magazin
A lovak sokszínűsége – Lovak a képzőművészetben
A lóábrázolások végigkísérik a művészettörténet évezredes hagyományát. Az őskori barlangrajzoktól kezdve napjainkig az uralkodói reprezentáció és hadvezéri portrék fontos eleme, historikus, mitológiai és bibliai jelenetek kiemelt része. Válogatásunk emblematikus lóábrázolásokból mutat néhány példát.
Cicák, víziók – macskák a magyar filmben
A közvélekedés szerint a magyar lovas nemzet, talán kutyásnak is mondható, macskásnak viszont alig-alig. Filmjeink cicái mégis sokat elárulnak rólunk. A népmesék macskája a hűtlenség, az önfejűség, a restség toposza, s a cica a fennmaradt adatok szerint ugyancsak kevéssé pozitív szerepekben osont be puha talpain a magyar film történetébe is.
Meglátogattuk Lázár Tibor festőművészt a zentai műtermében
Népszerű műfajokról, nosztalgiáról, anakronizmusról beszélgettünk Lázár Tibor festő- és szobrászművésszel. Arra is ráláttunk, a műtermében hogyan találkozik a polgári és nagyúri ízlés a street arttal.
Több mint sport – vágta egy álomért
A lóverseny nem pusztán szórakozás. A lóverseny: hatalmas szaktudás és Fortuna egyengette élet. Kerüljünk közelebb az eszményi mondanivalójú, furfangos filozófiájú sporteseményhez.
„A kutyák éppolyan változatosak, mint az emberek” – Beszélgetés Nyulász Péterrel
Gyerekversekkel, mondókákkal kezdte, aztán írt egy meseregény-trilógiát, amelynek első részével elnyerte az IBBY – Év Gyermekkönyve díjat 2011-ben. A Helka sok iskolában ajánlott olvasmány, ahogy legutóbbi, kutyás tematikájú munkája, a Ritter Ottó rajzfilmrendező-illusztrátorral közösen megjelentetett Berger Szimat Szolgálat-kötetek is. Beszélgetés Nyulász Péterrel alfákról, kutyákról, amelynek a végén feltűnik egy mudi is.
Macskák a vásznon
Az internet korában egyetlen állat sem tudta annyira megragadni fantáziánkat és kivívni imádatunkat, mint a házi macska. Elsöprő vizuális hatalmuk azonban nem a közösségi médiával kezdődött: valójában az ilyen képek már ősidők óta művészeti alapanyagnak számítanak.
A somlói galuskáról és egyéb ételneveinkről
Van-e köze a Hortobágynak a palacsintához? Hát az erdélyi fejedelemnek a Rákóczi-túróshoz? Híres emberekről elnevezett, közismert ételek történetének nyomába eredtünk.
Minden idők legnagyobb szabadulóművésze – Benéztünk a Houdini-házba
Ha olyanokat mondanánk egy mágusról, hogy rejtelmes, titokzatos, kiismerhetetlen, bizonyára bóknak venné. Pedig a huszadik század lenyűgöző szabadulóművésze, Harry Houdini kapcsán keresve sem találnánk pontosabb kifejezéseket. Persze ma már sokat tudunk róla, csak éppen a lényeget nem: trükkjeinek varázsa, életének csavaros története csupa titok, csupa meglepetés. Éppen úgy, ahogy a budai Várnegyedben található Houdini-ház.
Korom Gábor: A kutya meggyalázása az, hogyha nem tudok a gazdája lenni
A kutya és az ember több mint százezer éves kapcsolata folyamatos fejlődésen megy keresztül, de e természetszerűnek gondolt kapcsolatban rengeteg a kommunikációs zavar. Sok mindent nem értünk a négylábúak világából, ahogy talán önmagunkból sem. Erre hívja fel a figyelmet Korom Gábor kutyás szakember, aki a tükörmódszer megalkotásával nemcsak az ember és állat közötti kommunikációt helyezi új dimenzióba, hanem komoly önismereti leckéket is ad a gazdáknak.
Szabó Kimmel Tamás: Megláttam, és belém hasított: ő az
Szabó Kimmel Tamás színművész egy nehéz próbafolyamat során talált rá rég vágyott csontfekete kutyája nevére: Kage. Japán szó, jelentése: árnyék, állandó kísérő, tükörkép.
Farkas Roland: Macesz óriási szeretetenergiát sugároz magából
Azt gondoltam, szükségem van kutyára már csak a felelősségtudat miatt is – mondja Farkas „Wolfie” Roland zenész, szövegíró, a Punnany Massif egyik alapítója. Erről kérdezte őt Lippai Kriszta a Magyar Kultúra magazin oldalán.
Csoda és Kósza, avagy két dinka, mókás ló kalandjai
Czigány Zoltán mesekönyvei olyan üdítő színfoltok a hazai gyerekkönyvek palettáján, hogy aki egyszer a bűvkörükbe kerül, biztosan örökre megszereti.
Molnár Levente: „Nekem a kutya olyan, mint egy ember”
A kutyák emberfelettiek. A tisztelet nyelvét beszélik. Az ő törvényeik a mennyországban is tökéletesen tudnának működni, és ha ők nem a mennyországba kerülnek, én oda akarnék menni inkább, ahová ők – mondja Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekes.
Magyar Kultúra: értékes és érdekes
„Érvényes történetek rólunk és világunkról, hiteles és érdekes személyiségek, izgalmas témák, igazi beszélgetések igényes köntösben” – fogalmazták meg készítői a havonta megjelenő Magyar Kultúra magazinról.
Vigyázz, a kutya arat!
Azt mondják, hogy az eladható történetekhez szükség van gyerekre, kutyára, de persze nem árt a jó sztori sem. Az sem számít, hogy milyen fajta az a bizonyos kutya, a legjobb társaságból való vagy éppen keverék. Irodalmi kutyatárunkban hat kutyát – Csonti urat, Lassie-t, Kántort, Frakkot, Bogáncsot és Flusht – sétáltatunk meg.
Nyomkeresés az indiános könyvek gyűrött lapjain
Az indiános történetekben az olvasó is nyomokat keres, melyek igazi kincsekhez vezetnek, de ezek a csillogó dolgok nem az indián törzsek rejtett aranyai, hanem a náluk is fényesebb és értékesebb gyerekkori emlékeink. Ezeket idézik meg A Medveölő fia, A Sós sziklák völgye, a Milu az indiánok között és az Egy indián, mint te meg én című nagyszerű történetek is.