Magyar Kultúra magazin
Hogy kerültek viaszból készült testrészek a templomokba?
A templomokban, kegyhelyeken elhelyezett offerekhez az a hiedelem fűződött, hogy az a beteg testrész, amelyet ábrázol, meggyógyul, annak az asszonynak pedig, aki viaszból készült pólyás babát visz az oltárra, gyermeke születik.
Több mint 300 fajt ment át a jövőbe ez a makrogombagénbank
Európa egyik legnagyobb makrogombagénbankja az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeumában található.
Elindult a Kultúra.hu webshopja
Verseskötet, folyóirat, képregény és gyümölcsészet egy helyen – márciusban megnyílt a Kultúra.hu webshopja, ahol a Petőfi Kulturális Ügynökség kiadványait, valamint a Magyar Kultúra magazin korábbi lapszámait is elérhetik az olvasók.
Aquincumban a víz az istenek ajándéka volt
Aquincum históriája nem mesélhető el az ottani forrásvizek említése nélkül. Fényes Gabriella régésszel a római városok vízhasználatáról beszélgettünk.
Ezek a prófétanők az élet kulcskérdéseire adnak pimasz válaszokat
Belestünk a sorsvető könyvecskébe, amelynek a sok használattól megkopott, csonka példányát jelenleg az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára őrzi.
Táltosok lékelhették meg Bene vitéz koponyáját, de vajon miért?
A legelső emberi koponya, amely magyar múzeumba került, egy honfoglaló idős harcosé, akit a lelőhely után Bene vitézként emleget a történetírás.
A Nyugat mégis tovább él és harcol
1932. január 10-én a Nyugat huszonöt éves évfordulóját ünnepelték szerzői. A csoportképet az est szünetében, a Zeneakadémia művészszobájában készítette a Turul Fotóriport Iroda fotósa.
Lechner Ödön sértődése miatt lett felkapott a kávéház, ahol márványasztalokra skiccelt
Szecessziós stílusú, vastag falú, öntött porcelán tejeskanna festett motívumokkal és Japán kávéház felirattal – a 19–20. századi vendéglátás egyik leghíresebb fővárosi helyszínét idézi meg az MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményében fellelhető edény, mely az 1910-es években volt használatban.
A bűvész nem árulja el a titkait – a laikusoknak
Budapest XI. kerületében, épp átellenben Gárdonyi Géza szobrával, tengerkék cégér hirdeti: bűvészbolt. Az ember óvatosan lép be, mert csak így lehet belépni egy bűvészboltba – ki tudja, mi vár ránk odabent.
Milyen volt ötszáz éve megöregedni?
Tényleg olyan rossz lehetett a középkorban felnőni, mint gondoljuk? Három generáció múlva ránk is legyintenek majd az utódaink, hogy mennyire tudatlanok voltunk?
Az egyik legnehezebb feladat itthon a női labdarúgás megítélését megváltoztatni
Dénes Dorottyával, az MLSZ női szakágvezetőjével a magyar női labdarúgás múltjáról és jelenéről beszélgettünk.
Prométheusz vagy Frankenstein ajándéka a génszerkesztés?
Áldás vagy átok a génmódosított növények létezése? A túlélést segítik vagy épp megbetegítenek? Dr. Dudits Dénes növénygenetikust kérdeztük.
A gombfocinak lelke van
Nehéz elképzelni, hogy a gombfoci és a spanyol polgárháború között bármiféle kapcsolat lenne, pedig a játék hazai rajongói meggyőződéssel állítják: a híres nemzetközi brigádoknak köszönhetően lett világszerte kedvelt sport az asztali labdarúgás.
Kevesen ismerik a nevét ennek a díszműkovácsnak, pedig a műveivel tele van az Instagram
„Észnek hódol az érc” – ez volt Jungfer Gyula hitvallása. Nap mint nap rengetegen csodálják a műveit, rendszeresen bukkannak fel a közösségi média képmegosztó felületein, fotósokat inspirálnak, fővárosi járókelőket ejtenek ámulatba, de ma már kevesen ismerik az alkotó nevét.
Illusztris kapcsolati háló vagy skalpvadászat?
„Hol jártam pedig ezen könyvecskéből ki tanulhatod könnyen és kik mitsoda indulattal viseltettenek légyen hozzám…” – jellemzően ezzel a Melanchtontól kölcsönzött 16. századi ajánlással kezdődnek azok az emlékkönyvek, amelyeket a peregrinus diákok hazahoztak a külföldi tanulmányútjaikról.
Nem egy bábu tartozéka ez a fából faragott műkéz
Az 1920 táján készült protézis hüvelykujja, mutató- és középső ujja egy ízületben hajlítható, és egy fogaskerékkel mozgásba hozható. Az MNMKK Semmelweis Orvostörténeti Múzeum gyűjteményében megőrzött tárgy pontos látlelete annak, milyen küzdelmekkel kellett szembenéznie az első világháborút túlélő nemzedéknek.