magazin
Cicák, víziók – macskák a magyar filmben
A közvélekedés szerint a magyar lovas nemzet, talán kutyásnak is mondható, macskásnak viszont alig-alig. Filmjeink cicái mégis sokat elárulnak rólunk. A népmesék macskája a hűtlenség, az önfejűség, a restség toposza, s a cica a fennmaradt adatok szerint ugyancsak kevéssé pozitív szerepekben osont be puha talpain a magyar film történetébe is.
Meglátogattuk Lázár Tibor festőművészt a zentai műtermében
Népszerű műfajokról, nosztalgiáról, anakronizmusról beszélgettünk Lázár Tibor festő- és szobrászművésszel. Arra is ráláttunk, a műtermében hogyan találkozik a polgári és nagyúri ízlés a street arttal.
Több mint sport – vágta egy álomért
A lóverseny nem pusztán szórakozás. A lóverseny: hatalmas szaktudás és Fortuna egyengette élet. Kerüljünk közelebb az eszményi mondanivalójú, furfangos filozófiájú sporteseményhez.
„A kutyák éppolyan változatosak, mint az emberek” – Beszélgetés Nyulász Péterrel
Gyerekversekkel, mondókákkal kezdte, aztán írt egy meseregény-trilógiát, amelynek első részével elnyerte az IBBY – Év Gyermekkönyve díjat 2011-ben. A Helka sok iskolában ajánlott olvasmány, ahogy legutóbbi, kutyás tematikájú munkája, a Ritter Ottó rajzfilmrendező-illusztrátorral közösen megjelentetett Berger Szimat Szolgálat-kötetek is. Beszélgetés Nyulász Péterrel alfákról, kutyákról, amelynek a végén feltűnik egy mudi is.
Macskák a vásznon
Az internet korában egyetlen állat sem tudta annyira megragadni fantáziánkat és kivívni imádatunkat, mint a házi macska. Elsöprő vizuális hatalmuk azonban nem a közösségi médiával kezdődött: valójában az ilyen képek már ősidők óta művészeti alapanyagnak számítanak.
A somlói galuskáról és egyéb ételneveinkről
Van-e köze a Hortobágynak a palacsintához? Hát az erdélyi fejedelemnek a Rákóczi-túróshoz? Híres emberekről elnevezett, közismert ételek történetének nyomába eredtünk.
Minden idők legnagyobb szabadulóművésze – Benéztünk a Houdini-házba
Ha olyanokat mondanánk egy mágusról, hogy rejtelmes, titokzatos, kiismerhetetlen, bizonyára bóknak venné. Pedig a huszadik század lenyűgöző szabadulóművésze, Harry Houdini kapcsán keresve sem találnánk pontosabb kifejezéseket. Persze ma már sokat tudunk róla, csak éppen a lényeget nem: trükkjeinek varázsa, életének csavaros története csupa titok, csupa meglepetés. Éppen úgy, ahogy a budai Várnegyedben található Houdini-ház.
Korom Gábor: A kutya meggyalázása az, hogyha nem tudok a gazdája lenni
A kutya és az ember több mint százezer éves kapcsolata folyamatos fejlődésen megy keresztül, de e természetszerűnek gondolt kapcsolatban rengeteg a kommunikációs zavar. Sok mindent nem értünk a négylábúak világából, ahogy talán önmagunkból sem. Erre hívja fel a figyelmet Korom Gábor kutyás szakember, aki a tükörmódszer megalkotásával nemcsak az ember és állat közötti kommunikációt helyezi új dimenzióba, hanem komoly önismereti leckéket is ad a gazdáknak.
Szabó Kimmel Tamás: Megláttam, és belém hasított: ő az
Szabó Kimmel Tamás színművész egy nehéz próbafolyamat során talált rá rég vágyott csontfekete kutyája nevére: Kage. Japán szó, jelentése: árnyék, állandó kísérő, tükörkép.
Farkas Roland: Macesz óriási szeretetenergiát sugároz magából
Azt gondoltam, szükségem van kutyára már csak a felelősségtudat miatt is – mondja Farkas „Wolfie” Roland zenész, szövegíró, a Punnany Massif egyik alapítója. Erről kérdezte őt Lippai Kriszta a Magyar Kultúra magazin oldalán.
Csoda és Kósza, avagy két dinka, mókás ló kalandjai
Czigány Zoltán mesekönyvei olyan üdítő színfoltok a hazai gyerekkönyvek palettáján, hogy aki egyszer a bűvkörükbe kerül, biztosan örökre megszereti.
Molnár Levente: „Nekem a kutya olyan, mint egy ember”
A kutyák emberfelettiek. A tisztelet nyelvét beszélik. Az ő törvényeik a mennyországban is tökéletesen tudnának működni, és ha ők nem a mennyországba kerülnek, én oda akarnék menni inkább, ahová ők – mondja Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekes.
Magyar Kultúra: értékes és érdekes
„Érvényes történetek rólunk és világunkról, hiteles és érdekes személyiségek, izgalmas témák, igazi beszélgetések igényes köntösben” – fogalmazták meg készítői a havonta megjelenő Magyar Kultúra magazinról.
Vigyázz, a kutya arat!
Azt mondják, hogy az eladható történetekhez szükség van gyerekre, kutyára, de persze nem árt a jó sztori sem. Az sem számít, hogy milyen fajta az a bizonyos kutya, a legjobb társaságból való vagy éppen keverék. Irodalmi kutyatárunkban hat kutyát – Csonti urat, Lassie-t, Kántort, Frakkot, Bogáncsot és Flusht – sétáltatunk meg.
Nyomkeresés az indiános könyvek gyűrött lapjain
Az indiános történetekben az olvasó is nyomokat keres, melyek igazi kincsekhez vezetnek, de ezek a csillogó dolgok nem az indián törzsek rejtett aranyai, hanem a náluk is fényesebb és értékesebb gyerekkori emlékeink. Ezeket idézik meg A Medveölő fia, A Sós sziklák völgye, a Milu az indiánok között és az Egy indián, mint te meg én című nagyszerű történetek is.
„Engem a kutyám élete, betegsége és halála ébresztett rá, mennyire szeretnek a szüleim”
Tuza Erika a Doktor Mancsok Alapítvány hospice terápiás munkacsoportjának tagjaként állatasszisztált terápiával és mentálhigiénés tanácsadással foglalkozik. Állattársaival, ahogyan ő nevezi Maya, Frida és Freya nevű spánieljeit, úgy nyitja meg az életüktől búcsúzó betegek szívét, hogy a tű foka helyett végül hatalmas kapu táruljon számukra az átkeléshez.