Márai Sándor
Ha nincs Márai, nincs lelkiismeret-furdalás
Mészáros Tibor Márai Sándorról írt, Egy 20. századi Odüsszeia című monográfiáját mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Mit szólna Freud Krúdy Álmoskönyvéhez?
Megfejthetők az álmok? Krúdy, Babits, Kosztolányi és Márai regényeiben választ találunk a kérdésekre.
Az olimpia apropóján: öt író véleménye a sportról
Nádas a futásba szeretett bele, Ottlik nemzetközileg is elismert bridzsszakértő volt, Mészöly a focizás mellett az olimpiáról is kifejtette a véleményét, Márai teniszezett és úszott, Jókai pedig vívott és súlyt emelt.
Egy fröccs mellett találkozik Bujtor, Hamvas és Márai
A Fröccskönyv irodalmi, történelmi és filozófiai-teológiai értekezés szeretett italunkról, elsősorban azonban a szerzők szubjektív fröccssztorija.
Április 11-én történt
„Az én vezérem bensőmből vezérel! / Emberek, nem vadak – / elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel, / nem kartoték-adat. / Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, / jó szóval oktasd, játszani is engedd / szép, komoly fiadat!” József Attila születésnapján 1964 óta a magyar költészet napját ünnepeljük.
Február 21-én történt
1893. február 21-én született Honthy Hanna Kossuth-díjas primadonna, a magyar operettjátszás emblematikus alakja. Ragyogó színpadi jelenség volt, kiváló mesterségbeli tudással, színészi képességgel, játékával légkört teremtett, betöltötte a teret. Legnagyobb sikerét a számára átírt Csárdáskirálynőben a főszereplővé előléptetett Cecíliaként aratta. A többször is felújított operettet nem lehetett levenni a műsorról, mintegy 1600 előadást ért meg.
Naplók a színpadon – Lola és Márai
Lola naplója címmel többrészes, izgalmas felolvasószínházi sorozat látható tavaly óta a pesti belváros egyik lakásszínházában, a KuglerArt Szalonban, ahol Márai Ilona és Márai Sándor naplói alapján idéződik fel az 1948-ban életfogytig tartó emigrációt választó házaspár élete. A sorozat hamarosan hangoskönyvben és nyomtatásban is megjelenik. Az előadások szövegkönyvének összeállítójával, Lola alakítójával, Takáts Andreával beszélgettünk az összeállítás tanulságairól, és ugyanerről megkérdeztük Márai megidézőjét, Hegedűs D. Gézát is.
Így olvasnak az írók
Azt tudjuk, hogy Vámos, Spiró vagy Dragomán hogyan ír, de azt nem, hogyan olvasnak. Pedig érdekes a fordított felállás is: amikor az író nem teremtő, hanem befogadó. Összegyűjtöttük a kérdésről néhány klasszikus és kortárs szerző gondolatait, és még egy könyves adventi kalendáriumhoz való tippet is hoztunk.
„Később máshol nem történtek velem többé nagy dolgok” – A kassai Márai Sándor-emlékkiállítás
Márai Sándor 18 évesen hagyta el Kassát. A város számára a szülőhely, a család és a gyermekkor mellett a polgári világot jelentette. A Mäsiarska utcai múzeum ezt a nem csupán a magánéletre szóló, de az írói életműben is meghatározó élményt bontja ki.
Díszkaput avattak Leányfalun Márai Sándor és Márai Ilona emlékére
Péntek délután díszkaput avattak Leányfalun, a Duna-parton lévő Márai-emlékhelynél Márai Sándor és Ilona 100. házassági évfordulója alkalmából.
Magyar látogatók a Szovjetunióban – Hammerstein Judit az új könyvéről
Hogy lesz a nyugati értelmiség egy részének Oroszország-rajongásából a Szovjetunió iránti lelkesedés a sztálinizmus legborzasztóbb időszakában? Mi magyarázza, hogy Nagy Lajos és Illyés Gyula, bár a ’30-as években együtt utaznak a Szovjetunióba, úti beszámolójuk mintha két különböző világról szólna?
Kaland a József Attila Színházban
A József Attila Színház Stúdió színpadán 2022. október 7-től látható Márai Sándor Kaland című műve. Ez a kaland nem hétköznapi értelemben vett kaland, ahogy általában gondolná az ember. Mindenkinek volt, van, lesz „kalandja” a boldogságban, a boldogsággal.
Betűbe zárva – Márai Ilona világa
Június 21-én zárja a Várkert irodalom az idei szezonját egy rég várt témával.
Márai: poros vagy izgalmas? – Interjú Kiss Csaba rendezővel
Avítt vagy örök érvényű? Hogyan lehet izgalmassá tenni Márai tán sosem volt világát ma a színpadon? Ki lehet szabadítani a szándékokat a szóképek fogságából? A József Attila Színházban a héten tartották a Kaland című dráma olvasópróbáját, ennek apropóján beszélgettünk Kiss Csaba rendezővel.
Betűbe zárva – megjelent Márai feleségének naplója
Márai Sándor feleségének harminc éven át írt naplója most kerül először az olvasók elé.
Máraival folytatódik a Vígstreamház közvetítéseinek sorozata
Márai Sándor Hallgatni akartam című művének színpadi adaptációjával folytatódik november 28-án a Vígszínház online közvetítéseinek sorozata. A Hegedűs D. Géza előadásában látható monodráma a 20. század egyik legmegrázóbb évtizedének történetét öleli fel.