kavicsot a holtnak hantja”
Régi temetők látogatása akár ismeretterjesztő kirándulásként is felfogható, ha értő szemmel olvassuk a sírfeliratokat, pillantunk a jelképekre. A régi zsidó temetők különösen beszédesek, ha járatosak vagyunk a szokás- és hagyományrendszerben.
Lélegzetelállító képek a tordai sóbányából
Így néz ki a világ leglátványosabb, ember formálta sóbányája. Beliczay László képriportja.
A romantika építőmestere, Feszl Frigyes
Kétszáz éve született a romantikus építészet legnagyobb magyar mestere, Feszl Frigyes, aki magyaros hangvételű terveivel elsőként igyekezett nemzeti identitásunkat az építészet nyelvén kifejezni.
Magyar márkák – A Törley pezsgő
A márkás pezsgő gyártása 1882. augusztus 1-jével kezdődött: Törley és Társa néven ekkor jegyeztette be vállalkozását a budapesti cégbíróságon Törley József.
Magyar márkák – 9 érdekesség a Stühmer csokoládéról
A Stühmer-féle édességek már a sokadik generáció kedvencei Magyarországon. Másfél évszázada még maga Stühmer Frigyes gyártotta a finomságokat budapesti csokoládégyárában. A márka ma is él: napjainkban Makláron készítik a neves hamburgi cukrászmester nevével fémjelzett édességeket.
Történelemfolyó. Időfolyó. Kultúrfolyó. Szerelemfolyó
Mit jelent a Duna Budapestnek, a Dunának Budapest? A Könyves Séták első állomásán ezt a kérdést jártuk körbe a Lánchídtól az Erzsébet hídig.
Magyar márkák – 10+1 érdekesség a Közértről
A Közért a 20. század második felének egyik legismertebb magyar cége. 1948 óta mind a mai napig az élelmiszerboltot jelenti a budapestieknek.
Szentendre, a kereskedőváros – a Castrumtól a Kereskedőházig
Új helytörténeti kiállítás nyílik október 9-én a Ferenczy Múzeumban, amely a római kortól a 20. század első feléig nyújt betekintést a szentendrei kereskedelem történetébe.
Zenei élet egykor a Városligetben
Térzene a zenepavilonok körül, szabadtéri szimfonikus koncertek, operettelőadások, zenés darabok a színházakban, cigányzene, jazz a mulatókban, ricsajos zenebona a vurstli bódéiban és a cirkuszban – a Városligetben az elmúlt évszázadokban tavasztól őszig zeneszó mellett zajlott az élet.
Oázis a pesti Belvárosban
Nem a mostani az első vírushelyzet, amellyel meg kellett birkóznunk a történelem során. A 18. században például keleti marhavész pusztított az országban. Az új kihívások azonban innovációt is elindítanak. Hazánk az önálló állatorvosi képzés megalapítását köszönheti ennek a járványnak, a budapesti Belváros pedig egy máig fennmaradt üde, zöld oázisát.
Magyar márkák – 10 érdekesség az Orionról
Az Orion Rádió és Villamossági Vállalat a magyar elektronikai ipar meghatározó cége volt. Története során 286 különböző típusú, közel 3 millió darab rádiókészüléket és ugyanennyi fekete-fehér tévét gyártott.