Petőfi Sándor
Jászai Mari Petőfiért rajongott, Széchenyit csodálta
Százhetvenöt éve, 1850. február 24-én született Jászai Mari, a legnagyobb magyar tragika, a Nemzeti Színház örökös tagja, aki mintegy háromszáz szerepet játszott el élete során, emellett cikkeket is írt a magyar nyelvhelyességről és a színészi alkotómunka módszereiről.
Petőfi? Az egy borzalmas ember volt!
E szavakkal illette néhai barátját az idős Jókai Mór. Pedig egymáshoz fűződő viszonyukat a magyar romantika korának egyik legkomolyabb emberi és írói kapcsolataként tartjuk számon.
Ez a könyv egészen új színben tünteti fel Petőfi és Júlia szerelmét
Bemutatták a Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca című művet. Gyimesi Emese kötetével egy izgalmas és olvasmányos kutatói munka született.
Még sosem érthettük meg ennyire Petőfi költészetét
Az Országos Idegennyelvű Könyvtárban mutatták be a Petőfi Sándor verseit tartalmazó kritikai kiadás 6. (utolsó) kötetét.
Szilágyi Márton: Nem mi teszünk szívességet Jókainak, ha olvassuk
Jókai Mór megújulási képességéről, kiadatlan műveiről és a magánéletét övező pletykákról, botrányokról is kérdeztük Szilágyi Márton irodalomtörténészt.
Petőfi verseit már csak kritikusan olvashatjuk
Az MNMKK OSZK és az Universitas Kiadó társkiadásában, a Magyar Kultúráért Alapítvány támogatásával megvalósult nemzeti klasszikusunk, Petőfi Sándor versei kritikai kiadásának utolsó, hatodik kötete.
Nyolc dolog, amit mindenki tud(hatna) a magyarokról
A magyar az, aki mögötted lép be a forgóajtón, és előtted lép ki belőle. Mit érdemes még tudnia egy hozzánk látogató külföldinek?
Szerelmi szabadságharc a Petőfi Irodalmi Múzeumban
A Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca című könyv a magyar irodalom egyik legikonikusabb házasságát mutatja be, különös hangsúlyt fektetve a társadalmi kontextusra és a pár imázsépítési törekvéseire. A kötetet február 12-én mutatják be a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Körbeérte a Kárpát-medencét, most pedig Bécsbe látogat a versvándor
Körbeérte a Kárpát-medencét a versvándorként ismert Tóth Péter Lóránt, aki legközelebb Bécsben, a magyar kultúra napján lesz hallható két legikonikusabb pódiumműsorával.
Január 1-jén történt
A magyar sajtótörténetben jeles nap január 1.: 1780-ban jelent meg az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó, 1817-ben a Tudományos Gyűjtemény, az első magyar időszaki sajtótermék, enciklopédikus jellegű havi folyóirat, 1848-ban indult az első magyar képes hetilap, az Ábrázolt folyóirat, 1908-ban pedig megjelent a Nyugat, a 20. századi magyar irodalom meghatározó, korszakot jelentő folyóiratának első száma.
Rákóczi és az indiai tyúk esete, Kossuth-kifli és a Pilvax szelleme
A legenda szerint Lorántffy Zsuzsanna papjának köszönhetjük a tokaji aszúbort, gróf Széchenyi Istvánnak a pezsgő szavunkat, és eldördült egy lövés is a Két pisztoly kocsmában.
Ordítástalaníthatatlanságoskodásaitokért
A képrobbanás korában az embereket pihenteti, nyugtatja, ha csak a fülüket használják, és például podcastokat hallgatnak sorra. Hasonló figyelemfajtát vesz igénybe ez a tájékozódás, mint a mesehallgatás. Érvényes, izgalmas gyújtópontja lehet tehát egy napjainkban megjelent, a szülőket és gyerekeiket egyszerre szórakoztató (all age) mesekönyv cselekményének a hangok elrablása. Hang nélkül – ez is lehetne a Túl a Maszat-hegyen 2 címe, ha amerikai horror volna. Ámde nem az, hanem verses meseregény. Így a kalandokat és a feszültséget elsősorban nyelvileg illik megteremtenie egy valamirevaló lírikusnak.
Petőfi rejtett graffitije rejtőzhet a Baradla-barlangban
Szálinger Balázs író Petőfi Sándor felvidéki útjának nyomában járva újra felfedezte a van-is-nincs-is Petőfi-feliratot a barlang kormos falába karcolva.
