Magyar Kultúra magazin
Az egyik legnehezebb feladat itthon a női labdarúgás megítélését megváltoztatni
Dénes Dorottyával, az MLSZ női szakágvezetőjével a magyar női labdarúgás múltjáról és jelenéről beszélgettünk.
Prométheusz vagy Frankenstein ajándéka a génszerkesztés?
Áldás vagy átok a génmódosított növények létezése? A túlélést segítik vagy épp megbetegítenek? Dr. Dudits Dénes növénygenetikust kérdeztük.
A gombfocinak lelke van
Nehéz elképzelni, hogy a gombfoci és a spanyol polgárháború között bármiféle kapcsolat lenne, pedig a játék hazai rajongói meggyőződéssel állítják: a híres nemzetközi brigádoknak köszönhetően lett világszerte kedvelt sport az asztali labdarúgás.
Kevesen ismerik a nevét ennek a díszműkovácsnak, pedig a műveivel tele van az Instagram
„Észnek hódol az érc” – ez volt Jungfer Gyula hitvallása. Nap mint nap rengetegen csodálják a műveit, rendszeresen bukkannak fel a közösségi média képmegosztó felületein, fotósokat inspirálnak, fővárosi járókelőket ejtenek ámulatba, de ma már kevesen ismerik az alkotó nevét.
Illusztris kapcsolati háló vagy skalpvadászat?
„Hol jártam pedig ezen könyvecskéből ki tanulhatod könnyen és kik mitsoda indulattal viseltettenek légyen hozzám…” – jellemzően ezzel a Melanchtontól kölcsönzött 16. századi ajánlással kezdődnek azok az emlékkönyvek, amelyeket a peregrinus diákok hazahoztak a külföldi tanulmányútjaikról.
Nem egy bábu tartozéka ez a fából faragott műkéz
Az 1920 táján készült protézis hüvelykujja, mutató- és középső ujja egy ízületben hajlítható, és egy fogaskerékkel mozgásba hozható. Az MNMKK Semmelweis Orvostörténeti Múzeum gyűjteményében megőrzött tárgy pontos látlelete annak, milyen küzdelmekkel kellett szembenéznie az első világháborút túlélő nemzedéknek.
Miért számít, hogy melyik mű az eredeti?
Miért fizet bárki dollármilliókat olyan művekért, amelyek másolatai szabadon elérhetők a világhálón? Az NFT mint technológia miért előzi meg a saját korát?
A digitalizáció nem áll meg, de húsz év múlva is lesz készpénz
A digitális pénzek világáról, a lakosság pénzügyi tudatosságáról, új és innovatív fejlesztésekről és a Magyar Nemzeti Bank előremutató kezdeményezéseiről beszélgettünk Fáykiss Péterrel, az MNB Digitalizációs Igazgatóságának vezetőjével.
Trunk Tamás: Ha most nem kezdünk el az alfákról és az alfákkal beszélni, akkor mikor?
Az élsportoló alpesi síző, generációs és márkatanácsadóként dolgozó 21 éves Trunk Tamás nemrég fejezte be a harmadik könyvét, amely az alfa generációról szól.
A géniuszok géniusza negyvennyolcszor nem talált legyőzőre
Dr. Kovács Attila a tévés kvízek géniusza és elismert reumatológus. Gyerekként író akart lenni, ma a gyógyítás és a rejtélyek megoldása tölti ki életét.
Meghackelhető-e a biológiai óránk?
Lassítható az öregedés? Vissza is fiatalodhatunk? A gondolatainkkal befolyásolni tudjuk a testünk működését? Dr. Fekete Bálint András klinikai genetikust kérdeztük.
Király Gábor: Van élet a profi labdarúgás után
Mi történik egy labdarúgóval a visszavonulás után? Király Gábor, Magyarország 108-szoros válogatott kapusa életében a sikertörténet folytatódott.
Az őssejt jelentheti a gyógyítás bölcsek kövét?
Bár már József Attila is írt az őssejtről, azt még ő sem gondolta, hogy száz év múlva már Petri-csészében fognak idegi elősejtekből apró agyakat nevelni.
Nemecsekék grundja és a kultúra romos emlékei filmes kertekben
A kert az első emberpár paradicsomból kiűzetése óta az otthont és annak elvesztését is jelképezi.
Egyéni hősök vagy a tömeg termékei vagyunk?
Bokor László pszichiáterrel az altruizmusról, a csoportlét ősiségéről és az identitás törékenységéről beszélgettünk, aki szerint az egyén csak kapcsolati hálók tükrében érthető meg igazán.
A gyököt vonó ló, a jelnyelvet beszélő csimpánz és az eszközhasználó varjú
Mi különbözteti meg az állati intelligenciát az emberi elmétől? Hogyan változott a zsenikép a 21. századra, és hova tűntek a nagy elmék?