magazin
A pék, aki a miniszterelnökkel szeretne sütni
Tizennégy évesen elege lett a cigánytelepi körülményekből, könyörgött, hogy vigyék intézetbe, de az édesanyja nem hagyta. Egy évre rá megszökött otthonról, napokig az utcán lakott. Hosszú könyörgés után végre befogadták a gyermekotthonba. Ekkor lett életében először saját ágya.
Nők Magyarországon Fábián Évi fényképész lencséjén keresztül
Jövőre lesz húsz éve, hogy inspiráló, saját területükön meghatározó nőket örökít meg. 2007-ben került kötetbe az első 88, csillogó tekintetű, még analóg technikával készült fekete-fehér női portré, most pedig már a harmadik albumnál jár a Nők Magyarországon-sorozat.
Iszonyatos pénzeket költünk álproblémák megoldására
Elektromos autók, önvezető autók, közösségi autózás – tényleg ez a jövő? Ha egy gép hoz helyettünk döntéseket, az fejlődés? Miről képes önként lemondani egy társadalom? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Várkonyi Gábor autópiaci szakértővel.
Hivatása: folyómentő
Kutatóként kezdte, természetfilmes lett, majd hivatásos folyómentő, a Tisza megtisztítására létrejött PET-kupa egyik ötletgazdája. Balitól az Antarktiszig számos expedíción vett részt, és a máshol bevált ötleteket hazahozta, hogy itthon hasznosítsa. Molnár Attila Dávidot kérdeztük.
Hiszel te valamiben annyira, hogy azt soha egyetlen pillanatra sem kérdőjelezted meg?
Benedek Dezsőnél kalandosabb életű embert nem ismerek. A Kolozsváron született, az Egyesült Államokban élő nyelvész, antropológus 18 nyelven beszél, és nevéhez fűződik egy egyedülálló antropológiai kísérlet, amelynek eredményeként sikerült újjáélesztenie egy eltűnőfélben lévő, különleges kelet-ázsiai kultúrát.
Legényfogásról, szerelemgerjesztőkről és más babonákról
Ki ne hallotta volna gyerekkorában, hogy a sárgarépától fütyülni tud, ha kiönti a sót, akkor veszekedés várható, de még így is az lesz a legkisebb baja, ugyanis minden egyes kiöntött sószemért egy nappal többet kell várakozni a mennyország kapuja előtt? Ételekhez fűződő babonák következnek.
Ez nem az a munkahely, ahol kapkodni kell
Ha radioaktív hulladékra gondolunk, a filmekből ismert, a sugárveszély jelével ellátott hordó juthat eszünkbe, melyből zöld folyadék szivárog. A valóságban mindent szilárd formában, hordókban tárolnak, melyeket a föld mélyén, egy hatalmas gránittömb közepén lévő betonkomplexumban helyeznek el.
Gutenberg a lövészárok mögött
Aki eddig azt hitte, hogy a hadviseléshez a katonáknak mindössze fegyverre és ellátmányra van szükségük, talán nem tud arról, hogy az első világháborúban csaknem hárommillió könyvet forgattak magyar bakák.
Éhínségről és ínségételekről
Az éhínség végigkísérte a történelmet. Egy feljegyzés szerint 930 és 1870 közt 107 ínséges év volt Magyarországon, s ezalatt sokszor kényszerült arra az ember, hogy újragondolja, mi ehető és mi nem. Így került az asztalra tölgyfalisztből sült kenyér, sásgyökérből készített lepény vagy akár papsajt.
A küldetés: megmenteni a mozdonyt
Van, aki a nőkért van oda, én a mozdonyokért. Meg a vasutasokért. Tudod, ahogy kihajoltak a fűtők az ablakon, feketén, kezükben olajos rongy, engem megbabonázott – meséli Vass András. Neki köszönhetően láthatjuk ma a Harry S. Truman néhai amerikai elnökről elnevezett mozdonyt a Vasúttörténeti Parkban. De hogyan kerülhetett egy amerikai mozdony hozzánk, és ki vitte el a balhét miatta?
Az étkezőkocsitól az Utasellátóig
Van étel, amelyet azért szeretünk, mert emlékeztet valamire. Hiába a Michelin-csillagos koszt, úgyis édesanyánk és nagymamánk főzi a legfinomabbat, és hiába a legszaftosabb hamburger, a vonat étkezőkocsijában felszolgált szendvics néha jobban esik.
Terroristagyanús sokaság az úszómedencében
Mi a közös egy 16. századi lókupecben, az 1989-es román forradalom során a nagyszebeni kiszáradt medencébe parancsolt emberekben és Wes Anderson rendőrében? Hogyan születik a zsarnok, és fontos-e, hogy ki ütött először? A válaszok Tudor Giurgiu Libertate ’89 – Nagyszeben című játékfilmjében rejlenek.
Vasarely és az autók
Akkor hetven ország csaknem egymilliárd nézője pillantásától követve a negyedik francia ejtőernyős is leereszkedett a pálya célegyenesében, kezében egy jellegzetes fekete-fehér kockás zászlóval, Jacques Chirac francia miniszterelnök ajándékával. A lobogót az op-art pápája, Victor Vasarely tervezte.
Zoób Kati rovata – A divat és a giccs
A giccs mint esztétikai fogalom az 1860-as években bukkant fel a korai iparosodáshoz és a burzsoázia felemelkedéséhez kötődő jelenség jellemzőjeként. Azóta a giccs kifejezés a rossz ízlés, a különcség és a negatív értelemben vett túlzás szinonimája.
A muskátlitól a páncélvonatokig – Így változtatta meg az életünket a vasút
A világ első gőzüzemű vasútvonalát 1825-ben adták át, és a vonat kétszáz év alatt átformálta az életet: gyors és költséghatékony áruszállítást tett lehetővé, országrészeket kötött össze. Ugyanakkor az első világháború borzalmai is elképzelhetetlenek lettek volna az új közlekedési eszköz nélkül.
Az autó mint korjelző – Nosztalgikus idők és kocsik festővásznon
Ha a művész tudatosan jelenít meg egy bizonyos autótípust, annak jó oka van. Mert egy autó megfestésével kivételes módon lehet ábrázolni adott korszellemet vagy történelmi időszakot. Válogatásunkban olyan kortárs festmények szerepelnek, melyeken az autó korhatározóként, hangulatidézőként van jelen.