művészettörténet
Bánki Éva portugáliai útinaplója 3. – Mánuel-stílus, atlanti művészet
Igyekezzünk minél több hatást befogadni? Vagy inkább autonómiára törekedjünk? Magyarként sem könnyű e kérdésekre válaszolni. A teljes önfeladás és a totális bezárkózás egyformán szellemi öngyilkossághoz vezet, de néha érdemes a nagy kultúrközpontoktól kicsit eltávolodni, és külön utakat keresni.
A magyaros szecesszió gyöngyszeme: Nagykőrös
A szecessziós építészeti stílus kedvelőinek kötelező célpontja Nagykőrös. Bár hazánk turisztikai térképén nem szerepel a legfontosabb úti célok között, páratlan szecessziós építészeti öröksége miatt mindenképpen megér egy látogatást.
Hogyan kaptak szárnyra az angyalok?
A szárnyas angyalok alakja ma már mindennapos: freskóktól a szentképekig, tetoválásoktól az üdvözlőlapokig a legtöbb helyen így ábrázolják őket. De nem volt ez mindig így.
Az ifjú zseni – Mozifilm készült Raffaello halálának 500. évfordulójára
Augusztus 26-án érkezik a magyar mozikba A művészet templomai képzőművészeti sorozat legújabb premierfilmje, amely a reneszánsz festőzseniről, Raffaello Sanzióról emlékezik meg.
Párhuzamos történetek – A kilencvenes évek művészete
A K Galéria 1945 utáni magyar művészet workshopjának utolsó alkalmán Szabó Noémi művészettörténész a kilencvenes évek művészetéről beszélt.
Képéhség és stíluspluralizmus a nyolcvanas években
A K Galéria workshopjának újabb alkalmán a nyolcvanas évek képzőművészetéről mesélt Szabó Noémi művészettörténész.
Medúzák, majmok, repülőhalak
Egzotikus állatok sokasága egy iparművészeti tárlaton? Ez nem is olyan meglepő, ha tudjuk, hogy a kiállítás a szecesszió sokszínűségét, irányzatait hivatott bemutatni. A megújuló kézműipar kedvelt motívumai az állat- és növényábrázolások voltak. Az Iparművészeti Múzeum A mi szecessziónk című kiállításának tárlatvezetése ezúttal zoológiai kérdéseket is szép számmal felvet.
A szabadság kis körei – A hatvanas évek művészete Magyarországon
A K Galéria workshopjának második alkalmán Szabó Noémi művészettörténész a hatvanas évek magyar képzőművészetéről mesélt a szürrealistáktól az első happeningig.
Arc-kép-más a zsidó képzőművészetben
Az Arc-kép-más kérdése: hogyan árulkodik egy önarckép a művészek zsidó identitásáról?
Csökkenteni a távolságot a mű és a néző között
Számomra a művészek saját interpretációi rendkívül inspiratív kiindulópontként tudnak szolgálni – mondja Pócs Veronika művészettörténész, aki a 20. századi francia-magyar képzőművészeti kapcsolatokat kutatja, de kurátorként szívesen kirándul a kortárs művészet területére is. Saját kutatási területéről és a művészettörténészek mai feladatáról is beszélgettünk vele.
Kályhacsempékbe bújt életek
Mi minden olvasható ki egy középkori kályhacsempén ábrázolt jelenetből? Hogyan lesz a borsodi faluban kecsketartással foglalkozó szülők gyermekéből művészettörténész, Szegedi Kis István-ösztöndíjas kutató? Isó M. Emesével beszélgettünk.
„Az adott helyzet lehetőségei közötti maximális erőkifejtésre törekszem"
Interjú Fehér Dávid Kállai Ernő-ösztöndíjas művészettörténésszel.
Művészettörténeti szenzáció Visken
A 15. század elején készült, Krisztus életének fontos jeleneteit ábrázoló falfestményeket tártak fel a kárpátaljai Visk református templomában.
Pókszabású műtárgy
Hogy lehet egy 500 évvel ezelőtt készült szőnyeg neve Batári-Crivelli? 10,5 méter hosszú, 5,3 méter széles és 26 millió csomót tartalmaz, mi az? A Műtárgyak éjszakája extra szőnyegtörténeti előadásán ezt és még sok mást is megtudtunk.
Negyvenezren látták az Impressziókat
Három és fél hónap alatt több mint 40 ezren látták az Impressziók című kiállítást a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban (Modem) – hangzott el a negyvenezredik látogató köszöntésekor tartott október 4-ei sajtótájékoztatón. A többek között Picasso, Vincent van Gogh, Matisse, Monet, Cézanne és Modigliani munkáit bemutató kiállítás az óriási érdeklődés miatt megváltoztatott nyitvatartással október 7-ig látható.